Bajuszverseny és életmentő szűrés – kulcsszavak a prosztatarák ellen

Tízezerrel kevesebb daganatos ember került az ellátórendszerbe 2020-ban, mint a korábbi években, de ennek nem örülni kell, mert nem a beteg lett a kevesebb, hanem a diagnózis. Az említettek közül minden tizedik küzd prosztatarákkal, ám könnyen lehet, hogy nem is tud róla, noha a korai felismerés jelentősen, 90 százalék körülire növeli a kezelési és túlélési esélyeket – ez pedig nagyon nem vicc, mivel a prosztatarák Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálozási ok az ötvenévesnél idősebb férfiak között. A jó hír, hogy a rutinszerű és fájdalommentes szűrés könnyen hozzáférhető – erre hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem is a szűrőnapján.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a pandémia jelentős akadályokat gördített a szűrővizsgálatok elé, aminek természetesen járulékos hatásai is vannak: kevesebb lett a diagnózis, ezzel fordított arányban több az elmaradt kezelés. A Nemzeti Rákregiszter alapján 

Pedig ezek fontossága kiemelkedő, mivel egyszerre növeli a gyógyulás esélyét és csökkenti a szövődmények kialakulásának veszélyét – egyik sem elhanyagolható, hiszen a prosztatarák világszerte a vezető halálokok között szerepel, idehaza 1500-1600 férfi veszíti az életét miatta évente.

Kiket veszélyeztet leginkább a prosztatarák?

Jellemzően az idősebb, 60–75 éves kor közöttieknél diagnosztizálják a betegséget, amely évekig tünetmentesen fejlődhet a szervezetben. A tünetek látványosan csak a betegség későbbi, előrehaladott állapotában jelentkeznek, és ilyenek lehetnek:

• vizelési panaszok, nehézségek
• véres vizelet
• csontfájdalom
• neurológiai panaszok

Mindezek okán lenne különösen fontos az előzetes szűrővizsgálat, az 50 év feletti férfiaknak évente mindenképp, azoknál pedig, akiknek a családjában előfordult már a betegség, 40-45 éves kortól ugyancsak, mivel a betegség genetikai halmozódást mutat, kétszer nagyobb eséllyel alakul ki olyan férfiaknál, akiknek a családjában korábban előfordult már hasonló daganat, vastagbélrák vagy női rokonoknál petefészekrák.

Egyszerű a szűrés: vérvétel, fájdalommentes tapintásos vizsgálat

Habár az Európai Unió felvette a prosztatarákot a javasolt szűrővizsgálatok közé, Magyarországon még nincs az emlőszűréshez hasonló kidolgozott országos szűrési programja. Dr. Tersztyánszky Rita hozzátette: ha jobban a köztudatban lenne, mi lehet a következménye a szűrővizsgálatok elmulasztásának, többen vennének részt rajtuk. Ráadásul a vizsgálat egyszerű, gyors és fájdalommentes.

A Semmelweis Egyetem (SE) tájékoztatója szerint vérvétel segítségével megállapítják a PSA, azaz a prosztata specifikus antigénszintjét, amelyből lehet következtetni a betegség jelenlétére. Ezt egészíti ki a tapintásos vizsgálat, vagyis a prosztata végbélen át történő ellenőrzése, amely fájdalommentes és urológus szakorvos által végzett rövid eljárás. Az SE Urulógiai Klinikája nemrég szervezett is prevenciós napot, amelyen a vizsgáltak 10 százalékánál találtak emelkedett PSA-szintet, ami további vizsgálatot igényel.

– hangsúlyozta dr. Nyirády Péter, az Urológiai Klinika igazgatója.

Jobb módszer a biopsziánál

Az Affidea is beszámolt a saját diagnosztikájáról, amelynek kulcsfontosságú eleme – a specifikus laborvizsgálat és urológiai vizsgálat mellett – a multiparametrikus prosztata-MR-vizsgálat. 

Az urológus javaslata alapján elvégzett multiparametrikus prosztata-MR-vizsgálattal igazolt daganatok esetén mindig mintavétel elvégzése szükséges a pontos daganattípus meghatározásához és a kezelés megtervezéséhez. Ehhez a legkorszerűbb eljárás az MR fúziós ultrahang vezérelt biopszia, mely az Affidea Péterfy Sándor utcai kórházi központban elérhető. 

Ez az eljárás alkalmas a tumorgyanús kóros terület célzott mintavételére, ezért a hagyományos módon végzett prosztatabiopsziával összevetve nagyobb biztonsággal igazolja az esetleges rosszindulatú folyamatokat.