Szeptemberben az áruegyenleg többlete is emelkedett az augusztusi értékéhez képest, a szolgáltatásegyenleg többlete az augusztusi magas szint körül maradt, míg a jövedelemegyenleg enyhén javult – derült ki a Magyar Nemzeti Bank gyorselemzéséből.
A javuló külső egyensúlyi pozícióhoz hozzájárult az energiaárak visszaesése miatt kedvezően alakuló energiaegyenleg és a fékeződő belső kereslet miatt alacsonyabb importigény együttes hatása. A folyó fizetési mérleg alakulásában elsősorban az áruegyenleg változása a meghatározó: szeptemberben az áruegyenleg 409 millió euró többletet ért el, ami számottevő emelkedést jelent augusztushoz képest, és közel 1,8 milliárd euróval haladta meg a tavaly szeptemberi értéket.
Az áruexport értéke éves összevetésben mintegy 10 százalékkal csökkent, amiben az ipar alacsonyabb kibocsátása, illetve a mérséklődő ipari exportértékesítés játszott szerepet. Az áruegyenleget így az értékének éves alapon 22 százalékos csökkenése javította, ami mögött a mérséklődő energiaimport-számla és a visszafogott belföldi kereslet együttes hatása állt. Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 7,3 százalékkal mérséklődött éves összevetésben, amin belül különösen jelentős volt a nagy importigényű tartós cikkek és az üzemanyag forgalmának lassulása. Emellett az lassulása is mérsékelte a hazai behozatalt.
A folyó fizetési mérleg többi tételére áttérve, a szolgáltatásegyenleg többlete (966 millió euró) meghaladta a tavaly szeptemberi, valamint a járvány előtti szintet is.
A szolgáltatásegyenlegen belül a két legmeghatározóbb ágazat a szállítás és a turizmus volt. A jövedelemegyenleg közel 800 millió eurós hiány jelzett, ami az előző havi szinthez képest némi csökkenést jelent, de a vállalati profitok növekedésével, illetve az emelkedő kamatkiadással párhuzamosan éves összevetésben növekedést regisztrálhattunk. A viszonzatlan folyó átutalás – az Európai Uniótól származó folyó transzferek enyhe növekedése mellett – 49 millió eurós hiányt mutatott.
A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összegeként előálló külső finanszírozási képesség 2023 szeptemberében 758 millió eurót ért el.
Az úgynevezett reálgazdasági oldalról számított külső finanszírozási képesség a folyó fizetési mérleghez hasonlóan mintegy 1,8 milliárd euróval javult a tavaly szeptemberi értékéhez képest. A pénzügyi mérleg adatai alapján a nettó közvetlen tőke befektetések (FDI) növekedésével párhuzamosan a nettó külső tranzakcióból eredően mintegy 1,1 milliárd euróval csökkent. A nettó közvetlen tőke állomány 400 millió eurót meghaladó növekedése mögött főként a Magyarországon újrabefektetett jövedelmek növekedése állt, amit jelentős mértékben ellensúlyoztak a hazai vállalatok külföldre történő befektetései.
A finanszírozás oldaláról számított finanszírozási képesség 638 millió euró volt. Összességében a kedvező szeptemberi adat azt jelenti, hogy a folyó fizetési mérleg idei GDP-arányos egyenlege kedvezőbb lehet a szeptemberi Inflációs jelentésben szereplő mínusz 0,6 százalékos értéknél.
Mivel a befektetők és a makrogazdasági elemzők is árgus szemmel figyelik a folyó mérleg alakulását.
A kedvező fizetési mérleg számok előbb-utóbb pozitívan hatnak a forint árfolyamára.
