Augusztusban folytatódhatott az csökkenése, ugyanakkor havi alapon az árak a korábbi hónapokban megszokottnál gyorsabban emelkedhettek az üzemanyagárak drasztikusan növekedése következtében – állapították meg Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közli a legfrissebb inflációs adatokat, amelyek az előzetes várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.
Július utolsó hete óta gyakorlatilag elszállt a benzin és a gázolaj ára, az előbbi literje átlagosan 642 forintba, míg a gázolajé 651 forintba került augusztus végén, mindkettő csaknem 10 százalékkal magasabb, mint a hó elején. Ekkora áremelkedés pedig a pénzromlás dinamikájában is nyomot hagy, a fogyasztói kosárban mért súlyuk alapján mintegy 0,5 százalékos inflációs többletet jelenthettek.
Ennek is tulajdonítható, hogy a VG elemzői konszenzusa szerint nem sikerült áttörni a 16 százalékos határt, így augusztusban „csak” 16,3 százalékos lehetett az infláció az előző év azonos időszakához képest, míg havi alapon 0,6 százalékkal nőhettek az árak.
Júliusban 17,6 százalékos drágulást mért a KSH, ami akkor egy mérföldkő volt, ugyanis tavaly szeptember óta első alkalommal bukott a 20 százalékos határ alá az index. Az üzemanyagárak emelkedése azért is fájó, mert anélkül jó eséllyel már 15 százalék körül lehetett volna a pénzromlás mértéke. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Tranziton úgy számolt, hogy a fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lehet.
A forintárfolyam és az erősödő verseny is csökkenthette az inflációt
A tavalyinál alacsonyabb világpiaci energiaárak, az egy évvel korábbinál erősebb forintárfolyam, az alacsony kereslet, valamint a piaci szereplők közötti, a korábbinál erősebb verseny egyaránt mérsékelték az inflációt – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hozzátéve: az augusztusi inflációs adatot befolyásolja az élelmiszerek egy részére vonatkozó árstop kivezetése.
Előzetesen az látszik, hogy egyes árstopos termékek ára nőtt, míg másoké csökkent, így ez összességében nem befolyásolta az infláció alakulását. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az árstop kivezetése nem befolyásolta volna az árakat, mivel a termelési költségek több termék esetében az elmúlt időszakban érdemben eshettek
– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy a következő időszak inflációs adatai abból a szempontból lesznek érdekesek, hogy mikor kerül az infláció 10 százalék alá: azaz már októberben vagy csak novemberben.
A kötelező akciók és az árfigyelő is segíthetett
A konszenzusnál alacsonyabb infláció vár Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint az inflációs trend csökkenése többek között az erős bázishatásoknak és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentéseknek köszönhető, így 15,6 százalékos drágulást jósol.
„Augusztusban az árfigyelő rendszer versenyélénkítő hatása, a kötelező akciók, a kiskereskedelmi láncok ennél nagyobb és jóval szélesebb körű árcsökkentései is hozzájárulhatnak az infláció egyre meredekebb mérséklődéséhez” – vélekedett a közgazdász, aki hozzáfűzte, hogy a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, emiatt újabb külső ársokkra már nem számít, sőt, szerinte mindez lehetővé teszi, hogy egyre több termék ára csökkenjen. Viszont az infláció mérséklődését fékezte az üzemanyagárak megugrása, ráadásul az árdinamika növekedése egyes szolgáltatói ágazatokban még mindig megfigyelhető.
Lehetett volna ez szebb is
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, habár továbbra is az élelmiszerek árcsökkenését látjuk majd havi alapon, ennek mértéke jóval alacsonyabb lesz, mint az elmúlt hónapokban.
Nagyjából egy héttel ezelőtt még egészen optimistán tekintettem a jövőbe, és azt gondoltam, hogy akár a 16 százalék alatti inflációs mutató is elérhető lehet már augusztusban. Az elmúlt egy hétben beérkezett adatok és piaci információk azonban meghátrálásra késztettek
– fogalmazott a szakember, aki szerint ennek elsődleges oka az élelmiszerek inflációjához kapcsolódik. A korábban gondoltnál jelentősebb hatása lehetett az élelmiszerárstop kivezetésének, ráadásul az Árfigyelő esetében is felvetődött számos anomália és kérdőjel. Szerinte az MNB saját adatgyűjtése is azt mutatja, hogy komoly és kellemetlen meglepetés érlelődik az élelmiszerek inflációs mutatójában.
Nem kérdés az egy számjegyű infláció, a neheze ezután jön
Mindenesetre Virovácz szerint az augusztusi kellemetlenebb havi adat nem változtat az összképen, az év végére már 10 százalék alá süllyedhet az infláció és a maginflációs mutató is. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy érdemi jelentősége nem ennek van, hanem annak, hogy mikorra érhető el a jegybank inflációs célja, a 3 százalékos érték. Az ING előrejelzése szerint erre egészen 2025 elejéig várni kell. A jövő év folyamán ugyanis meglehetősen lassan apad majd az infláció, mivel a visszatérő reálbérnövekedés ismételten növelheti a cégek átárazási erejét – magyarázta a szakember.
Regős is úgy látja, hogy a jegybank célsávjához való visszatérés több, az inflációt felhajtó tényező (például zöldátállás, magas inflációs várakozások, adóemelések) miatt nem lesz annyira egyszerű és gyors feladat, ezért szerinte a monetáris politikai döntéshozók nem dőlhetnek még hátra. Szeptemberben ugyanakkor még biztosan folytatódhat a monetáris lazítás, a mostani adat és a forintárfolyam alakulása inkább abból a szempontból lesz érdekes, hogy szeptember után mi történik a monetáris kondíciókkal – utalt a Makronóm elemzője arra, hogy várhatóan ekkor kerülhet először terítékre az alapkamat csökkentése.
