A bizonytalan gazdasági környezet és a magas kamatok miatt meglehetősen lelassult a hazai hiteldinamika mind a cégek, mind a háztartások viszonylatában, összhangban a nemzetközi trendekkel. A vállalatok bankokkal szemben fennálló hitelállománya 11, míg a lakossági hitelállomány 3 százalékkal bővült 2022 harmadik és 2023 második negyedéve között.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A lakáshiteleknél az idei második negyedévben azonban már egyre kevesebb bank tapasztalta a kereslet csökkenését, miközben a fogyasztási hitelek iránt szinte minden intézmény növekvő érdeklődésről számol be.
A bankok jellemzően nem változtattak a hitelfeltételeken
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei második negyedéves hitelezési felmérése alapján a bankok nem változtattak széles körben sem a vállalati, sem a lakossági hitelfeltételeken, az év második felében pedig egyedül a fogyasztási hitelek feltételeiben helyeztek kilátásba szigorítást. Az otthonteremtési támogatások 2024. januártól életbe lépő új szabályai a támogatott hitelek keresletére idén még ösztönzőleg hathat.
A jegybank legfrissebb hitelezési folyamata alapján a hitelintézetek nem pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2023 második negyedévében 158 milliárd forinttal bővült.
Így a 2023. júniust megelőző évben a hitelállomány 11 százalékkal nőtt, ami az korábbi év végéhez képest a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent, azonban európai uniós összehasonlításban továbbra is a harmadik legmagasabb érték.
Az éves nagyvállalati hiteldinamika 16 százalékra, míg a kkv-szegmensben 10 százalékra lassult június végére. Az új hitelkihelyezések volumene 2023 második negyedévében a teljes vállalati szegmensben lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának szintjével, míg a kkv-hitelek esetében jelentősen, 31 százalékkal elmaradt attól, amiben a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is szerepet játszott.
A gyengélkedő hitelpiacon sokat segítettek a támogatott vállalati hitelek aránya az előző negyedévi 37 százalékról 46 százalékra emelkedett az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül,
részben az új, kedvező kamatozás mellett elérhető vállalati hitelösztönző programok – a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – felfutása miatt. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során.
A bankok érdemben nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, és 2023 második felére előretekintve sem várható lényegi változás. A bankok az idei második negyedévben növekvő keresletet tapasztaltak a forint-, a deviza- és a rövid lejáratú hitelek iránt is, míg a hosszú lejáratú hitelek esetében, a beruházási tervek bizonytalanná válásával a kereslet további csökkenéséről számoltak be. 2023 második félévében a vállalati hitelkereslet élénkülésére számítanak a bankok.
A Banki konjunktúrafelmérés alapján a hitelintézetek mintegy fele növelni tervezi teljes vállalati és kkv-hitelállományát az év második felében.
A hitelintézeti szektor lakossági hiteldinamikája fokozatos lassult: a lakossági hitelkibocsátás a második negyedévben 47 százalékkal, ezen belül a lakáshiteleké 67 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti mennyiségtől. A korábban magas hitelkihelyezéssel jellemezhető babaváró hitelek volumene szintén jelentősen visszaesett, ami 2024-től az életbe lépő új szabályozás hatására tovább csökkenhet.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben csak minimálisan apadt, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké a korábbi alacsony kibocsátáshoz képest számottevően bővült, amit a hitelfelvevők összetétele és a kihelyezett hitelek jellemzői alapján főként befektetési motivációk (állampapír) hajtottak. 2023 második negyedévében a bankok átlagosan 8,8 százalékos kamat mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfél által fizetendő átlagos kamat 7,7 százalékot tett ki a vizsgált időszakban. 2023 második negyedévében a Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében leszerződött támogatási volumen negyedik negyedéve csökkent, emellett az államilag támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül egy év alatt 35 százalékról 19 százalékra esett. A bejelentett jövő évi szűkítése a hozzá kapcsolódó kamattámogatott lakáshitelek volumenére rövid távon még ösztönzőleg hathat.
A bizonytalan gazdasági kilátások azonban felfelé mutató kockázatot jelentenek a nemteljesítő hitelek arányára nézve.
Mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben a hitelállomány bővülését meghaladó mértékben nőtt az értékvesztés állománya, ami a bankok potenciális veszteségekre való előretekintő felkészülésének tudható be. A hitelintézeti szektor egészében az értékvesztéssel való fedezettség európai összehasonlításban is magas.
A nemteljesítő vállalati hitelállomány aránya 2022 végére enyhén mérséklődött, ám az állományon belül emelkedett a 90 napon túl késedelmes hitelportfólió részesedése. Összességében tehát a nemteljesítő állomány 36 milliárd forinttal nőtt, a hitelállomány jelentősebb bővülése miatt viszont 0,3 százalékponttal 3,9 százalékra mérséklődött az NPL-ráta 2022 végére. Majd 2023 elején tovább csökkent a vállalati hitelállomány NPL-rátája, 3,7 százalékot tett ki február végén, és a rövid késedelmek sem emelkedtek a moratórium lezárását követően. (Mint ismert, 2022 decemberével lezárult a koronavírus-járvány kitörését követően bevezetett moratórium utolsó, negyedik szakasza, amelyben a vállalati hitelek 1 százaléka vett részt.)
A teljes vállalati hitelportfólió NPL-rátája 2023 elején tovább mérséklődött, Igaz, 2023 első két hónapjában a forgóeszközhitelek esetében enyhe növekedés volt megfigyelhető, míg a beruházási és egyéb hitelek esetében csökkenés. A nagyvállalati NPL-ráta számottevően csökkent, a kkv-szegmensben enyhén emelkedett.
A teljes hitelállomány NPL-rátájának évek óta tartó csökkenési trendje kitartott és 2023. II. negyedévének végére a mutatószám 2,8 százalékra süllyedt. (2023. I. negyedév végén 3,0 százalék volt.)
Fotó: Shutterstock
A nemteljesítő hitelállomány 6,5 százalékkal csökkent, azonban az összes hitelállomány csak 0,8 százalékkal mérséklődött. Ezzel összefüggésben a nem pénzügyi vállalatok NPL-rátája 4,1-ről 4,0 százalékra, a háztartások összes hitelállományának NPL-rátája 5,4-ről 4,6 százalékra csökkent, ebből a lakóingatlannal fedezett hitelek rátája pedig 3,8 százalékról 3,1% százalékra ment lejjebb.
A szektorszintű NPL-ráta ennek megfelelően összességében 0,2 százalékponttal 2,0 százalékra esett.
Az értékvesztés és céltartalék (ÉV&CT) állományának korábban csökkenő trendje 2020-ban megfordult, az emelkedés pedig, szerényebb ütemben, de 2021-ben és 2022-ben is folytatódott. 2023. II. negyedév végére viszont a hitelállományra képzett ÉV&CT állomány az első negyedévi csökkenést követően enyhén tovább mérséklődött 0,2 százalékkal 1 745 milliárd forintra, míg a teljes kitettségre képzett ÉV&CT állomány a 0,7 százalékos csökkenést követően 2 019 milliárd forintot tett ki. A negyedév végére az ÉV&CT aránya a teljes hitelállományra vonatkozóan nem változott érdemben a 2,8 százalékos szintjéről.
A nemteljesítő hitelek együttes fedezettsége (értékvesztés+fedezet) továbbra is magas, 2023. első félévének végére az együttes fedezettség nem mozdult el a 85,1 százalékról. 2023. II. negyedévének végére a nem pénzügyi vállalati hitelek esetében 84,0-ról 83,9 százalékra, az összes háztartási esetében pedig 86,5-ról 86,4 százalékra csökkent. A teljes hitelállományra vonatkozóan június végére a fedezetek összege 7,2 százalékkal 519 milliárd forintra, míg az értékvesztésé 6,0 százalékkal 969 milliárd forintra csökkent.
