Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi szintet. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékos volt a drágulás, amihez a járműüzemanyagok árának 6,7 százalékos emelkedése is nagyban hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsjelentéséből.
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A 3,7 százalékos adat lényegesen jobb a várakozásoknál, hiszen a Világgazdaság elemzői konszenzusa 3,9 százalékos fogyasztóiár-növekedést jósolt az év második hónapjára.
2023. februárjához viszonyítva az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (32,8 százalék), a csokoládé és kakaóé (14,4 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (12,7 százalék), a büféáruké (12,2 százalék), valamint a sertéshúsé (9,4 százalék) drágult. A termékcsoporton belül a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A szolgáltatások ára 10,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakbér 14,4 százalékkal, a járműjavítás és karbantartás 10,8 százalékkal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,8 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők 9,5 százalékkal, az üdülési szolgáltatás 9,7 százalékkal drágult, miközben az utazás a munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,3 százalékkal, ezen belül a szeszes italoké 5,9 százalékkal emelkedett. Az állateledelek ára 11,9, a mosó- és tisztítószereké 11,0, a gyógyszer, gyógyáruké 7,3, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 2,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,3, a szobabútoroké 2,1, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
Az idén januári értékekkel összevetve átlagosan 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az év első hónapjához képest az élelmiszerek átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, a kategórián belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1, a csokoládé és kakaó 1,5, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a büféáruk 0,7, a péksütemények 0,6, a kenyér 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,4, a kávé 2,0, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2–1,2, a tejtermékek pedig 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek.
A háztartási energia 0,6 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet, a tűzifáért 2,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni (Tájékoztató). A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1,0–1,0 százalékkal.
Az áremelkedés miatt leginkább az autósok szívhatják a fogukat, hiszen a járműüzemanyagok ára 6,7 százalékkal nőtt havi bázison. Azt a Világgazdaság által megkérdezett elemzők is jelezték, hogy ez várhatóan rontani fogja az árindexet. Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy az üzemanyagok drágulása márciusban is tovább folytatódik.
Nagy Márton: az árfigyelőnek és a kötelező akciózásnak köszönhető az infláció összeomlásához
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a friss adatokat értékelve kiemelte, hogy az infláció összeomlása annak köszönhető, hogy a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. A tárcavezető szerint a szeptemberi fordulat óta ismét emelkednek a reálbérek, amihez hozzájárult a decemberi 15 százalékos minimálbér-, illetve 10 százalékos garantált bérminimum emelés, és ezt fogja tovább erősíteni a pedagógus-béremelés és az általános bérdinamika is.
A miniszter hozzátette, hogy az infláció letörését követően a kormányzat számára a 2024-es év fő feladata a helyreállítása lesz. Ennek eléréséhez a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell fokozni a 15–64 éves korosztály munkaerőpiaci aktivitását, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, illetve helyre kell állítani a lakossági fogyasztást.
A magyarok legnagyobb mumusának lebirkózása: így szelídült az infláció egy számjegyűvéA kormány nem várta ölbe tett kézzel, hogy az infláció lefelé csordogáljon a 2023 eleji 25 százalékról, hanem felsorakozott a jegybank által vívott csatában, és valóságos hadjáratot indított az árdrágítások ellen. A kötelező akciózás, az online árfigyelő és az egyeztetések az üzemanyagpiac szereplőivel is hozzájárultak az infláció „lebirkózásához”, de tavaly a globális inflációs környezet is segített. Mindezek eredményeképpen októberre teljesült az áhított cél: újra egy számjegyűvé vált a fogyasztói árak emelkedése. Így szorult vissza a magyarok legnagyobb mumusa, az infláció, összefoglaltuk. |
