Magyarországon a 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénztartozás behajtására nem lehet közvetlenül bírósági eljárást indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. Bírósági és fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető 3 és 30 millió forint között is, de a 30 millió forint feletti pénzkövetelés érvényesítéséhez már mindenképp bírósághoz kell fordulni.
Fotó: UnderhilStudio
Az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és papírmentessé tétele miatt az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, valamint az ügyvédek, jogi képviselők – már eddig is csak elektronikusan, minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával nyújthattak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Ide tartoznak azok a társasházak is, amelyeknek van ügyvédje, vagy közös képviselője, Kft., Bt. vagy egyéni vállalkozó.
A fizetési meghagyás a cégkapura, hivatali tárhelyre érkezik
Október 1-jétől tovább egyszerűsödött a fizetési meghagyásos eljárás: az elektronikus ügyintézésre kötelezettek ugyanis nem postán, hanem elektronikusan, a cégkapun, a tárhelyükön keresztül kapják a meghagyást, továbbá az összes, az eljáráshoz kapcsolódó iratot, például a hiánypótlási felhívást.
Ha a közjegyző szabályosnak talál egy elektronikusan kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, akkor három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.
Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás is indítható a kötelezettel szemben. Amennyiben a kötelezett nem veszi át a fizetési meghagyást, azaz nem tölti le a dokumentumot a tárhelyről, azzal sem tud kibújni a következmények alól.
Fotó: Shutterstock
A tárhely szolgáltatója kétszer értesíti a kötelezettet e-mailen a dokumentum érkezéséről, a második értesítést követő ötödik munkanapon pedig kézbesítettnek minősül a fizetési meghagyás.
Ezért, ha valaki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, akkor azt jeleznie kell. Ezt az e-ügyintézésre kötelezettek elektronikus úton, de nem e-mailen, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül tehetik meg.
Ha valaki nem vitatja a követelést, de fizetési nehézségei vannak, akkor kérheti a közjegyzőtől a pénzösszeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását, elhalasztását, azaz részletfizetés vagy fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő.
Az elektronikus ügyintézésre kötelezetteknek figyelniük kell arra, hogy ha a tárhelyükre fizetési meghagyás érkezik, arra időben reagáljanak, különben az jogerőre emelkedik, és a jogosult végrehajtást kezdeményezhet
– mondta Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Adószámot is meg kell adni
Októbertől a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben az rendelkezik ilyennel. A adatbázisából, illetve a cégjegyzékből ez egyszerűen lekérhető. Végül, de nem utolsó sorban arról is rendelkezik a törvénymódosítás, hogy az eddig teljesen papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A legfontosabb feltétel, hogy valamelyik félnek Magyarországon kívül más EU tagállamban legyen a szokásos tartózkodási helye vagy székhelye.
