„Egyrészt a hazai startup-finanszírozás 2023-ban összeomlott, így a lemaradásunk több tízszeres lett a fejlettebb országokhoz képest, sereghajtókká váltunk az innovációban. Másrészt a magyar gazdaságot a régiónkkal ellentétben nagyobb mértékben viselte meg az a gazdasági válság, így rekordalacsonnyá vált a befektetési kedv, a beruházásokba, a jövőbe vetett hit. Ezt tovább tetézi, hogy a hazai vállalkozási szándék, a cégvezetők tudásszintje, bátorsága is mind padlón van. De pont ezért jöttünk létre, mert innen szép nyerni” – mondta a Világgazdaságnak Balogh Péter „Petya” milliárdos üzletember azt követően, hogy csapatával és 70 angyalbefektető-társával egy éve indította el a STRT Holdingot.
Több mint egymilliárd forint tőkét vont be a STRT Holding
Az RTL-en futó Cápák között című üzleti show-műsor egyik állandó szereplője szerint az elmúlt egy évben az építkezésé volt a főszerep a STRT-nál:
- 25 befektetést hajtottak végre,
- 700 vezetőt képeztek ki,
- 13 tanfolyamot bonyolítottak le, és
- 1,15 milliárd forint magántőkét vontak be.
Utóbbit a decemberi tőzsdére lépésük koronázta meg, nemrég ráadásul elnyerték az év kibocsátója díjat a BÉT Xtend-piacon. Hozzátette: idén az oktatási és befektetési tevékenységük skálázására fókuszálnak.
A magyar startup-piac két nagy kihívása a tudás- és tőkehiány
„A hazai startup-piac két nagy kihívása a tudás- és a tőkehiány: a tavalyi évben 25 befektetési tranzakciót valósítottunk meg, és több mint 700 vezető vett részt a képzéseinken, így azt gondoljuk, mindkét témánkban – reálisan látjuk a kihívásokat és valós megoldásokat tudunk kínálni a problémákra – sikerült erős, határozott első lépést tenni a jó irányba. Mindenesetre még hosszú út áll előttünk” – fogalmazott Balogh.
Úgy véli, korai lenne arra válaszolni, hogy megérte-e tőzsdére vinni a STRT Holdingot, mivel december óta viszonylag kevés esemény történt. A számukra egyébként is azért fontos, mert startupokba fektetni nehéz: „Nem könnyű a legjobb cégekhez jutni, komplex a jogi folyamat, miközben minden ilyen befektetés akár évtizedes távon is illikvid lehet, azaz nem lehet kiszállni belőlük – még ha jól megy nekik, akkor sem.”
Kevés itthon a jó példa és az átvehető tanulság
Rámutatott: ezért is nehezen vesz részt a magántőke az innovációs finanszírozásban, hiába kecsegtet az jó hozamokkal. Így túl a saját finanszírozásukon abban látnak nagy lehetőséget, hogy a kisbefektetők és magánszemélyek rajtuk keresztül tudnak az ilyen jellegű invesztíciókban részt venni, a startupok későbbi potenciális sikeréből részesülni.
Balogh arról is beszélt, hogy a hazai cégek nagyon kis része lép ki sikeresen a nemzetközi piacra, a túlnyomó többségük meg sem próbálja, aki pedig mégis, annak beletörik a bicskája.
Egyszerűen nincs elég tudás és tapasztalat a magyar piacon, kevés a jó példa és az átvehető tanulság.
„Ezért is fontos, hogy tanuljunk azoktól, akiknek ez már sikerült” – jegyezte meg.
A történeteik és tanulságaik ugyanis aranyat érnek mindenkinek, aki most készül felnőni a feladathoz. Hangsúlyozta: a globalizáció, az egységes uniós piac, a mesterséges intelligencia (MI) mind-mind azt okozzák, hogy egyre könnyebben átjárhatók a határok, azaz már nem elég az itthoni versenytársat utolérni: „Aki nem tud régiós piacban gondolkodni, azt előbb-utóbb egy külföldi cég szorongatja majd meg, amint belép Magyarországra.”
Dollár- és eurómilliókat vontak be a portfólióba tartozó cégek
A STRT filozófiáját és stratégiáját igazolja a portfóliójába tartozó társaságok eredményessége: a Munch jelentős tőkeinjekciót kapott többek között két, nagy nemzetközi befektetőtől, a Piton Capitaltől és az FJ Labstől, az OpenMeter pedig bekerült a világ egyik legrangosabb nemzetközi inkubátorába, a Y Combinatorbe. Az online bevásárlási szolgáltatást nyújtó Roksh nemrég 5,8 millió eurós tőkét vont be, míg az autóiparnak szoftvert értékesítő Commsignia 15 millió dolláros invesztícióra tett szert.
