Péntek reggel közzétette legfrissebb gyorsjelentését a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek alapján idén júliusban 697 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, miközben az előző hónaphoz viszonyítva az exportoldalon 16, az importoldalon 11 százalékkal csökkent a szintje. A külkereskedelmi és az inflációs adatok után 385-ig erősödött a forint a hajnali 387-ről, bár a többlet alacsonyabb volt a 950 millió eurós elemzői konszenzusnál. A kedvező egyenlegadatok pozitívan befolyásolják a folyó fizetési mérleg alakulását, így némileg enyhíthetik a magyar fizetőeszközre nehezedő nyomást.
Az euróban számított értéke 4,3 százalékkal nagyobb, míg az importé 13 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
A termék-külkereskedelmi egyenleg 2 milliárd euróval javult.
Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 16, az importoldalon 11 százalékkal csökkent.
Mi történt júliusban?
- A kivitel értéke 11,4 milliárd eurót (4310 milliárd forint), a behozatalé 10,7 milliárd eurót (4046 milliárd forint) tett ki.
- A termék-külkereskedelmi többlet 697 millió euró (264 milliárd forint) volt.
- A kivitel 76, a behozatal 72 százalékát az tagállamaival bonyolítottuk le.
Mi történt júniusban?
Júniusban az export 10 százalékkal bővült, míg az 1,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva, így a külkereskedelmi többlet 1,6 milliárd eurót tett ki, ami 2 milliárd euróval kedvezőbb a tavalyinál. Májushoz viszonyítva viszont az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,8, az importé 1,5 százalékkal csökkent. A kivitel értéke 13,6 milliárd euró (5029 milliárd forint), a behozatalé 12 milliárd euró (4448 milliárd forint) volt.
Mi várható idén?
Idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti a 2,5 milliárd eurót az előző évi mintegy 8,6 milliárd euró hiánnyal szemben, az energiaárak a jelenlegihez hasonló, tartósan kedvező szintű alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat Suppan Gergely, az MBH Bank vezető közgazdásza szerint.
Hogyan reagáltak az elemzők a júliusi adatokra?
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a jelentős éves változásra a következő magyarázatot adta: „Tavaly júliusban és augusztusban szabadultak el leginkább az energiaárak a betárolási időszak alatti pánik és spekuláció miatt, ezért a leglátványosabb a cserearány javulása is, volumenét tekintve az import azonban ilyen mértékben biztosan nem esett vissza.”
A szakember úgy véli, az előző hónaphoz képesti egyenlegcsökkenést eredményezhetik szezonális tényezők is, például a gyárak nyári leállása. Ennek megfelelően fontos lesz a második becslés, amelyből megtudjuk az export és import volumenindexének alakulását. Éves alapon a cserearány javulása jelentősen javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét is.
Suppan Gergely, az MBH Bank Nyrt. Elemzési Centrumának vezető elemzője lapunknak megküldött kommentárjában azt írja, a beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, illetve a cserearányok markáns javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítanak. Ezt az ellátási problémák, a csiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül, amelyek ellensúlyozhatják a gyengülő külső keresletet. Hozzátette:
idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti a 6 milliárd eurót az előző évi mintegy 9,1 milliárd euró hiánnyal szemben, miközben az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat.
Kiemeli: a külkereskedelmi mérleg vártnál messze gyorsabb javulása a folyó fizetési mérleg hiányát is meredekebben mérsékelheti, ami a következő években újra többletet mutathat. A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélésben, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából is, ráadásul ez lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.
