Béremelés 2024-ben: a miniszter megmondta, mennyivel nőhetnek a fizetések Magyarországon – nem elég a tíz százalék

Nagy Márton volt a vendég az InfoRádió Aréna című műsorában kedden este. A nemzetgazdasági miniszter az egyórás interjúban több fontos kijelentést tett, illetve vázolta a magyar gazdaság helyzetét és jövőképét.

Kérdezték arról, hogy mi a jelentősége a tárcája átalakításának (Gazdaságfejlesztési Minisztériumból Nemzetgazdasági Minisztérium jött létre), ráadásul a gazdasági kabinet is Nagy Márton irányítása alá került. Azt válaszolta, hogy ezekbe a változásokba nem kell hatalmi vagy politikai kérdéseket belelátni, mivel csupán technikai munkaszervezésről van szó, hogy hatékonyabban lehessen a kormány munkáját segíteni.

– fogalmazott tömören. 

Vége a vészkormányzásnak

Arról is beszélt, hogy a korábbi válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis jön. Megismételte, hogy a kormány 2024-re már 4 százalékos növekedéssel számol. Ehhez azonban a gazdaság több elemét helyre kell állítani, mert ez nem megy magától. Első helyen a fogyasztást említette, amihez szükség van a reálbérek növekedésére, illetve helyre kell rázódnia a lakossági bizalomnak is, hogy a magas megtakarítási rátából majd fogyasztás legyen.

A másik feltétel a beruházások felfutása, de a tárcavezető szerint a fogyasztás magával húzza majd a beruházást, hiszen visszatér a belső keresletre termelés. A kormány azon segíthet, hogy gyorsabb legyen a beruházások felfutása. Példaként említette a Széchenyi vagy a Baross Gábor programot, de az uniós források egy részét is minél gyorsabban a gazdaságba kell csatornázni.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy a gazdaság stabilitását már elérték, ezért kevesebb állami beavatkozás kell, „vége a vészkormányzásnak”. A vállalkozások kamatstopja áprilistól megszűnik, és az extraprofitadókat is mérsékelték. Egyúttal megjegyezte, hogy 2024-ben és 2025-ben is 3–4 százalék közötti növekedést kell produkálni, akkor térhetünk vissza a növekedési pályára.

Ismertette, hogy a GDP-arányos hiány 6 százalék körül alakult 2023-ban, de az enyhe mellett ez nem kirívó. Ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz 3 százalék lett volna.

Mennyivel emelkednek a bérek Magyarországon 2024-ben?

Nagy Márton ezen a ponton árult el egy nagyon fontos ökölszámot: a 2024-ben Magyarországon végbemenő átlagos béremelés mértékét. Ez azért is lényeges, mert igazodási pont lehet mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók részére.

A gazdaságfejlesztési miniszer ugyanis azt közölte, hogy kiemelt kormányzati vállalás teljesült a reálbérek növekedésével, amelyek szeptembertől újra emelkednek, előtte viszont egy éven át csökkentek. Szerinte a reálbér-növekedés üteme ebben az évben elérheti a 6t százalékot, mert 

Ez egyébként némiképp magasabb érték az eddigi várakozásokhoz képest, amelyek inkább 9-10 százalékról szóltak. Mindenesetre mostantól a 12 százalékos béremelésből érdemes kiindulni a hazai munkaerőpiacon.

A béremelés nem okoz inflációt

A magas béremelkedés kapcsán jelezte, hogy szerinte ebből nem lesz mert a vállalati szektor konszolidálódik. „Kényszer alá kerül a cég, hogy ezt kitermelje, amit nem az árakkal fog tudni teljesíteni, hanem hatékonysággal. Nagyobbak lesznek a cégek, konszolidáció lesz, felvásárlások lesznek és új nemzeti bajnokainak” – sorolta.

A konszolidáció révén a tipikusan magyar tulajdonú gazdasági ágazatok (élelmiszeripar, építőipar, logisztika) magasabb versenyképességre tehetnek szert. Jelenleg a multik kétszer olyan hatékonyak, mint a magyar kkv-k, de ez akár 1,4-re is korrigálható.

Magyarország nem lesz összeszerelő üzem

Azokra a kritikákra, hogy a Magyarországra hozott beruházások (főképp az akkumulátorgyárak) összeszerelő üzemmé teszik az országot, Nagy Márton azt mondta, hogy növelni kell a befektetések multiplikációs hatását. Ezért a szerződésekben nem azt kötik ki, hogy hány embert kell foglalkoztatni, hanem hogy 

legyenek együttműködő magyar egyetemi partnereik, tudományos parkok, közös kutatás-fejlesztés.