Novemberre egy számjegyű lehet az egy évre visszatekintő Magyarországon, ami decemberre tovább csökken, és megközelítheti a 6 százalékot. Év végére 11 százalékos alapkamattal számolnak, ami kicsit magasabb a korábbi 10,5 százaléknál. 

20200302 Budapest Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője Fotó: Móricz-Sabján Simon MOR Világgazdaság VG
Suppan Gergelyék 17,5 százalékról 17,8 százalékra emelik az idei átlagos inflációs előrejelzésüket.
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság

„Jövő év február, márciusban lehet egy számjegyű az alapkamat” – jelezte a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.

Az üzemanyagárak váratlan mértékű nyár eleji megugrása, valamint az élelmiszerárak pénzromlásának vártnál lassabb mérséklődése miatt az MBH Bank elemzői 17,5-ről 17,8 százalékra emelik az idei átlagos inflációs előrejelzésüket, míg a jövő évit – a 2024 eleji jövedékiadó-emelés ellenére – 3,9 százalékos szint körül várják. 

Visszavett növekedési előrejelzés

Az MBH Bank negyedik negyedévre szóló prognózisában ugyanakkor 0,1 százalékos csökkenésre módosította a korábban publikált 1,0 százalékos idei növekedési várakozását. Az okok között az egyes szolgálatói ágazatok gyengébb teljesítménye, valamint a vártnál alacsonyabb külső és belső kereslet – különösen a gyenge európai és ezen belül a német gazdasági teljesítmény – szerepel. 

A következő években azonban újra gyorsulhat a növekedés, amelyet várhatóan 2025-ben számos jelentős feldolgozóipari fejlesztés üzembe helyezése is erősít. 

Így például 

A növekedést támogató tényezők között az elemzők kiemelték az energiaárak meredek visszaesését, a fix áras szerződések kifutását, a tavalyinál lényegesen jobb mezőgazdasági termelést, az élénkülő beruházások hatásait, valamint az infláció szeptembertől várható éles zuhanása miatt jelentkező reálbér-növekedést, illetve az ennek nyomán élénkülő belföldi fogyasztást. 

Az MBH szakértői csapata nemcsak a jegybank esetében vár fordulópontot az előttünk álló időszakban. 
Fotó: Vogt Gergely

Az MBH Bank elemzői az idei évi alacsonyabb bázis miatt 4,4 százalékra javítják a jövő évi, míg 4,3 százalékon tartják a 2025. évi gazdasági növekedési előrejelzésüket.

Az árfigyelő rendszer bevezetése fokozta a kiskereskedelmi láncok versenyét, míg a csökkenő beszállítói árak átadását a kiskereskedelmi forgalom visszaesése indokolja. Az infláció mérséklődését a forint árfolyamának a tavalyihoz képest bekövetkezett erősödése is gyorsítja, ami már a tartós fogyasztási cikkek áraiban is megjelent

– jelentette ki Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

Erősödő munkaerőpiac

A legutolsó elérhető adatok alapján május–július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám megközelítőleg 4,8 millió volt a magyar gazdaságban, így a hazai továbbra is kiemelten stabil. A munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás megközelíti az ötmillió fős rekordszintet, és folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem is. 

Az elemzők idén a bérminimum emelkedése nyomán közel 15 százalékos bérnövekedésre számítanak, amit jövőre 8,5 százalékos emelkedés követhet. 

Idén az energiaárak számottevő visszaesése, valamint a gyenge belső kereslet miatt a külkereskedelmi mérleg többlete már meghaladhatja a 6 milliárd eurót is. A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, valamint a cserearányok várható javulása miatt az MBH Bank elemzői összességében a külkereskedelmi egyenleg markáns javulására számítanak. A cserearányok idei javulása, a belső kereslet visszaesése és az folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a 0,4 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.

Új fejezet nyílik a monetáris politikában

Szeptemberre lehetővé vált az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának összezárása az alapkamattal. Ezzel lezárult egy korszak a monetáris politikában, a politikai eszköztár egyszerűsítésével ezután ismét az alapkamat válik irányadóvá – fogalmazott Balog-Béki Márta, az MBH Bank makrogazdasági elemzője. A szigorú monetáris kondíciók azonban változatlanul szükségesek a fenntartható árstabilitás eléréséhez.

Ingadozó forintárfolyam

Az előző negyedév kiemelt stabilitása után ebben a negyedévben már egy szélesebb, 373–393-as sávban ingadozott a hazai deviza. A forinttal kapcsolatban fontos megállapítás, hogy az irányadó kamatszint csökkentésének megkezdése nem járt együtt a fizetőeszköz folyamatos és tartós gyengülésével. A forint jelenleg 4 százalékkal a tavaly ilyenkor tapasztalt szint alatt tartózkodik, a régiós devizákkal összehasonlítva továbbra is vezeti az idei korrekciós trendet. Mivel a pozitív és negatív tényezők középtávon kiegyensúlyozottnak mutatkoznak, ezért az idei év végére változatlanul 378-as euró-forint árfolyamszintet várnak az MBH Banknál.