Magyarország erősen támogatná a még szorosabb gazdasági együttműködést Európa és Kína között, a két gazdaság szétválasztása „teljes kiütéssel” érne fel, és ellehetetlenítené a versenyképesség javítását – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hongkongban. A tárcavezető a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés éves értekezletén tartott panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy az most elég rossz formában van, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe.

Szijjártó Péter Hongkongban elmondta, hogy Magyarország jelenleg a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, viszont hamarosan Kína mögé a második helyre jön fel ebben a rangsorban.
Fotó: Borsos Mátyás

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU versenyképessége napról napra romlik, amit jól példáz az is, hogy tavaly Kína megelőzte a közösséget a bruttó hazai termék (GDP) terén. Illetve súlyos kockázatnak nevezte hosszú távon a világ ismételt blokkosodását, amely szavai szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv Közép-Európa számára.

Aláhúzta, hogy az európai gazdasági fejlődés modellje eddig a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, azonban ezeket a kötelékeket egyesével vágják szét, és vannak olyan szereplők, akik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását is szorgalmazzák.

A miniszter szerint utóbbi teljes kiütéssel érne fel, és megölné az európai gazdaságot. Hozzátette, hogy a kétoldalú évi 875 milliárd eurót tesz ki.

Magyarország ezért még szorosabb, erősebb, sikeresebb és hatékonyabb gazdasági együttműködést sürget Európa és Kína között

– jelentette ki. A miniszter kiemelte, hogy a szuverén, mások bírálata és kioktatása helyett kölcsönös tiszteleten alapuló magyar külpolitika célja a blokkosodás helyett a konnektivitás, a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása, mivel ezek nélkül a békének még a reményét is feladná a nemzetközi közösség. Leszögezte, hogy a kormány fontos stratégiai célja hazánk találkozási ponttá tétele a keleti és a nyugati vállalatok számára, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre.

Magyarországnak hamarosan két fővárosa lesz

Kelet-Közép-Európa vezető városává, valamint Magyarország második központjává válhat Debrecen a következő években. Szijjártó Péter szerint a város körüli beruházásokból a debreceniek, illetve az egész ország rengeteget profitálhat majd.

Ezt elősegítette a konnektivitásra építő külpolitika is, amely sikeresnek bizonyult, miután 

Magyarország mára a kínai beruházások első számú célpontjává vált Közép-Európában, valamint az EU-ban elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz 

– sorolta.

Ezután kifejtette, hogy Magyarország mellett az európai vállalatok is hevesen ellenzik a leválást a kínai gazdaságról, minthogy szoros kelet–nyugati együttműködés nélkül a kontinens nem tudná visszanyerni a versenyképességét.

Végül érintette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállását is, amelyhez a szavai szerint kelet–nyugati munkamegosztásra van szükség, ugyanis az akkumulátorokat az európai járművekhez szinte mind Kínában, Dél-Koreában és Japánban gyártják, így erős függőség alakult ki.

Közölte, hogy Magyarország sikertörténetté vált ezen a téren, 

Németországon és Kínán kívül kizárólag hazánkban van gyártókapacitása mindhárom nagy német prémium-autómárkának, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is jelen van öt. 

És ennek köszönhetően jelenleg Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, és hamarosan a második helyre fog feljönni.