Értesüléseink szerint megszületett a 2024-es minimálbér-megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén, ahol a munkaadók elfogadták a szakszervezetek javaslatait. Ahogy írtunk róla, már a héten áttörés történt a kétoldalú tárgyalásokon, a szociális partnerek ugyanis a kétoldalú egyeztetéseken a még vitás kérdésekben is dűlőre jutottak. A megállapodás, amely tartalmazza a kormány javaslatát az előrehozott minimálbér-emelésről, így néz ki:
A megállapodás részeként a következő években folyamatosan összezáródik minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az ülésen információink szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett, aki üdvözölte a döntést.
Így haladtak a minimálbér-tárgyalások idén
Bár kifejezetten konstruktív légkörben zajlottak szeptember óta az idei minimálbér-tárgyalások, mindkét oldalon volt olyan szereplő, aki ódzkodott a megállapodás aláírásától. Míg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emelést akart kiharcolni, és azt is ellenezte, hogy megszűnjön a garantált bérminimum, addig a vállalkozói oldalon a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodott leginkább ahhoz, hogy meg kell várni a harmadik negyedéves GDP-adatokat, és azok alapján lehet dönteni az emelés mértékéről. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke lapunknak ennek kapcsán októberben egy eseményen még úgy nyilatkozott, ha idén recesszióba kerül a magyar gazdaság, akkor „az felülírja az eddigi tárgyalásokat is”. Hogy ez végül nem így lett, vélhetően az erős, negyedéves növekedés is közrejátszhatott, annak ellenére, hogy minden jel arra utal, hogy idén enyhe recesszióban lesz a magyar gazdaság.
A körvonalazódó megállapodás része lett volna a munkaadók egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás, amit a tavalyi bérmegállapodásnak megfelelően a vártnál magasabb miatt adtak volna a munkavállalóknak, ám ezt a kormány elvetette, miután úgy ítélték meg, hogy pont a minimálbéresek helyzetén nem javítana. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár október 31-én az M1 stúdiójában helyette azt javasolta, hogy hozzák előre a minimálbér-emelést a munkaadók, így ne január elsejével emelkedjen csak, hanem már a decemberi fizetésüket emelt összegben kapják készhez a munkavállalók.
Bár a kormány ezúttal is azt hangoztatta, hogy bízik a munkaadók és a szakszervezetek megegyezésében, kezdettől fogva pozitívan fogadta a tárgyalásokon elhangzottakat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki részt vett már a legutóbbi VKF-en a Világgazdaság jubileumi konferenciáján, úgy fogalmazott, hogy „jó az irány”.
Ezért is volt indokolt a minimálbér jelentős emelése
Ahogy korábban írtunk róla, emelésre már csak azért is szükség volt, mert a szomszédos országokban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezren kapják, miközben a garantált bérminimumot mintegy 700 ezren, ez utóbbinak összege pedig már idén elérte a 300 ezret.
Ennyi lehet a minimálbér nettója 2024-ben
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne.
Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugrik 2023. december elsejével.
