Szabadulnának a befektetők a forinttól, mint a forró krumplitól, de ez aligha ijeszti meg a jegybankot

Idén utoljára ülésezik a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely várhatóan ezúttal sem változtat a kamatcsökkentések tempóján. Novemberben 11,5 százalékra mérséklődött az alapkamat, amivel a jegybank május óta már a hetedik egymást követően hónapban faragta le az irányadó rátát. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők nem számítanak meglepetésre, így 

Folyamatosan csökkenhet a kamatfelárunk 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem gondolja, hogy gyorsítana a kamatcsökkentések tempóján kedden a monetáris tanács, egy újabb 75 bázispontos csökkentést vár, amit azzal magyarázott, hogy a külső környezet kettős. Egyrészt az Európai Központi Bank legutóbbi döntésekor kifejezetten visszafogott volt, amikor jelezte, hogy a kamatcsökkentésekről egyelőre még nem is tárgyalnak, másrészt a Fed jóval lazább hangvételű volt azzal, hogy belengette a jövő évi kamatvágásokat.

– érvelt az elemző, hozzátéve, hogy a piac várakozása szerint amerikai központi bank szerepét betöltő Fed 2024-ben háromszor csökkentheti az irányadó rátát. A magyar jegybank tempója ugyanakkor sokkal ütemesebb, emiatt a következő hónapokban egyre jobban megközelíti a dollár kamatszintjét. Így mire Amerikában márciusban 25 bázisponttal elkezdik a lazítást, addigra lehet, hogy a magyar alapkamat már 8,5 százalékon lesz, tehát nagyon gyorsan fog csökkeni a kamatfelárunk. Németh Dávid ezért arra számít, hogy legkorábban áprilisban lassíthat a jegybank, így áprilisban–májusban 50 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot, majd júniusban már csak 25 bázisponttal. Várakozása szerint 6-6,5 százalékon zárhatja a jövő évet.

A magyar makrogazdasági folyamatok javultak, a külső kockázatok megmaradtak

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nagyobb ütemű kamatvágásoknak lenne-e tere, úgy látja, az adatok birtokában nem, hiszen a legutóbbi kamatdöntéskor felsorolt kockázatok – mint a háború, a munkaerőhiányból fakadó a nukleáris fenyegetettség vagy a geopolitikai feszültség – továbbra is jelen vannak. Abban az esetben tartotta volna valószínűnek, hogy változtat a tempón az MNB, ha nemcsak a Fed, hanem az EKB is belekezd a kamatcsökkentésekbe, azonban ennek pont az ellenkezője történt. „Innentől kezdve nem lesz érdemes eltérnie a magyar jegybanknak, az EKB részéről ugyanis nem látszik a monetáris politikai elköteleződés a fordulat iránt, ami indokolná, hogy MNB lejjebb engedje a védelmét, és bátrabban vágja a kamatokat”– magyarázta az elemző, aki szerint emiatt marad a 75 bázispontos kamatcsökkentésnél a jegybank.

Szokásos év végi forintgyengülés, a befektetők szabadulnának a forinttól

Az elemzők abban egyetértettek, hogy a forint elmúlt napokban látott gyengülése egy technikai hatás, az ilyenkor, év végén gyakori pozíciózárások következménye. Pedig az elmúlt egy hétben kifejezetten pozitív hírek jöttek a magyar gazdaság háza tájáról, a Fitch hitelminősítése vagy az uniós források felszabadításának híre egyaránt a magyar fizetőeszközt kellene hogy támogassa. Ehelyett hétfő délben már 385 fölött jár az árfolyam.

– így írta le a mostani helyzetet Virovácz, aki ezt azzal indokolta, hogy ha bankok mérlegállománya minél nagyobb, az annál nagyobb adókötelezettséget jelent, amit el akarnak kerülni, a másik probléma pedig, hogy nem is nagyon tudják átswapolni vagy kihelyezni külföldre, mert akkor meg különböző makroprudenciális mutatóknak nem felelnek meg, amivel büntetést kockáztatnak. Mint mondta, most annyira szét van feszítve a rendszer adózási és makroprudenciális oldalról, hogy próbálnak szabadulni a forinttól a befektetők. Ennek eklatáns példája, hogy az idei év végén átnyúló kéthetes implikált hozamok 2 százalék körül mozognak. Gyakorlatilag eltűnt az a kamatszint, ami a forintot bármennyire is vonzóvá tenné.