BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jegybank: a magyar gazdaság érdeke az egyetlen, ami számít

Az elmúlt napokban több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát. A pénzintézet szerint értelmezés teljesen hibás és nagyon káros. Csakis arra alkalmas, hogy a vita fókuszát elvigye a lényegi kérdésekről.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen érdeke Magyarország stabilitása és a magyar nemzetgazdaság érdeke – hangsúlyozta közleményében a jegybank. A pénzintézet kifejtette, miért káros az, hogy az elmúlt napokban több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát.

 

A jegybanki függetlenség nem egy elvont fogalom – hangsúlyozta az MNB. Mint írták, ha egy jegybank a törvényi mandátumában meghatározott célok – legfőképpen az árstabilitás elérése és a pénzügyi stabilitás fenntartása – érdekében szabadon, legjobb tudása szerint képes alkalmazni eszközeit és az intézkedések hatásainak kibontakozását sem gátolják külső tényezők, akkor a függetlenség fontos kritériuma teljesült.

Ezt a folyamatot hívják hatékony monetáris politikai transzmissziónak.

Ezzel szemben, ha a jegybanki döntések irányítására, a rendelkezésre álló eszközök alkalmazására vagy a monetáris transzmissziós csatornák hatékony működésére külső nyomás nehezedik, akkor a jegybanki függetlenség sérül. A gazdaságtörténeti esettanulmányok sora jelzi, hogy a jegybanki függetlenség sérülése az érintett gazdaságokban lassabb gazdasági növekedést, magasabb inflációt és nagyobb pénzpiaci sérülékenységet okozott.

Végeredményben minden rövid távú érdekeket szolgáló beavatkozáson a gazdaság kissé hosszabb távon veszített.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke mint a független jegybank vezetője ezért kötelességének érzi, hogy ismételten és hangsúlyosan felhívja a figyelmet arra a beavatkozás sorozatra, amely már eddig is szűkítette a monetáris politika függetlenségét, gyengítette transzmissziós csatornáit.

Az első eredmények immár hazánkban is ismertek. Bár a monetáris politika független működésébe érkező folyamatos beavatkozások minden alkalommal a gazdasági növekedés élénkítése és az ország finanszírozási helyzetének javítása érdekében történtek, az eredmények nem igazolták a beavatkozásokat. A magyar gazdaság mélyen a tervezett +1,5 százalékos vagy épp az EU átlagát jelentő +0,5 százalékos GDP növekedés alatt teljesített.

Gazdasági kibocsátásunk 0,9 százalékkal (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal) csökkent 2023-ban. Az intézkedések ráadásul a magyar gazdaság befektetői és hitelminősítői megítélését is rontották végeredményben magasabb kockázati felárakat és drágább finanszírozási költségeket eredményezve.

Varga Mihály: a kormány tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét

A Pénzügyminisztérium előzetesen az Európai Központi Bank véleményét is kikérte a tervezettel kapcsolatban.

A gazdaságtörténet tanulságai Magyarországon is működnek. A kívánt eredményeket nem sikerült elérni, a negatív mellékhatások viszont egy egyébként is veszélyes világgazdasági közegben növelték az ország sérülékenységét, gyengítették pénzügyi szuverenitását és lassítják a recesszióból való kilábalás folyamatát.

Magyarország, a magyar gazdaság érdeke a monetáris politika előtt álló korlátozások minél gyorsabb leépítése és a jegybanki függetlenség megőrzése.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mely intézkedések gyakorolták a leginkább negatív hatást a Magyar Nemzeti Bank működésére és ezzel a magyar gazdaság elmúlt két évére.

Az intézkedések az alábbi 11 területre összpontosultak:

  1. Betéti kamatsapkák
  2. Hitelekre vonatkozó kamatstop
  3. Üzemanyagok és alapvető élelmiszerek elhúzódó ársapkája
  4. MNB diszkontkötvény vásárlásának korlátozása
  5. Egyes befektetési alapok portfóliószerkezetének szabályozása
  6. „Önkéntes” hitelkamatplafon
  7. A BUBOR mint referenciakamat lecserélésének bizonytalanságokat erősítő felvetése
  8. Folyamatos kommunikációs nyomás a nagyobb kamatcsökkentések irányába
  9. Kamatdöntések idejére időzített negatív piacbefolyásoló kommunikáció
  10. Elmaradó egyeztetések a monetáris politikai kereteket is érintő pénzügy jogszabály-változtatások esetében
  11. Inflációs célsávval kapcsolatos vita elindítása

Virág Barnabás: a növekedést fenntarthatóbbá kell tenni – az MNB két év alatt ki is dolgozta hogyan

Teljes fordulatra van szükség a gazdaságban, nemcsak Magyarországon, de összeurópai szinten is a növekedés fenntarthatósága érdekében – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.