„Míg egy fejlettebb piacgazdaságban, például Németországban a családi vállalkozások átörökítése több mint száz éve tartó, töretlen gyakorlat, hazánkban történelmi okokból ennek még nincs meg a hagyománya” – jelentette ki Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnöke. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) volt vezetője a Budapesti Corvinus Egyetem családi vállalkozásokról szóló konferenciáján tartott előadást.
Korábban Palkovics Lászlóval kapcsolatban megírtuk: a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány feladatait kibővítik, oktatási és tudományos munkájának az általános célok mellett a magyar járműipari innovációt, a fenntartható és biztonságos közlekedés fejlesztését, a zöldmobilitáshoz és közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztést, a járműipari fejlesztések összehangolását, valamint az autó-motor sport stratégiáját is szolgálnia kell.
A Corvinuson a korábbi tárcavezetőn kívül felszólalt többek között Drótos György docens, aki arról beszélt, hogy nehéz helyzetben vannak a családi vállalkozások, mert a jelenlegi gazdasági környezetben, a csaknem teljes foglalkoztatottság mellett alig találnak munkaerőt, ráadásul ezeknél a cégeknél többnyire szűkösebbek az anyagi lehetőségek, nem éppen kecsegtetők a karrieropciók, és a vállalati kultúra is jóval konzervatívabb. Hozzátette:
az óriásberuházások és a multinacionális cégek még a meglévő munkaerőt is elcsábíthatják, a növekvő bérigényt pedig a kisebb vállalkozások képtelenek kigazdálkodni.
„Azt lájuk, hogy a HR általában az utolsó szempont a családi cégeknél. A pénzügyet és a számvitelt előrébb veszik, mert úgy ítélik meg, hogy ott nagyobbat lehet bukni, pedig ez nem feltétlen igaz” – mondta Drótos György. A humánerőforrás menedzsmentjével kapcsolatos problémákat adatok is alátámasztják, az egyetem kutatásában
a családi cégek 38 százalékánál családtag tölti be a HR-es szerepét, a cégek negyede pedig egyáltalán nem rendelkezik ilyen vezetővel.
A megkérdezett cégek átlaglétszáma 200 fő felett volt, és többmilliárdos árbevétellel rendelkeznek.
Palkovics László német példájára erősített rá egy felmérés, amely szerint Németországban fordított a helyzet: ott 12 kulcsfontosságú szempontban is a családi vállalkozásokat tartják vonzóbbnak a munkavállalók a multikkal szemben. Ilyen szempontok például a jó munkakörülmények, a független munkavégzés és a hierarchikus felépítés hiánya.
„A kisebb családi vállalkozásoknál a kölcsönös gondoskodásra, személyességre épülő kultúra működik. Ahogy azonban egyre nagyobbá válik a cég, előkerül a formalizáció. A családi vállalkozásnak itt van vesztenivalója, hiszen csorbul a versenyelőnyük, az erős bizalomra épülő felfogás” – emelte ki Vajda Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
A Palkovics László által említett átörökítéssel kapcsolatban fontos statisztika, hogy Magyarországon tízből négy vállalkozást érint a generációváltás, és minden ötödik munkavállaló egy ilyen cégnél dolgozik.
