Szeptember 30-ig 895,6 milliárd forintot fizettek ki agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, az idei évre előirányzott összeg pedig meghaladja az 1300 milliárd forintot – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) első három negyedévet összegző pénzügyi jelentésében. Az utóbbi összeg nagyságának érzékeltetésére:
ez annyi, mint a 2014–2020-as ciklusban a teljes Vidékfejlesztési programban (VP) rendelkezésre álló forrás.
Tavaly az első három negyedév végéig egyébként 516,7 milliárd forinton álltak a kifizetések. Az idei első kilenc hónapban folyósított támogatási összeg 58,2 százaléka, 521,3 milliárd forint származott európai uniós forrásból, míg 41,8 százalékát, 374,3 milliárd forintot a nemzeti költségvetésből biztosították.
Fotó: Makovics Kornél / Tolnai Népújság
A Vidékfejlesztési program 2014–2020 intézkedéseire 2023 első három negyedévében 568,8 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak, míg a Magyar halgazdálkodási operatív programból 659,3 millió forintot juttattak el a jogosultaknak.
A VP-n belül beruházásokra 258 milliárd, agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre 133,7 milliárd forintot fordítottak, amelyek együttesen a kifizetések 68,9 százalékát tették ki.
A beruházások támogatásán belül 75,2 milliárd forint az állattartó telepek fejlesztéséhez és megújításához, további 63,7 milliárd forint a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekhez járult hozzá. A terménytárolókra, -szárító és -tisztító üzemekre 28,5 milliárd forintot fordítottak.
Támogatják a termelők szövetkezéseit is
Az élelmiszeripari fejlesztésekre összesen 46 milliárd forint jutott a VP-ből, további 36,3 milliárd forintot kaptak az ökológiai gazdálkodók, 32,7 milliárd forinttal támogatták az alapvető szolgáltatásokat és a falvak megújítását a vidéki térségekben, 23,7-23,7 milliárd forintot pedig a Natura 2000 programra és a vízkeretirányelvhez kapcsolódó kifizetésekre, valamint az erdőterületek fejlesztésére fordítottak.
A piacszabályozó intézkedésekre uniós és nemzeti forrásból együttesen 17,3 milliárd forintot, az előző évi összegnél 4,5 milliárd forinttal kevesebbet folyósítottak 2023 első három negyedévében. Az iskolagyümölcs-program támogatására összesen 3,5 milliárd forintot, az iskolatejprogramra pedig 1,8 milliárd forintot költöttek, miközben 4,9 milliárd forintot a speciális szövetkezések támogatására fordítottak. Az elmúlt év végén lezárult Magyar méhészeti nemzeti program keretében idén 432,3 millió forintot fizettek ki, amit szeptemberben további 1,8 milliárd követett Méhészeti ágazat támogatása címen, ami az új közös agrárpolitika (KAP) támogatásainak kereteit KAP-stratégiai terv részévé vált. Ezenfelül a borászati ágazat további 4,4 milliárd forint uniós támogatásban részesült a belpiaci intézkedések keretében, így a piaci és egyéb támogatások egészének negyedét használhatta fel.
Év pincészete: marad a birtokméret, már a drágakövet csiszolgatjákA rajnai rizling és a pinot noir vált be eddig a leginkább az apátsági pincészetben. |
A nemzeti támogatások jogcímeire 98,4 milliárd forintot folyósítottak szeptember végéig, amelynek több mint felét, 50,6 milliárd forintot a nemzeti agrárkárenyhítés tette ki. A tavalyi súlyos aszálykárok miatt rendkívüli állami kiegészítésre volt szükség, az így megemelt forrásból agrárkárenyhítésre folyósított összeg meghaladta az 50 milliárd forintot. A nemzeti agrártámogatások fontos eszközei az állatjóléti támogatások, ezen az ágon 13,3 milliárd forintot vettek igénybe a sertés- és baromfiágazat vállalkozásai, amihez még további 1,8 milliárd forint állatjóléti átmeneti támogatás kapcsolódott. Állategészségügyi intézkedésekre összességében 8,8 milliárd forintot folyósítottak az állattartóknak, amelyen belül
- az egyes állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére 6,1 milliárd forintot,
- az állati hulla ártalmatlanítására 2,6 milliárd forintot fordítottak.
Kiemelt cél az állattartás korszerűsítése
Nemzeti forrásból érkezett 12,8 milliárd forint átmeneti nemzeti támogatás, amiből 9 milliárd forintot tejtámogatásra, 1,9 milliárdot anyatehéntartásra, 1,8 milliárd forintot pedig a termeléstől elválasztott hízottbika-tartás támogatására fizettek ki.
Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 155 milliárd forintot vettek igénybe, ennek 53 százalékát a nemzeti költségvetésből. A 82,2 milliárd forint nemzeti forrás 44,9 százalékát az állattartó telepek fejlesztésére fizették ki.
Az állattenyésztési támogatásokból 39 milliárd forint érkezett a szarvasmarha-ágazatba, a baromfiágazat 7 milliárd forint támogatásban részesült, míg a sertéságazat 10,4 milliárd forint támogatást kapott, aminek túlnyomó része szintén állatjóléti támogatás volt.
A szántóföldi növénytermesztők összesen 211,7 milliárd forint támogatásban részesültek 2023 első kilenc hónapjában, amely 88,3 százalékban uniós költségvetésből származott. A közvetlen támogatások kifizetési rendjéből adódóan ezek a 2022. évi végfizetések. Az ágazat részére biztosított szubvenció háromnegyede, 163,5 milliárd forint egységes formájában jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 52,1 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 111,4 milliárd forintot fizettek ki részükre.
A kertészeti ágazat vállalkozásainak szeptember 30-ig 49,5 milliárd forintot fizettek ki, ennek 63 százaléka származott uniós forrásból. A VP 28,3 milliárd forinttal, a kifizetések több mint felével járult hozzá a kertészeti üzemek korszerűsítéséhez, valamint az időjárási kockázatok megelőzéséhez.
Költségcsökkenés mellett nőtt idén az agrártermelésAz időjárás kevésbé hatott, mint tavaly, a termés jobb lett, de alacsonyabb áron lehetett eladni, miközben a termelői költségek is csökkentek – az előzetes adatokból ezek derülnek ki a mezőgazdaság idei teljesítményéről. |
