A Mohu Mol felkészült a július 1-jei indulásra. A hulladékot ettől a naptól kezdve is ugyanúgy elviszi a ház elől a szolgáltató, mint korábban. A társaság megállapodott az alvállalkozókkal és a régiókoordinátorokkal
– közölte a társaság vezérigazgatója, Pethő Zsolt.
Fotó: Mol
Komoly fejlesztésekre van szükség
Jelezte, hogy az uniós előírásoknak megfelelően 2025-ig az újrafeldolgozás arányát 50 százalékra, 2040-re pedig 65 százalékra kell emelni, abban az évben már csak 10 százalék kerülhet a hazai lerakókba. Ma a magyarországi hazai arányok ennél sokkal rosszabbak. Újrafeldolgozásban 32 százaléknál tartunk, a lerakók pedig több mint 50 százalékot nyelnek el. E számokból is kitűnik, hogy hazánkban – lényegében a Mohu által kezelt rendszerben – jelentős beruházásokra lesz szükség.
A Mohu a tevékenysége első tíz évében minimum 185 milliárd forintos beruházásra készül, a pontos összeg természetesen a konkrét fejlesztések ütemezésén múlik.
A koncesszióval vállalta egy nagy hulladékégető megépítését is, az országnak ugyanis jelenleg egyelőre egyetlen ilyen létesítménye sincs. Szükség lesz olyan fejlesztésekre is, amelyek nem részei a koncessziós rendszernek.
- A Mohu célja egy országos hulladék-nyomonkövető informatikai rendszer kialakítása, részben az ebből nyert adatokat szolgáltatná az uniós hatóságoknak.
- Fontosnak tartja a lakosok hulladékkal kapcsolatos kultúrájának a megváltoztatását.
- Legfontosabb célja a hulladék Magyarországon belüli ártalmatlanítása és hasznosítása.
A Mohu – hangsúlyozta a vezérigazgató – értékként tekint a hulladékra, mert az rendkívül értékes nyersanyagokat és alapanyagokat tartalmaz. Ha ezeket megfelelően visszaforgatjuk Magyarország körforgásos gazdaságába, akkor ezek a hazai ipart erősíthetik. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer egyik leggyengébb pontja Pethő Zsolt szerint a ezért ezt hatékonyabbá kell tenni, hiszen például a hulladékot a feldolgozásánál és a kezelésénél még tovább kell válogatni.
A Mohu tervei szerint mintegy 10 év múlva minden vármegyében lesz hulladékválogató üzem, és be kell szerezni az e tevékenységhez szükséges járműveket is.
„Jött a Mol, és lenyúlta az értékes hulladékokat”
– idézte fel a hozzá eljutó vádakat a vezérigazgató, jelezve, hogy ő inkább feladatokat lát.
- A lakossági hulladéknak most kevesebb mint 20 százalékát hasznosítják újra, holott a felét ki lehetne nyerni. A különbözet jó esetben az égetőben, de inkább a lerakóban végzi.
- Miközben Magyarországon évi 60 ezer tonna PET-palack került forgalomba, az ebből származó hulladékból egyetlen palack sem készül. Egy részét újrahasznosítják, de az ilyen műanyag minősége nem felel meg annak az elvárásnak, hogy újra palackot gyártsanak belőle. Pedig ez lenne a leghatékonyabb és a környezetet leginkább óvó eljárás.
- A használt sütőolaj legfeljebb 5 százaléka hasznosul újra annak ellenére, hogy a Molnak is országos gyűjtőhálózata van. A 95 százaléka jellemzően a csatornában végzi, még csak nem is a veszélyeshulladék-gyűjtőben.
- A roncsautók begyűjtése állítólag közel teljes, de legálisan csak a 10 százalékuk kerül be a rendszerbe.
Mindeközben pedig Magyarországon nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű és minőségű újrahasznosítható hulladék.
Fotó: Shutterstock
Továbbra is pénzért viszi a lakosság a MÉH-be a hulladékot
A Mohu megkezdte a hulladéktelepek felmérését is, ezek üzemeltetőinek mintegy 90 százalékával már leszerződött. Van közöttük lerakó, válogató létesítmény, de olyanok is, amelyeknek a működését felül kell vizsgálni, mivel lesznek olyan tevékenységek, amik most nem optimálisak, így azokat meg kell szüntetni. Ugyanakkor a papír- vagy fémhulladékot ugyanúgy le lehet adni a Mohuval szerződött MÉH-telepeken, mint korábban, és pénz jár érte. A hulladékot leadó lakosság ugyanúgy megkapja a pénzét a haszonanyagért, mint eddig. Az új rendszerben nem kell díjemeléstől tartani.
Pethő Zsolt a Világgazdaság kérdésre elmondta, hogy intézményi részről maradt egy csekély aggodalma. Megeshet ugyanis, hogy a megadott határidőre nem regisztrált a Mohu honlapján minden olyan hulladéktulajdonos vállalkozás, amely a hulladékgazdálkodási rendszerben dolgozik majd.
Ezért jó eséllyel lesz egy júliusi, második regisztrációs roham.
E késlekedésnek a Mohu igyekszik elejét venni, széles körű tájékoztatással.
Lesz helyük a rendszerben a kisteherautós fémgyűjtőknek isAz anyagában történő belföldi újrahasznosítás aránya érdemben növekszik majd a vezérigazgató lapunknak adott szerint. Az persze nem gondolja Pethő Zsolt, hogy a hazai vállalkozások már a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló hulladék hírére is beruházásokat indítanának, abban viszont bízik, hogy a mennyiségek tényleges megjelenésével elindulnak e folyamatok. A Világgazdaság arra is rákérdezett, hogy mi lesz a sorsa a hasznosítható lakossági hulladékot, főleg fémet kisteherautóval járó begyűjtők sorsa. Mint jelezte, a Mohu szeretné ezt az egyébként jól működő tevékenységet átláthatóvá és teljesen legálissá tenni. Ezeknek a gyűjtőknek is kijelölik, hogy hol adhatják le a begyűjtött anyagokat. Ezek az egyeztetések még nem fejeződtek be. |
Mindazonáltal nem a nulláról indul a hazai hulladékválogatás. Gyetván Csaba remek videót tett közzé arról, hogyan kapják szét egy telepen a konténeres hulladékot. Itt megnézheti:
