Az elmúlt évben is növekedett a Mastercard által kidolgozott Digitális Fizetési Index (DPI), a százpontos skálán 58-ról 61 pontra emelkedett az értéke 2021-hez képest – közölte keddi sajtótájékoztatóján Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója. Ez – tette hozzá – arra utal, hogy a digitális pénzforgalom folyamatosan fejlődik Magyarországon, ám az index értéke alapján még bőven maradt fejlődési potenciál.
A DPI három alindexből épül fel – infrastruktúra, tudás és használat –, amelyek értékében jelentős eltérések mutatkoznak. Az infrastruktúra területén viszonylag jól állunk – itt egy év alatt 73-ról 76 pontra emelkedett az index értéke –, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az elfogadói hálózat (részben szabályozói ösztönzés nyomán) jelentősen fejlődött az elmúlt években:
a POS-terminálok száma például 2020. óta 80 százalékkal emelkedett.
Ezzel együtt ezen a területen is van fejlődési potenciál, főleg a civil szférában, vagy éppen az egyéni vállalkozóknál. Örvendetes az is, hogy az érintésmentes fizetésre alkalmas bankkártyák aránya 93 százaléknál jár, a viselhető okoseszközökkel történő fizetés viszont még nem terjedt el nagyon széles körben Magyarországon.
A második alindexnél, a tudásnál már alacsonyabb az érték – a 2020-as és 2021-es 51 pont után tavaly 55 pontra nőtt –, ami arra utal, hogy a magyar lakosság digitális pénzforgalommal kapcsolatos ismeretei átlagosnak mondhatók. A tudás pillérnél figyelemre méltó, hogy itt jól elválaszthatók egymástól az egyes társadalmi rétegek: általánosságban elmondható, hogy az aluliskolázottabb, szegényebb és idősebb rétegek ismeretei szerényebbek az átlagnál.
Ennél is alacsonyabb értéket hozott a használatra vonatkozó alindex – itt 49-ről 52 pontra nőtt az érték –, ami szoros összefüggésben áll a tudásnál tapasztalható hiányosságokkal. Itt ugyanakkor – tette hozzá az igazgató –
nem lehet ugrásszerű fejlődést elvárni, hiszen az emberek fizetési szokásai csak fokozatosan változnak, fejlődnek.
Vannak olyan területek is viszont, ahol a fejlődés megrekedni látszik: ilyen például a QR-kódos fizetés, ami nem tudott széles körben elterjedni egész Európában, miközben Ázsiában kedvelt megoldásnak számít. A használat területén mindenképpen pozitív, hogy a kártyás fizetések és az elektronikus átutalások értéke folyamatosan nőtt az elmúlt években, és a mobiltárca-penetráció is érezhetően, 7 százalékponttal nőtt egy év alatt. Az viszont már nem feltétlenül jó, hogy az átutalási tranzakciók 11 százaléka még mindig nem digitális, és csak a válaszadók 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bankszámlára kapja a fizetését. Bár csökkenő, de még mindig nem elhanyagolható azoknak az aránya is, akik szinte csak készpénz felvételére használják a bankkártyájukat.
Ami a visszaéléseket illeti, a Mastercard által megkérdezett válaszadók 35 százaléka tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, viszont csak a megkérdezettek 40 százaléka állította magáról, hogy tudja, hová kellene fordulnia, ha ilyen kísérlettel szembesül. Ennek a helyzetnek a javításában – emelte ki az igazgató – erős kell, hogy legyen az edukáció szerepe, amelyben a szolgáltatóknak és a szabályozó szerveknek is aktív szerepet kell vállalniuk.
