Július vége után augusztus vége is rekordokat hozott, és nemcsak az atlétikai világbajnokságon, hanem a felsőoktatásban is: a normál után a pótfelvételiken is sokkal többeket vettek fel, mint tavaly ilyenkor, az együttes növekedés 33 százalékos.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
Közel ötven intézmény hirdetett második felvételi hullámot, közülük 35-ben még állami ösztöndíjas helyek is maradtak szabadon, jellemzően agrár, hitéleti, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképző és természettudományi szakokon.
Ezúttal is a gazdasági oktatások vitték a prímet a sikeres jelentkezések és a pontszámok tekintetében is.
A felvettek hallgatók körében így alakult a dobogó:
- Gazdaságtudományok: 2721 fő
- Pedagógusképzés: 2273 fő
- Műszaki képzés: 1711 fő
A konkrét szakokat vizsgálva:
- Gazdálkodás és menedzsment: 774 fő
- Óvodapedagógus: 526 fő
- Betegellátás 425 fő
Egy hónapja a Budapesti Corvinus Egyetem tarolt a minőség, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a mennyiség terén. Most az ELTE maradt éllovasnak – nem függetlenül attól, hogy a Corvinusra alapképzésen már nem is hirdettek pótfelvételit, mesterképzésre is csak egy szakra.
Eközben a legtöbb jelentkezést – olykor saját rekordszámait is megdöntve – a Debreceni Egyetem (1720 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1265) és a Miskolci Egyetem (1012) produkálta.
Hány gólya lesz összesen?
Ami a pontszámokat illeti: a legnépszerűbb képzéseken most is meg kellett feszülni, és ahogy a július végén kihirdetett normál felvételi ponthatároknál, úgy a most, az augusztus legvégén közzétett pótfelvételi ponthatárainál is a gazdasági szakokhoz kellett a legjobb teljesítmény.
Így festettek a nappali tagozatos slágerszakok legmagasabb ponthatárai a normál, illetve a pótfevételin:
- nemzetközi gazdálkodás
Corvinus: 480, ELTE: 440 - gazdálkodási és menedzsment
Corvinus (angol): 469, ELTE: 418 - pénzügy és számvitel
Corvinus: 464, ELTE (angol): 446 - és marketing
Miskolci Egyetem: 445, ELTE: 418
Összességében 106 691-en kezdhetik meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban, ez 33 százalékos emelkedés a tavalyi számokhoz képest.
Ennek részint megterített, hogy ezúttal már nem volt központilag előírt feltétel az emelt szintű érettségi, noha a frekventáltabb szakokon az általa megszerezhető pontmennyiség miatt a gyakorlatban elengedhetetlen maradt. A másik tétel, hogy eltörölték a központi minimumponthatárokat, bár az intézmények saját hatáskörben meghatározhattak ilyet. Az összesített jelentkezői létszámra nagyon is hatottak a könnyítések, mivel az idén olyanok is próbát tettek, akik a közelmúltban a korlátozások miatt kiszorultak a jelentkezők köréből.
E két aprónak tűnő gesztus azt jelenti, hogy az idén először bárki, aki érettségizett, jelentkezhetett főiskolára-egyetemre. Ez az európai és nemzetközi trendekhez közelebb áll, hiszen Nyugat-Európában és a tengerentúlon már évtizedek óta nem is tömeges, hanem általános felsőoktatásról beszélünk az érettségizettek körében
– nyilatkozta Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A legsikeresebb felvételi?
Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára a felvételiket követő gyorsértékelésében pozitívumként kiemelte, hogy a pontszámok középértéke hat ponttal emelkedett, a diákok közel 80 százaléka állami ösztöndíjjal tanulhat majd, és örömtelien sokan jelentkeztek matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területekre, ami a kormányzat stratégiai célja is.
Az államtitkár összegzése szerint az elmúlt tíz év év legsikeresebb felsőoktatási felvételije zajlott le, hiszen „egy magyar nagyváros lélekszámának megfelelő diák szavazott bizalmat a megújult felsőoktatásnak, amelynek egyetemei a világ élvonalában vannak, egyszóval jó ma magyar egyetemistának lenni”.
Mi lesz a nemzetközi programokkal?
Kérdés még, hogy a háborítatlan ügymenetű állami üzemeltetésű intézményeknél miként alakul a 21 modellváltó hazai egyetem részvétele az oktatási és kutatási programjaiban.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
E kérdéskörben régóta várat magára az áttörés, hiszen bizalmatlan felek tárgyalnak egymással,
mostanság ér majd véget a nagy európai szabadságolás, azaz augusztusban semmi előrelépés sem történhetett.
Ráadásul jövő tavasszal európai parlamenti választások lesznek, utána nyáron állnak fel az új testületek, mindez pedig tovább odázhatja a megoldást, amelynek hiánya még a jövő évi hazai felsőoktatási jelentkezésekre is hatással lehet.
Mindenesetre az idei felvételi eljárás utolsó elemeként, aki esetleg most sem járt sikerrel, az a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet: a közlésétől számított 15 napon belül közigazgatási pert indíthat. Akik pedig a pótfelvételin bejutottak a felsőoktatásba, azoknak az intézmény külön felvételi határozatot küld, amelyben tájékoztat a beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.
