A közelmúltban lezárult az a regisztráció, amelyen a Mol Nyrt. – mint országos hulladékgazdálkodási koncesszor – a hulladékká vált gépjárművek gyűjtésével, szállításával és előkezelésével foglalkozó vállalkozások jelentkezését várta. A társaság a 2022. november 9-ig jelentkezett, majd az általa előminősített érdeklődők közül választotta ki azokat, amelyekkel meghívásos pályázaton egyeztet az alvállalkozói szerződés megkötéséről. Mostanáig akár meg is születhettek a szerződések, bár ilyenről a Világgazdaságnak nincs értesülése.

Budapest, 2016. június 8.Feldolgozásra váró hulladék a Mü-Gu Kft. budapesti telepén 2016. június 8-án. A hulladékanyag-kereskedő és feldolgozó cégnél a hulladék több mint 85 százalékát újrahasznosítják.
Fotó: Koszticsák Szilárd

Még várni kell a szerződésre

„Cégünk regisztrált, de még nem kötött szerződést, mert még tárgyalunk a feltételekről” – válaszolt a Világgazdaságnak a szegmens meghatározó hazai szerepelője, a Car-Rec Gépjárműroncs-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Fórián István ismeretei szerint Magyarországon több mint száz regisztrált autóbontó működik. Ezek rendelkeznek a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi és más engedélyekkel, és kiadhatnak olyan dokumentumot is, amelynek alapján az utolsó tulajdonos kivonhatja a gépkocsiját a forgalomból.

A Car-Rechez egyébként – honlapja szerint – 2021-ben 2667 roncsautó került, ez nagyjából 2375 tonnát tett ki. A 2003-ban alapított győri vállalat tulajdonosai az Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a MÉH Hulladékgazdálkodási Zrt., az Észak-Magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Zrt. És a Müller-Guttenbrunn Hulladékanyag Kereskedő és Feldolgozó Kft. A Car-Rec a vonatozó EK-direktívának eleget téve 95 százalékra emelte az újrahasznosítás arányát, ezen belül az anyagában történő újrahasznosítást 85 százalékra. Munkája során elvégzi a veszélyeshulladék-mentesítést, a roncsokból pedig úgy távolítja el a katalizátorokat, a rezet, az alumíniumot és a magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket, a gumiabroncsokat, a nagyobb méretű műanyag alkatrészeket és az üvegeket, hogy azok a feldolgozás után visszakerülhessenek a gyártásba.

Sok az illegális bontás 

A piac azonban a többszöröse a kft.-jének. A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó országos hulladékgazdálkodási terv szerint az országban évi 130-150 ezer autó válik hulladékká, de ebből 2018-ban (ez a legfrissebb adat) 19,3 ezret vontak ki a forgalomból és hasznosítottak újra. Az újrahasznosítási arány elérte a 95,1 százalékot. A hulladékká váló, valamint a kivont és újrahasznosított autók száma közötti hatalmas különbség egyik fő oka az illegális bontás, a másik a nyilvántartott rendszeren kívüli, például csak fémként való újrahasznosítás. A terv kiemeli, hogy a hulladékká vált gépjárművek kezelésében ma elsődlegesen a fémtartalmú részek feldolgozása, hasznosítása hoz bevételt. A személyautók 70-75 százaléknyi fémtartalma jelenleg a bevételt termelő rész. 

Ám az úgynevezett problematikus frakciók, a legalább 20-25 tömegszázaléknyi műanyag, gumi, üveg, textil és egyéb anyag kezelése viszont halmozottan költségnövelő tényező.

A terv felidézi, hogy Magyarországon már 2004 óta létezik önálló, a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó szabályozás, de további teendő van a gazdaság kifehérítése, a roncsok legális vállalkozások felé terelése terén. Az illegális gépjárműbontás komoly környezeti és gazdasági probléma. Ezért minden folyamat – szabályszerűen – a bontási átvételi igazolás kiállításával kezdődik. A gépjárművekben több részegység termékdíjköteles. Ilyen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a kenőolaj, az elektromos/elektronikus termékek. A használtautó-importban (átlag életkor 14,5 év) behozott autók hazai forgalomba helyezésekor nem fizettetik meg a termékdíjat, ami indokolatlan előnyt eredményez.

Komplex hulladékgazdálkodásra készül a fővárosi cég

Az akvizíció összhangban van a Budapesti Közművek és a Mol Nyrt. által nemrég aláírt együttműködési megállapodásban foglaltakkal.

Átvevő- vagy kezelőhely 50 kilométerenként

A gyártónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával olyan átvevő- és kezelőhálózatot kellett/kell kialakítania és működtetnie, hogy közúton haladva 50 kilométeren belül legyen legalább egy átvételi hely vagy hulladékkezelő létesítmény. Az érintett gazdasági szereplőknek gyűjtőrendszert kellett felállítaniuk a kiselejtezett járművek, illetve a javítás során eltávolított járműalkatrészek gyűjtésére. Biztosítaniuk kell, hogy a gyűjtött elhasznált járművek ellenőrzött és bejegyzett kezelőkhöz, azaz bontókhoz kerüljenek. A terv készítésének idejére a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött mintegy 40 regisztrált gyártó, egy közvetítő szervezet (ez a fenti Car-Rec), mintegy 145 gépjárműbontó, és öt egyéni teljesítő.