Már tavaly karácsonykor is az volt a fő téma a magyar családokban, de az igazi hidegzuhany januárban zúdult a háztartásokra, amikor a fogyasztói árak emelkedésének üteme 25,7 százalékra ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, utoljára 1996 márciusában volt ekkora az éves alapú infláció hazánkban.
Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság
Az infláció üteme februárban és márciusban is magas maradt, a 25,4 százalék és a 25,2 százalék ugyan enyhe mérséklődést jelentett, ez azonban még nem sokat javított a pénztárcák helyzetén, kezdett luxuscikké válni a minőségi élelmiszer, alig lézengtek vevők a boltokban a hónap második felében. Februárban már drámai mértékben, 10,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma.
A kiugró adatokat a miniszterelnök sem hagyta szó nélkül, Orbán Viktor egy Facebook-posztban megjegyezte, hogy a brüsszeli szankciók energiaár-robbanást és soha nem látott inflációt szabadítottak Európára. Hamarosan jönni is kezdtek a hírek a kormány által tervezett intézkedésekről, az infláció elleni küzdelem arca pedig Nagy Márton lett. A gazdaságfejlesztési miniszter a márciusi adatokat kommentálva a Világgazdaságnak megerősítette, hogy június végére létrejön egy online árfigyelő rendszer, amely elősegíti, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődjön.
Az infláció elvitte a béremelést
Az infláció meredek csökkenése egyre égetőbbé vált, hiszen hiába nőtt a bruttó átlagkereset márciusban 16,6 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest, a magas infláció felemésztette azt, a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent.
Áprilisban is bottal üthette az infláció nyomát a fizetésemelkedés: a fogyasztói árak 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miközben a bruttó átlagkereset 15,5, a nettó 15,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy számjegyű infláció a negyedik hónapban még vágyálomnak tűnt, azonban megjelentek az első reménysugarak is: a karaj, a pulykamellfilé, a virsli, az 1,5 százalékos tej, a margarin és a rizs, az uborka, a trappista sajt és a fehér kenyér kilójának az ára is elindult lefelé.
Beindítják az inflációölő rakétákat
A továbbiakban az infláció lassan araszolt lefelé: miután májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, júniusban 20,1 százalék volt az éves alapú adat, az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőttek az árak.
A kormány közben élesítette csodafegyvereit.
- Júniusban startolt a kötelező akciózás, amelynek köszönhetően az áruházaknak minden héten a vásárlók rendelkezésére kellett bocsátani egy húsz termékből álló akciós kosarat.
- Júliusban üzembe helyezték az online árfigyelő rendszert, itt több mint 60 termékkörre vonatkozóan napi szinten és üzletenként lehet megtalálni a legkedvezőbb árakat.
Villámgyorsan jöttek is az eredmények a GFM beszámolói alapján: az árfigyelőt az első két napban majdnem 200 ezren keresték fel. Két hét múlva már arról számoltak be, hogy az árfigyelő az inflációt 0,5 százalékkal csökkenthette, az online platformnak ennyi idő alatt alatt már 510 ezer látogatója volt.
Július végén a kormányfő egy péntek reggeli interjúban felrótta az élelmiszerláncoknak, hogy az árakat gyakran ok nélkül emelték. Ezt követően a az élelmiszerek túlárazásának vizsgálatába kezdett, miután a tejtermékek, valamint a tartós élelmiszerek körében már folytatott le vizsgálatokat.
Lőtávolságba került az egy számjegy
Az infláció közel egy év után, júliusban került ismét a lélektani 20 százalék alá Magyarországon: a fogyasztói árak 17,6 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerárak is egyre látványosabban csökkenni kezdtek.
Nagy Márton az adatokat kommentálva előrevetítette:
jó esély van arra, hogy akár már októberben egy számjegyű legyen a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Augusztusban már hetedik hónapja mérséklődött az infláció, 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, ami ugyan még mindig magas, de legalább már lőtávolságba került az egy számjegyű ütem. Az előrejelzések további csökkenést vetítettek előre, azonban az üzemanyagárak markáns emelkedése – amellett, hogy sokat rontott az augusztusi adatokon – komoly fenyegetést jelentett pálya alakulására.
Az infláció szeptemberben vált alacsonyabbá a jegybanki alapkamatnál, így Magyarországon hét év után újra pozitív lett a reálkamat: a fogyasztói árak éves szinten 12,2 százalékkal emelkedtek, miközben az alapkamat 13 százalékon állt még akkor.
Szintén szeptemberben történt meg a várva várt fordulat a reálbérek alakulásában: a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal nőtt, a reálkereset így 2022 augusztusa óta először 1,7 százalékkal magasabb lett az egy évvel korábbihoz képest.
Már csak nyolc OECD-országban nőtt az infláció szeptemberbenSzeptemberben átlagosan 6,2 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban miután augusztusban 6,4 százalék volt az infláció. A párizsi székhelyű szervezet adatai szerint szeptemberben a 38 OECD-ország közül 27-ben lassult a fogyasztói áremelkedés, miközben nyolc országban, köztük Spanyolországban, Szlovéniában és Törökországban gyorsult az áremelkedés üteme. |
Októberben megtörtént az áttörés
Az üzemanyagárak megfékezése érdekében a kormány tárgyalást kezdeményezett szeptember végén a Mollal és az ágazati szövetséggel, havi rendszerességgel kértek jelentést az árak nemzetközi és hazai alakulásáról. A cégek jelezték, hogy készek együttműködni az üzemanyagárak moderálásában.
Fotó: Kallus György
A kormányzati intézkedések és a globális inflációs környezet kedvező alakulása eredményeképpen az infláció októberre újra egy számjegyű lett. Az év tizedik hónapjában átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az üzemanyagok 3,8 százalékkal lettek olcsóbbak, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy októberben teljesüljön a kitűzött célt.
Nagy Márton a népmesehősökre emlékeztető szófordulatot használva így reagált:
a kormány lebirkózta és egy számjegyűre csökkentette az inflációt.
Az októberi adattal ugyanakkor az ország éves alapon nézve továbbra is citromdíjas maradt az EU-ban az Eurostat adatai szerint, havi alapon nézve azonban már nem lógott ki a sorból az ország régiós összehasonlításban.
Novemberben özönlöttek a jó hírek
Nem kellett sokat várni újabb kedvező hírekre, néhány nappal később arra is fény derült, hogy a technikai véget ért Magyarországon , egy év után újra volt Ezt követően kiderült, hogy decembertől 15 százalékkal emelkedhet a és 10 százalékkal a garantált bérminimum – 266 800 forintra, illetve 326 000 forintra.
Ahogy azt a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előrevetítették, a tizenegyedik hónapban folytatódott a dezinfláció: a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Mire beköszöntött a tél, az élelmiszer-infláció is egy számjegyűvé vált, novemberben 7,1 százalékot tett ki az előző havi 10,4 százalék után. Újabb győzelem – így reagált a kulcsminiszter az adatokra.
Az infláció lángja Európa-szerte alábbhagyott, az eurózónában 2,4 százalékra mérséklődött a fogyasztóiár-index novemberben.
Eljött az a pillanat is, hogy már nem Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az EU-ban, az Eurostat szerint a harmonizált fogyasztóiár-index Csehországban 8 százalékos volt, míg idehaza 7,7 százalék (a KSH adatai 7,9 százalékos) novemberben.
Az éves adatot nem tesszük ki az ablakba
A markáns csökkenés ellenére az év elejei kiugró adatok miatt összességében nem fog jól festeni az infláció éves szinten, hiába süllyedhet év végére akár 6 százalék alá is a mutató.
Decemberi jelentésében a Magyar Nemzeti Bank
erre az évre 17,6-17,7 százalékos átlagos inflációt jelzett előre, ami hajszálnyi javulást jelent a szeptemberben vártnál.
A fegyelmezett monetáris politika, a kormány versenyerősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatják az infláció csökkenését – összegezte a jegybank.
A jövő év végére már akár 5 százalék környékére eshet vissza a fogyasztóiár-index átlagos növekedése – vetítették előre az inflációs jelentés bemutatóján.
Ezért ragadta magához a gyeplőt a kormány
Idén egyértelműen felerősödött a feszültség az MNB és a kormány között, az év folyamán többször is hangzottak el éles kritikák mindkét fél részéről.
Az infláció már nem egy kis ágacska, hanem fává nőtt, ahhoz pedig balta kell, ami csak a kormánynak van
– így magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök egy szeptemberi interjúban, hogy miért vették kézbe az infláció leküzdését, ami szokatlan, hiszen korábban ez az MNB felségterülete volt. A kormányfő szerint a jegybanknak beletörött a bicskája a küzdelembe, ugyanakkor azzal puhította a kijelentését: mindez nem a központi bank felelőssége.
Az MNB politikáját a nemzetgazdasági miniszter, továbbá vállalkozói szervezetek, például Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is kifogásolta.
Az MNB nem hagyta szó nélkül a megjegyzéseket, leszögezte:
nem vesz részt gazdaságpolitikai csatározásokban,
csakis a törvényi céljainak teljesítésére és az infláció tartós letörésére koncentrál. A magyar családokra és a magyar gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély az árszint emelkedése – tették közzé friss tanulmányukban.
Jövőre kiderül, hogy simul-e a kapcsolat a monetáris és a fiskális politika képviselői között, vagy durvul a csata. Egy mindenesetre biztos: miután sikerült a csillagok közül 6 százalék körüli szintre lehozni az inflációt, a további araszolás lefelé legalább ekkora, ha nem még nagyobb feladat. A jegybanki cél 3 százalék, a toleranciasáv 2-4 százalékos, Nagy Márton azonban az elmúlt hónapokban többször is arról beszélt: strukturálisan magasabb infláció jöhet a következő időszakban, mint korábban.
