A magyarországi hitelpiac már egy ideje teljesen leült volna, ha nincsenek a kormány által támogatott konstrukciók. A magas kamatok miatt minimalizálódott a piaci konstrukciók igénybevétele, és számos esetben – még a támogatottak esetében is – csak a rövid távú termékeket keresik, nem a beruházási hosszú futamidejűt.
Fotó: Czinege Melinda
Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy a beruházási hitelek „takaréklángon” pislákolnak, sok vállalkozás pedig napról napra hitelből él.
„A vállalatok beruházási aktivitásának mérséklődésében a gazdasági bizonytalanság mellett kiemelten számottevő szerepe van a forrásköltségek érdemi emelkedésének. A beruházási célú forinthitelek és lízingkonstrukciós esetében a kamatok jócskán 10 százalék fölött kezdődnek, de az elmúlt hónapokban az euróforrások is jelentősen drágultak: évi 6 százalék alatt a legjobb bonitású vállalkozások számára sincs piaci alapon elérhető forrás” – foglalta össze a pillanatnyi helyzet lényegét Németh Teréz Katalin pénzügyi szakértő.
Kompenzálni kellett a forrásköltségeket
Ezt a kormányzat is felismerte, és támogatott vagy átalakított kedvezményes hitelprogramokat vezetett be. Az év első felében a magas vállalkozói forrásköltségek részbeni kompenzálására fel lehetett használni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot (BGH), amelynek keretében forintban 6, euróban 3,5 százalékos kamat mellett juthattak a cégek kedvezményes hitelhez.
A program jelentőségét jól mutatja, hogy a hazai bankrendszer által márciustól júniusig nyújtott új vállalati hitelszerződések 47,6 százalékát a BGH-konstrukciók adták. Az új forinthitel-szerződéseknél ez az arány 56,6 százalékot ért el.
„Jelenleg a cégek széles köre számára hozzáférhető kedvezményes forrás viszont már csak a Széchenyi Kártya Programban áll rendelkezésre” – mutatott rá a szakértő. Ez esetben a kamat évi fix 5 százalék, mind a Széchenyi Beruházási MAX+, mind a főként gép- és eszközbeszerzést megvalósító vállalkozások körében népszerű Széchenyi Lízing MAX+ konstrukciók esetében.
Megduplázódott a hitelösszeg
Jó hír a vállalkozásoknak, hogy a kormány augusztus elején mindkét konstrukciónál az igényelhető maximális hitelösszeg duplázásáról döntött. Így a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetében akár 1 milliárd forint is kérelmezhető, a Széchenyi Lízing MAX+ alkalmával pedig 400 millió forintos finanszírozás is elérhető augusztus 1-jétől a fejlesztést tervező vállalkozások számára.
Fotó: Fehér Gábor / Mediaworks
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára két napja már megágyazott a mai, második negyedéves beruházási adatoknak. Lóga Máté kiemelte: a beruházási hitelösszeg megduplázása rendkívül kedvező hír a beruházni és fejleszteni kívánó kkv-k számára.
A megemelt hitelösszeg további, a versenyképességet növelő beruházások előtt nyitja meg az utat, és tovább segíti a zöld gazdaságra történő átállást.
Az államtitkár hozzátette: a Széchenyi Kártya Program – a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együtt – jelentős mértékben, nagyságrendileg 1,2 százalékponttal járul hozzá a gazdasági növekedéshez, így a munkahelyek megőrzéséhez.
Fotó: Karnok Csaba
A Széchenyi Kártya Program a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya MAX+ Program keretében 2023. július 31-ig közel 30 ezer kérelem került befogadásra, mintegy 1200 milliárd forint értékben, amelyből már 600 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya.
Nem kapkodtak volna a hitel után a vállalkozók, ha nincs BGH
A 2023. február 1-jén startolt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban – amelynek keretében beruházási, forgóeszköz- és zöldhitel igényelhető – a szerződött hitelek összege alig 6 hónap alatt elérte a hitelprogram 1000 milliárd forintos keretének 75 százalékát.
A hitelprogramba eddig 2221 darab hitelkérelem érkezett az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A szerződött hitelállomány kevesebb mint 3 hónap leforgása alatt meghaladta az 500 milliárd forintot, mára pedig elérte a 750 milliárd forintot.
A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3 százalékát teszi ki a szerződött hitelek állománya, ez 750,4 milliárd forintot jelent. A szerződött forgóeszközhitelek átlagos futamideje 30 hónap, a beruházási hiteleké – ingatlanhitelekkel együtt – 84,3 hónap. A szerződött ügyletek 70 százalékát, azaz 523 milliárd forintot folyósítottak.
A hazai bankrendszer által nyújtott új hitelszerződések közel felét, 47,6 százalékát márciustól júniusig a hitelprogram konstrukciói adták. Ez az arány a forintban denominált új hitelszerződések esetében még ennél is magasabb, 56,6 százalék.
