Szinte napra pontosan egy éve, hogy rekordogat döntögetett a gáz ára, egészen elképesztő ma is belegondolni, hogy 300 euró fölé repült a holland tőzsdén, ami akkor villamos energia árával kiegészülve csúnyán kibillentette a magyar folyó fizetési mérleget. Tavaly olyan mértékű romlás következett be a hazai külkereskedelemben, hogy hiába volt többletes az áruforgalmi egyenleg, érthető módon nem tudta ellensúlyozni az energiaegyenleg elszállását. Ami aztán minden bajunkat okozta, ami leginkább a forint csúnya megbotlásában és leértékelődésében csúcsosodott ki.
Azóta viszont fordult a kocka. A gáz ára hónapok óta 30 euró körül mozog, ami ugyan még mindig magasabb, mint a válság előtt, de legalább egy kezelhető kategória. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak megerősítette, hogy óriási visszarendeződés figyelhető meg a magyar fizetési mérleg egyenlegben, ezért ő arra számít, hogy jövőre már többletes is lehet.
A szakember szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy a jövőben az energiaárak hogyan alakulnak, mindenesetre úgy látja, azok a félelmek már nincsenek velünk, hogy tartósan magasabb árakra kellene berendezkedni. A másik kérdés – amely nem kevésbé lényeges – hogy ha beindul a és emiatt ismét gyorsulnak a beruházások és erősödik a fogyasztás, akkor ezek hozadékaként az import kereslet mennyire fogja lelassítani a külkereskedelmi és fizetési mérleg javulását.
Számítottunk a cserearány javulására és az energiaárak valamelyest történő normalizálódására, meglepetés mégis a javulás mértéke
– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Markonóm Intézet szakmai vezetője. A szakember emlékeztetett, hogy a folyó fizetési mérleg már 2019-től hiányt mutat, ennek mértéke tavaly lett kiugróan magas, a 8,1 százaléka, amelyet elsősorban az energiaárak elszállása okozott, az energiaegyenleg romlása a tavalyi évben elérte a GDP 5,6 százalékát. Szerinte idén éves szinten még nem várható, hogy pozitívvá válna az egyenleg, már csak azért sem, mert a profit-húzta mellékhatásaként növekedhet a profitkiáramlás, ami rontja az egyenleget.
„Júniusi előrejelzésünkben arra számítottunk, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,7 százaléka lesz 2023-ban. Nem lenne meglepő, ha a szeptemberi előrejelzés ennél kisebb deficitet mutatna majd” - emelte ki az elemző. Hogy érzékeltessük, mekkora javulásról van szó,
a korábbi hónapokban még a bruttó hazai termék arányában 4 százalék körüli szinten várták ennek mértékét a szakemberek, illetve a jegybank is, amely a márciusi infláció jelentésében is a deficit megfeleződését jósolta. A Markonóm elemzője által prognosztizált számot pedig csak 2024-re várta a Magyar Nemzeti Bank.
Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a recesszió miatt bekövetkező kereslet összezuhanása legalább annyira fontos tényező, mint az energiaárak rendeződése. Regős is azt emelte ki, hogy paradox módon tehát a mostani visszaesés az egyensúlyi mutatókat javítja. Ami viszont üdvös, hogy az egyre jobban teljesít, és a termék-külkereskedelmi egyenleg már most pozitívumot mutat, ám az igazi kérdés, az a teljes külkereskedelmi mérleg, vagyis a termékek és szolgáltatások teljes egyenlege a nemzeti számlák szerinti elszámolás alapján.
Az elemző jelezte, hogy itt az első negyedévben már szintén többlet látszódott, ez pedig remélhetőleg az év hátralévő részén is fennmarad. Ezt igazolhatjuk a másik részről is: a GDP és a GNI közötti gap az elmúlt években a GDP 3-4 százaléka volt, azaz ha a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb 3 százaléknál, akkor a külkereskedelmi egyenleg várhatóan többletet mutat. A beruházások termőre fordulása a GDP néhány százalékát is elérő exporttöbbletet hozhat – persze ennek egy része tulajdonosi jövedelemként a végén ismét külföldre megy, így nem jelenik meg teljes egészében a folyó fizetési mérleg egyenlegében.
Ugyanakkor ha a reálbérek ismét növekedni tudnak, ami augusztusban már bekövetkezhet, akkor nő a fogyasztás, ennek szintén van importvonzata. „Azt reméljük tehát, hogy az import a következő időszakban növekedésnek indul. Ez önmagában nem baj, az a baj, ha az export bővülése ezzel nem tud lépést tartani. 2024-ben, ha az uniós források is megérkeznek, nem kizárt, hogy az import volumenének bővülése a 6-7 százalékot is meghaladja majd” – magyarázta Regős Gábor, aki ezzel együtt arra számít, hogy sem a költségvetésben, sem a folyó fizetési mérlegben nem lesz akkora a hiány, így ha marad is az ikerdeficit, mértéke a tavalyinál sokkal kisebb lesz.
