BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vasárnap indul az uniós karbonvám beszoktató időszaka

Az uniós karbonvám-mechanizmus úgy kívánja elősegíteni a károsanyag-kibocsátás visszaszorítását, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az új szabályozás átmeneti fázisa 2023. október 1-jétől 2025 végéig tart. Utána már fizetni kell a vámot, emiatt megdrágulhat az import is.

Október 1-jén hatályba lép a fenntarthatóság és a versenyképesség javítását célzó karbonvám-mechanizmus átmeneti szakasza az Európai Unióban – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett vállalkozások kötelesek lesznek olyan, az uniós piacon kívülről importált termékekről információkat szolgáltatni és jelentéseket tenni, amelyek előállítása nagymértékű üvegházhatású gázkibocsátással jár. A cégeknek ehhez előzőleg fel kellett mérniük, hogy vonatkozik-e rájuk az új kötelezettség, és ha igen, milyen feladatokat és milyen költségeket jelent számukra.

Drágulhat az importcement is. Képünk illusztráció.
Fotó: Vémi Zoltán 

 

Távol kell tartani az olcsóbban, de szennyező módon előállított termékeket

Az uniós karbonvám-mechanizmus (Carbon Border Adjusment Mechanism – CBAM) a szándéka szerint elősegíti a károsanyag-kibocsátás visszaszorítását. A működési elve az, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az új szabályozás átmeneti fázisa már 2023. október 1-jén kezdetét veszi, és 2025 végéig tart.

Az érintett vállalatok mozgástere kapcsán Nagy Áron, az EY közvetett adózási szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezető partnere felhívta a figyelmet, hogy a cégeknek érdemes megvizsgálniuk az érintettségük mértékét, mert akár az is elképzelhető, hogy a beszállítójuk áthárítja a karbonvám miatt megnövekedett költségeit. Emiatt a CBAM-folyamatok hatással lehetnek a beszerzési láncokra, így a kiadásokra is.

Az átmeneti időszakban a cégek és a hatóságok tapasztalatokat szerezhetnek, és felkészülhetnek a szabályozás végleges bevezetéséig. Az idei negyedik negyedéves adatokról szóló első jelentést az érintetteknek 2024. január 31-ig kell benyújtaniuk. 

Az illetékfizetést 2026-tól vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékekre, mint a cement, bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a műtrágya, a villamos energia és a hidrogén, de várható még a tárgyi hatály további bővülése a műanyag és a downstream termékekkel, valamint egyes vegyi anyagokkal – sorolja a közlemény.

A témával szintén foglalkozó Andersen Tanácsadó Zrt. ismertette a karbonvám bevezetésének előnyeit, továbbá kitért a máris látható anomáliákra. Eszerint a karbonvámként ismert szabályozás végrehajtási rendeletét ez év augusztusában tették közzé (emiatt a cégek felkészülési idejét az EY rövidnek nevezte), az átmeneti időszakban pedig még nem hárul adóteher az érintettekre. Viszont tetemes bírságra számíthat, aki nem vagy nem megfelelően tesz eleget a fent említett jelentéstételi kötelezettségének.  

Az Andersen által kiemelt eltérések a következők:

  • A főrendelet és a végrehajtási rendelet megjelenése ellenére még mindig sok a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdés a karbonvám bevezetésével kapcsolatban.
  • Itthon az érintettek (importőrök, vámügynökök) nagy része még fogalmi szinten sincs tisztában az intézkedéssel, illetve annak céljaival.
  • Nincsenek pontos és megbízható információk arról, hogy milyen gyakorlati lépéseket kell tennie annak, aki október 1-jétől eleget szeretne tenni a jelentéstételi kötelezettségének (milyen előkészületeket kell tenni, hogyan kell regisztrálni az unió ezzel kapcsolatban létrehozott hivatalos online felületére).
  • A hazai végrehajtási szabályozás is várat magára, illetve az EU-rendelet szerinti illetékes tagállami hatóság kijelölése sem történt még meg.
  • A jelentés elkészítése nagy és bonyolult adminisztrációval jár.
  • Az importőrök számára nagy kihívás a beágyazott kibocsátások megbízható kiszámítására és a harmadik országokban fizetett szén-dioxid-árra vonatkozó információk összegyűjtés. A végrehajtási rendelet és a főrendelet tartalmaz ehhez mintaszámításokat, de az értelmezésük nem egyszerű.
  • Aki nem készül fel rá, és nem tesz eleget az első, 2024 januárjától esedékes adatszolgáltatásnak, akár 300-500 eurós bírságot is kaphat szén-dioxid-tonnaegyenértékenként.

Intézkedésekre kell kényszeríteni az EU-n kívüli szennyezőket

A karbonvám kapcsán egy korábbi összefoglalójában az Andersen elmagyarázta, hogy a szennyező fizet elvét követve a zöldadók hatásának nagyobbnak kell lennie azok esetében, akik a legtöbbet fogyasztják. E körben cél az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése is, ezáltal a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi ambíció közötti szinergiák maximalizálása. 

A kibocsátásáthelyezés kockázata mindaddig fennáll, amíg a harmadik országok nem törekednek az unióéval azonos szintű éghajlatvédelmi ambíciók elérésére.

Kibocsátásáthelyezésről beszélünk, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más országokba helyezik át termelésüket, ahol nem kellően szigorúak a kibocsátási korlátozások, vagy ha az említett országokból származó importtermékek olyan egyenértékű termékek helyébe lépnek, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) szempontjából kevésbé intenzívek.

Drágíthatja az importot

A karbonvám alól kivételt képeznek olyan országok (például Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland), melyekre nem kell alkalmazni a CBAM-kvótát. Kivételnek számítanak még az unió vámterületéhez nem tartozó, de az Európai Unióhoz területileg kapcsolódó autonóm vagy különleges jogállású területek, illetve exklávék közül Büsingen, Helgoland, Livigno, Ceuta és Melilla. A karbonvám nagysága meghatározott feltételek teljesülésekor a termék előállítási országában megfizetett, hasonló rendeltetésű szén-dioxid-ár összegével csökkenthető.

A CBAM a vámokhoz hasonlítható, mivel elsősorban az uniós importőröket érinti az importált termékekbe beágyazott, a kibocsátáshoz kapcsolódó új adminisztratív terhek és költségek révén. A CBAM az uniós piacot is érinti, mivel – általában véve – a pénzügyi kiigazítások miatt az import drágulni fog, és kiegyenlíti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó EU-s gyártók versenyfeltételeit. Az érintett szabályozás itt olvasható.  

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.