A Magyar Nemzeti Banknak nem volt olyan döntése az elmúlt, zűrösebb időszakban, amit utólag hibásnak gondolna – erről beszélt Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a 24.hu podcastjában, a Dellában, aki a tavaly szeptemberi kamatemelési leállást sem tartják hibás döntésnek, holott akkor gyengült 430 forintig a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest.
Virág Barnabás szerint ennek az okát az Északi Áramlat felrobbantásában kell keresni, illetve a gázárak elszabadulásában. Azokra a napokra úgy emlékszik, hogy
nagyon forró pillanat volt a magyar gazdaságban, valutaválsághoz közeli állapotban voltunk.
Nagy szükség volt arra a döntésre – utalt a 18 százalékos irányadó kamat tavaly októberi bevezetésére. Arról is beszélt, hogy nem látnak komolyan vehető indokot a jelenlegi, 3 százalékos inflációs cél emelésére – ezt a kormány, pontosabban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szorgalmazza –, sőt a mostani időkben kifejezetten kockázatokat hordoz erről értekezni nyilvánosan.
A jegybank veszteségére is kiért, amely az idén 1800–2000 milliárd forint lehet, és jövőre is jelentősebb lesz az alelnök szerint, amit majd a jegybank későbbi nyereségéből fognak rendezni. Hogy ez milyen időtávot jelenthet, azt ma nem lehet megmondani, mindenesetre nem feltétlenül öt éven belül, ahogy az a köztudatban elterjedt, ilyen kikötés nincs. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az európai szabályok szerint a jegybankoknak hosszú távon pozitív saját tőkével kell rendelkezniük. „Az a jogászok feladata lesz, hogy eldöntsék, a hosszú táv hány évet jelent” – közölte az alelnök.
Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt időszakban mutatkozó új kockázatok – közülük is kiemelten az izraeli események – egyelőre nem teszik szükségessé a szeptemberi inflációs jelentésben vázolt makropálya átgondolását, de a helyzet eldurvulása azzal fenyeget, hogy az olajárak emelkednek, tehát sok a bizonytalanság.
Az olajár 10 százalékos elmozdulása, amivel 100 dollár fölé kerülne az olaj, már új makrokörnyezetet jelentene
– mondta ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke.
