Meglepő és sokak számára fájó kijelentést tett Bodnár Zoltán, a Demokratikus Koalíció árnyék-pénzügyminisztere a hét elején az ATV stúdiójában. A folyamatban lévő bértárgyalásokat a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke úgy kommentálta, hogy nincs itt az ideje a minimálbér-emelésnek, mivel szerinte az letörése a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat, mint mondta, nincs meg az alapja a várható reálbér-emelkedésnek.
A jegybank korábbi alelnöke a megszorításokban hisz
Bodnár Zoltán okfejtése tipikusan monetarista hozzáállás,
azaz az infláció letörését lényegében a megszorításokon és a gazdaságban lévő pénzmennyiség szűkítésén keresztül képzeli el.
Ez egyedül abban az esetben lenne elfogadható recept, ha túlkereslet lenne a magyar gazdaságban, és nem kínálati sokk. Márpedig ez utóbbi a helyzet. Azt még a kormánnyal vitában álló jegybank is elismeri, hogy a magyar infláció kétharmad részben importált infláció, amely abból a kínálati sokkból ered, amelyet az energiaárak tavalyi elszállása okozott. Amióta az energiaárak normalizálódtak, azóta erősödnek is a dezinflációs hatások.
Abban még talán az elemzők is egyetértenek, ma már a magyar gazdaság legnagyobb problémája a belső kereslet és a fogyasztás hiánya. Ezen pedig egyedül a béremelkedés segíthet, és nem annak visszafogása, főleg, hogy az inflációs probléma lényegében megoldódott. Korábban a Világgazdaság is felhívta rá a figyelmet, hogy ugyan mindenki az éves bázisú inflációt figyeli, valójában sokkal többet árul el az inflációs folyamatokról az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató, amely havi alapon már a harmadik hónapja kifejezetten enyhe árnyomást jelez a magyar gazdaságban. Tehát még pár hónapig látjuk a magas éves indexeket, valójában azonban áremelkedésekkel már egyre kevésbé találkozhatnak a fogyasztók.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje megszüntette volna a minimálbért
Nem először tesz hajmeresztő kijelentést baloldali politikus a kapcsán. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Péter, a közös ellenzék miniszterelnök-jelöltje korábban azt mondta, nem tartja szükségesnek a minimálbért, mivel annak szerinte rengeteg hátránya van. Később ezt már tagadta, a kampányban pedig arra tett ígéretet, hogy inkább adómentessé tenné. Ám adószakértők attól sem voltak elragadtatva, mivel amellett, hogy kifejezetten bonyolulttá teszi az adórendszert (lásd szuperbruttósítás), tulajdonképpen a teljes bérdinamikát visszafogja, hátráltatva a bérfelzárkózást.
A minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet
Bár a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások még folyamatban vannak, és vannak nyitott kérdések, de így is ritkán látható azonos állásponton vannak a szakszervezetek és a munkaadók. A szakszervezetek 15 százalékkal emelnék a minimálbért jövőre, ezt várhatóan a vállalatok is elfogadnák. A nagyobb kérdés sokkal inkább a garantált bérminimum, amely közel 800 ezer munkavállalót érint, ezért is itt kisebb lenne az emelés, „csak” 10 százalékos. A vállalkozói oldal álláspontjáról egyelőre annyit tudni, hogy a két számjegyű emelést átlagosan el tudná fogadni. Mivel a minimálbér emelése maga előtt tolja a teljes bérskálát, mindez azt is jelenti, hogy jövőre is két számjegyű mértékben nőhetnek a hazai bérek átlagban.
A Munkástanácsok minimálbér-konferenciáján lapunk Bodnár Zoltán kijelentése apropóján megszólaltatta Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét, aki azt mondta, hogy ugyan óvatosnak kell lenni az emelésekkel, de szerinte 2-3 százalékos reálbér-növekedésnek így is meg lesz az alapja jövőre.
