A minden korábbinál nagyobb agrártámogatásokról tanácskoztak Dunaföldváron
Az uniós közös agrárpolitikával (KAP) foglalkozó fórumsorozat tolnai rendezvényeinek utolsó állomásaként rendeztek kedden agrártalálkozót Dunaföldváron, amelyre a szervező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége a környékbeli gazdálkodókat hívta meg – adta hírül a Teol Tolna vármegyei hírportál.
Az eseményen Süli János országgyűlési képviselő kiemelte, hogy minden év új kezdet és új kihívás a mezőgazdaságban. A gazdák jól tudják, hogy sokszor pillanatok alatt is eldőlhet egy-egy vállalkozás sorsa. A térség és a Tolna vármegyei agrárvállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a régió gazdaságában – egyebek mellett erről beszélt az országgyűlési képviselő, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a hamarosan átadásra kerülő híd nem csak fizikai szempontból köti majd össze a Duna két partján fekvő településeket, amely új lehetőségeket nyit mezőgazdasági szempontból is.
A tájékoztatón szó volt az európai agrárgazdasági helyzetről és a hazai jogszabályváltozásokról, illetve a megjelenő és előttünk álló időszak pályázati lehetőségeiről is. Miközben az előző, 2013–2020-as uniós ciklusban 1400 milliárd forint állt a gazdálkodók rendelkezésére, a mostani, 202–-2027-es időszakban pedig ennek háromszorosa, azaz 4200 milliárd forint van biztosítva gazdaságfejlesztésre és a zöldátállásra.
Soha ennyi pénzzel nem gazdálkodhatott a hazai agrárium. A kérdés, hogy a felmerült kihívásokra – mint a megfelelés az európai zöldmegállapodásnak vagy az orosz–ukrán háború hatásaként ideömlő gabona – ennyi forrás birtokában hogyan válaszolunk
– hangsúlyozta Font Sándor, az Ország Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő.
Étolajár-csökkenés: a fogyasztók örülnek, az agrárexportőrök kevésbéHiába nőtt a növényolajexport mennyisége, a kivitt agrár- és élelmiszeripari termékek közül mégis ennek a mennyisége csökkent a legjobban. Értékben egyébként egyaránt 1,3 százalékkal bővült az agrár-élelmiszeripari termékek exportja és importja is 2023-ban, miközben a külkereskedelmi egyenleg 1,5 százalékkal nőtt. |
