Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos hiányt mutatnak.
Ez azt jelenti,
hogy egy hónap alatt mindössze 358 milliárd forinttal nőtt a deficit.
Július végéig az államháztartás központi alrendszere még 2940,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. A mostani deficittel az éves terv, amely 3400 milliárdos hiányt vetített előre, augusztusig 97 százalékban teljesült.
Mire ment el a közpénz augusztusig?
Az év első nyolc hónapjában
- a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben 1085,1 milliárd forintot fordítottak a távhőszolgáltatók, a lakossági villamos energia, a földgáz egyetemes szolgáltatás és készletezés kompenzációjára. Ezzel szemben 2022. augusztus végéig csak a távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatban volt szükséges 7,5 milliárd forint kifizetése.
- Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 440,5 milliárd forintot fordítottak augusztus végéig. Ez 85,3 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első nyolc hónapjában folyósított forrásokat.
- A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. Augusztus végéig az uniós kiadások 1813,8 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1040,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
- Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3859,0 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1512,1 milliárd forintot fordítottak augusztus végéig.
Mi lesz az éves költségvetési hiánnyal?
Nagy kérdés, hogy a következő hónapokban képes lesz-e tartani a hiányt a kabinet. Az elhúzódó gazdasági kilábalás és a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt nő az esélye annak, hogy valamilyen további intézkedésekre lesz szükség, ha nem akarja elengedni a deficitet. Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában a nyár közepén még bizakodó volt, hogy az év második felében, ha beindul a növekedés, nem kell hozzányúlni a költségvetéshez. Ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy tesznek lépéseket, ha úgy látják, veszélyben a hiánycél. Azóta a kockázatok csak növekedtek, főleg, hogy második negyedéves GDP-adatok után már a kormány is vélhetően elengedte az idei növekedést, ami az államháztartást és annak bevételeit sem hagyja érintetlenül.
Pénzügyminisztérium: a kormány elkötelezett a hiány csökkentése mellett
A Pénzügyminisztérium a friss számokról azt írta, hogy a költségvetés biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat. "A költségvetés a háborús időkben is biztosítja azokat a forrásokat, amelyek a rezsicsökkentés fenntartásához, az ország biztonságának megőrzéséhez, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséhez szükségesek" – fogalmaztak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendkívüli kiadások mellett a költségvetés változatlanul előfinanszírozza azokat az uniós programokat, amelyeknek forrásait Brüsszel politikai okokból visszatartja Magyarországtól. Illetve jelezték, hogy a kormány a kedvezőtlen nemzetközi körülmények ellenére továbbra is elkötelezett amellett, hogy évről évre csökkentse a hiány és az államadósság szintjét.
