Világelsők vagyunk a vastagbélrák halálozási statisztikája tekintetében: a rettenetes adat fő oka az egészségtelen életmód, a betegséget illető tudatlanság és legfőképpen a szűrővizsgálatok kerülése, amit pedig férfiszerepek helytelen értelmezése is okoz.
2040-re a vastagbélrák lehet a második leggyakoribb, halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében az egész világon. Idehaza évente öt-hatezer ember hal meg vastagbélrákban, ezzel pedig az egész világon a legrosszabb a halálozási arányunk százezer főre vetítve. Mindez főleg azért döbbenetes, mert a vastagbélrák azon betegségek közé tartozik, ami megelőzhető és szűrhető, ha pedig időben észreveszik, akkor nagy eséllyel gyógyítható.
Csakhogy sem az egészséges életmód, sem a szűrés nem divat nálunk.
70 százalék sosem járt vastagbélrákszűrésen
A vastagbélrák fő okai közé tartoznak a következők:
- helytelen táplálkozás, főleg túlzott vöröshúsfogyasztás
- stressz
- kevés mozgás
Az egészséges életmódhoz jön még, hogy keveset tudunk a betegségről és arról is, hogy pontosan miként lehet szűrni, utóbbi pedig visszatartja a férfilakosságot a vizsgálattól, tovább rontva a helyzetet.
„A cél az, hogy ne a tünet miatt menjen el a páciens a szűrővizsgálatra, mivel a vastagbélrák olyan típusú daganatos megbetegedés, amelynél, ha észleljük a tüneteket, akkor nagy valószínűséggel már nagy a baj, és előrehaladottabb állapotban van a daganat” – mondta dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa. Hozzátette: tünetmentes állapotban, 5-10 évente érdemes elvégeztetni a szűrővizsgálatokat.
Na de milyenek is ezek a vizsgálatok?
Nos, már nem olyanok, amilyennek a sokaság képzeli.
A nemzetközi kutatásban messze a honfitársaink voltak a legtartózkodóbbak, 70 százalékuk felelt úgy, hogy sosem járt vastagbélrák-szűrésen, mégpedig azért, mert fél a kolonoszkópiától. Csakhogy az endoszkópos vastagbéltükrözést, a kolonoszkópiát altatásban végzik és nem jár fájdalommal.
Nagy előnye viszont, hogy a többi diagnosztikai módszerrel ellentétben önmagában megoldást jelent, ha baj van, hiszen ezzel az eljárással azonnal eltávolíthatak a kóros elváltozások és azok a polipok is, amelyekből a későbbiekben kifejlődhet a rák.
Világelsők vagyunk – és bőven megvannak az okai
De mivel nem tudunk eleget sem a betegségről, sem a vizsgálati módszerekről, nem járunk szűrésre – más betegségére sem –, amihez hozzájárul egy régies felfogás is.
Egy férfi ne panaszkodjon, egy férfi nem lehet beteg sem, a betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért nem járnak szűrésre sem
– összegzett dr. Sike Róbert. Az NN Biztosító friss kutatása szerint csak minden ötödik magyar jár rendszeresen egészségügyi szűrővizsgálatokra, akkor is főleg vér- és laborvizsgálatra, tüdőszűrésre és fogászati ellenőrzésre. A nők jóval gyakoribb látogatói a szűrővizsgálatoknak, és a felvilágosítás fontosságát bizonyítja, hogy például nőgyógyászati rákszűrésen a magyar nők kétharmada vett részt az elmúlt két évben.
A szűrővizsgálatok fontosságának a bizonyítéka, hogy az EU-átlagához viszonyítva hazánkban kétszer akkora az olyan halálozások száma, amelyek a probléma időben történő észlelésével elkerülhetők lettek volna. Az NN kutatása szerint
a 20–64 éves korosztálynál tízből hat ember szerint fontosak a szűrővizsgálatok az egészségmegőrzéshez, mégis tízből csak ketten járnak rendszeresen szűrésekre.
A nők nagyobb arányban tartják fontosnak a szűréseket a megelőzésben (65 százalék), mint a férfiak (51 százalék), vagyis ebben sokkal tudatosabbak. Ám európai szintű összehasonlításban még a magyar nők aktivitása is alacsonynak számít, és a tendencia romlik: mind az emlő-, mind a méhnyakrák-szűrések száma csökkent 2018 óta, és folyamatosan az EU-s átlag alatt van.
Elkeserítő eredményeket kapott a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. is, amely a Budapesti Alvásközponttal közösen kutatott, és a megkérdezettek 52 százaléka szerint a rendszeres szűrővizsgálat a legkevésbé fontos az egészségmegőrzés szempontjából.
És akkor még nem említettük az anyagi vonzatokat.
Kéz a kézben jár az egészségügyi és pénzügyi tudatosság
Az egészségügyi megelőzéssel kapcsolatos tudatosság kéz a kézben jár a pénzügyi tudatossággal.
Azok, akik az egészségpénztár vagy az egészségbiztosítások előnyeit kiaknázva fizetik a magánegészségügyi szolgáltatásokat, jóval nagyobb arányban (70, illetve 59 százalékban) gondolják fontosnak az egészségmegőrzéshez a szűréseket, mint azok, akik kizárólag az állami rendszerre támaszkodnak (50 százalék).
Egyre inkább azt látjuk, hogy a magyar társadalom kettészakad egészségtudatosság szempontjából
– mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója. Kifejtette, hogy aki tud és hajlandó áldozni a magánegészségügyi ellátásokra – például közvetlenül fizeti annak költségeit, vagy kihasználja az egészségpénztári tagság, vagy az egészségbiztosítások előnyeit –, az jóval tudatosabb az egészségmegóvás, azon belül a szűrővizsgálatokra járás tekintetében is. Ellenben azok, akik kizárólag az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait veszik igénybe, hajlamosak elhanyagolni a megelőzést.
