Az emberek közel fele, 49 százaléka szokott rendszeresen takarékoskodni, közülük pedig a legtöbben 100 ezer forint alatti összeget tesznek félre havonta – derül ki az MBH Bank által végzett reprezentatív kutatásból, amely a magyar lakosság takarékoskodási szokásait vizsgálta.
A takarékossági világnap kapcsán készített felmérésben a megkérdezettek bő háromnegyede (78 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy készít pénzügyi terveket havi, negyedéves vagy akár éves szinten, a legtöbben (42 százalék) havi rendszerességgel gondolják át költéseiket.
A kutatásból fény derült arra is, hogy az emberek 76 százaléka 100 ezer forint alatti összeget tesz félre havonta, ugyanakkor ez az érték a Közép-Dunántúli régióban jóval magasabb.
A megkérdezettek körében a válaszadók életkorával együtt növekszik azok száma is, akik nem készítenek pénzügyi terveket, a települések nagysága azonban pozitív irányba mozdítja ugyanezen értéket. Akik hosszabb távon készítenek pénzügyi terveket, leginkább három éven belüli időtávra terveznek előre (81 százalék), és mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy a megkérdezetteknek, hogy ennél hosszabb távú pénzügyi céljai lennének. Rövid és középtávon a lakásfelújítás és autóval kapcsolatos költések a legjellemzőbbek, míg a hosszú távon tervezőknél a saját lakás és a témája is felmerül.
Legfontosabb cél a biztonsági tartalék képzése
Az emberek majdnem 90 százaléka szokott megtakarítani, közülük a legnagyobb arányban havi néhány tízezer forintot, azonban a 27–35 éves korosztályban, valamint a Közép-Dunántúli régióban magasabb azok aránya, akik 200 ezer forint felett tudnak félretenni. A megtakarítással rendelkezők közel fele (48 százaléka) rendelkezik három vagy több havi jövedelemnek megfelelő összeggel, ahogy pedig növekszik az életkor, úgy növekszik azok aránya is, akiknek ilyen mértékű megtakarítása van. A válaszadók legfőbb célja a biztonsági tartalék képzése, ezt pedig szorosan követik azok, akik lakásfelújításra vagy nyaralásra szánják félretett pénzüket. A megtakarítási lehetőségeket jelentősen visszavetette a Covid–19-világjárvány, ugyanis ezt követően az emberek megtakarításainak üteme a felére csökkent, de 2023-ban ez már újra a Covid előtti ütemben növekszik.
Az MBH Banknál számos lehetőséget kínálunk ügyfeleinknek arra, hogy ne csak a váratlan helyzetekre tudjanak felkészülni, hanem segítséget nyújtsunk számukra abban is, hogy könnyebben elérjék rövid és hosszú távon kitűzött céljaikat, mindemellett pedig gondoskodni tudjanak családjuk és nyugdíjas éveik anyagi biztonságáról is. A megtakarítás során az egyik legfontosabb szempont, amelyet a takarékoskodni vágyóknak érdemes szem előtt tartani, hogy ne tartsanak mindent egy kosárban, hanem osszák meg a befektetéseiket
– hangsúlyozta Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.
A rugalmasság a legfőbb szempont
A megtakarítási formák között a készpénz továbbra is kiemelt, 40 százalék feletti szerepet képvisel, népszerű még a folyószámlán tartott pénz és az állampapír, ezeknél kisebb arányban tartják félretett pénzüket az emberek megtakarítási számlán, ingatlanban, lekötött betétekben, illetve részvényekben. Az emberek véleménye szerint a legfontosabb szempont, hogy rugalmasan kezelhető legyen, valamint hogy az értékéből ne veszítsen a félretett pénzük.
A július elején bevezetett a szocho az emberek közel felénél volt befolyással a befektetéseikkel kapcsolatban meghozott döntésekre. A szochomentes termékek közül az állampapírok mellett a tartós befektetési számla (tbsz) volt a legnépszerűbb. A pénzügyekkel kapcsolatban meghozott döntések során csak kevesen tájékozódnak naponta – arányuk 6 százalékos –, jóval magasabb, 32 százaléknyi viszont azok aránya, akik ritkábban mint havonta informálódnak gazdasági kérdésekben. A tájékozódás során a legtöbben a bankok honlapját olvassák, online szakmai lapokat és internetes fórumokat követnek, a befektetéseikkel kapcsolatban pedig a megkérdezettek túlnyomó része nem kér tanácsot, és egyedül dönt, vagy családtagjaira hallgat.
A szülők is igyekeznek tudatosságra nevelni
Az OTP Bank által megrendelt felmérésből pedig az derült ki, hogy a szülők többsége úgy véli, fontos, hogy gyermekeik minél korábban elkezdjék elsajátítani a pénzügyi tudatosság alapjait és félretegyenek a saját céljaikra. Többségük, vagyis 65 százalék arra ösztönzi a gyermekét, hogy ne költse el azonnal a pénzét, hanem gyűjtsön, spóroljon valamilyen célra. Negyven százaléka a szülőknek nem határozza meg, hogy mire tegyen félre a gyermek. Vannak azonban olyan szülők, akiknek konkrét elképzeléseik vannak arról, mire kellene a gyermeküknek félretennie. Negyven százalékuk a barátokkal tervezett programokra (mozira, kirándulásra, nyaralásra), míg tízből egy szülő a tanulmányokra való takarékoskodásra bátorít.
Egy korábbi kutatás arra is rávilágított, hogy nemcsak a szülők szeretnék, ha a gyermekeik tudatosabbak lennének a pénzügyeiket illetően, a fiatalok attitűdjeiben is nagyon erősen jelen van a megtakarítás szükségességének a gondolata. Több mint felük ténylegesen is megtakarít, jellemzően konkrét célokra. Ezek a célok életszakaszonként eltérnek: a 16-17 éveseknél a top három cél az autó, az utazás és a nagyobb értékű műszaki termék, a 18-24 évesek pedig autóra, lakásra és utazásra gyűjtenek. A 25-30 évesek már főleg általános tartalékban gondolkodnak baj esetére, de náluk is igen magas azoknak az aránya, akik lakást vagy autót szeretnének.
A pénzügyi tudatosság, a takarékoskodás a szűkösebb anyagi helyzetek megélése kapcsán mind a szülők, mind a fiatalok gondolkodásában felértékelődik
– vélte Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar marketingprofesszora, trendkutató. „Napjainkban nem kérdés, hogy a nehezebb megélhetés körülményei között a kívánságok teljesítéséhez a fiataloknak is erőfeszítéseket kell tenniük.
Nem véletlen, hogy jelentős részük a tanulmányai mellett is több-kevesebb rendszerességgel dolgozik, amivel a takarékossági céljaikat legalább részben teljesíteni tudják, tehermentesítve a szülőket.
Nyilván jelentős eltérés mutatkozik a takarékossági célok megfogalmazásában a fiatalok korcsoportjai között. Az életkor növekedésével komolyabb tételek jelennek meg a célok között, amelyekre csupán éveken át gyarapodó megtakarítás adhat fedezetet. Az önálló lakás nehezen elérhető a fiatalok szerint, ehhez szülői, banki segítség is kell, vagy le kell mondani a vásárlásról, elfogadva például a bérlést. Egyre gyakrabban merül fel főképp a nagyvárosi fiatalokban a megosztás is mint választási lehetőség a tulajdonlás helyett a lakhatásban, közlekedésben” – mondta a szakértő.
Az új Persely funkciót azért hoztuk létre a mobilbankon belül, hogy megkönnyítsük azoknak a dolgát, akik még csak ismerkednek a megtakarításokkal, illetve szeretnének elkezdeni rendszeresen félretenni valamilyen konkrét célra. A júliusban bevezetett, a 16 évet betöltött Junior ügyfeleink számára októbertől elérhető funkció népszerűsége folyamatosan nő. Nagyon sokszínűek a Perselyekben megnevezett célok, de azt látjuk, hogy a legnépszerűbb megtakarítási célok között szerepelnek a váratlan kiadások és az utazás is
– mondta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarításokért felelős területének vezetője.
