A ferihegyi repülőtér visszavásárlása a vártnál több időt vesz igénybe, ez azonban nem véletlen, hiszen a rendszerváltás utáni időszak messze legnagyobb üzletéről van szó egy pénteken megjelent írás szerint.
Az eredeti tervek szerint tavaly zárult volna le a megállapodás, de a helyzetet bonyolítja, hogy a tulajdonosi kör három, a hitelezői kör pedig már 13 szereplős. A Mandineren megjelent írás szerint főként a hitelezők bizalmának elnyerése bizonyul kemény feladatnak.
Kikkel kell megállapodni?
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője,
a Budapest Airport Zrt. teljes egészében magántulajdonban van, annak többségi tulajdonosa a légi közlekedési iparágban igen aktív AviAlliance nevű, kanadai tulajdonú német vállalat.
A tervek szerint a magyar állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. útján szerez majd többségi (80 százalék) tulajdont, a franciaországi székhelyű VINCI Airports pedig kisebbségi (20 százalék) paketthez jutna. A két vállalat azonban közös irányítást szerez az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett, amely a Budapest Airport tulajdonosi jogait bírja.
A ferihegyi repülőtér 55,44 százaléka van az AviAlliance kezében, mellette azonban még 23,33 százalékot birtokol a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton, míg 21,23 százalék a kanadai nyugdíjalap, a Caisse de dépot et placement du Québec tulajdonában van.
Mennyibe kerül a repülőtér?
2021 őszén a kormány 4,44 milliárd eurós nem kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be a reptérre, ez azonban az enterprise value-ra, tehát a társaság teljes értékére vonatkozott, amely tartalmazta a budapesti repülőtér eurómilliárdos, a legutóbbi hírek szerint 1,4 milliárd eurós hitelállományát is, amelynek a szerkezeti átalakítása nem kis falatnak ígérkezik.
A Bloomberg tavaly szeptemberi írása szerint 4 milliárd eurós (1500 milliárd forint) lehet a mostani vételár, ám ebből mintegy 500 milliárd forintos hitelállomány lejön,
így készpénzben csak mintegy 1000 milliárd forintot kellene kifizetni, ám ez 80:20 arányban megoszlana a VINCI-vel.
Nagy Márton a napokban úgy nyilatkozott, hogy a sajtóinformációk szerintinél előnyösebb megállapodást üthet nyélbe az állam.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számláján tavaly év végén 328,5 milliárd forintnyi pénz landolt, ám sajtóbecslések szerint 2023 januárja óta már 700 milliárd forint is összegyűlhetett a cégnél. Ugyanakkor a magyar állam részesedése csak egy ideig lenne 80 százalék, hiszen a katari állam is bevásárolna 29 százaléknyit a repülőtérből.
Ezért érné meg a vásárlás
A Mandiner írása arra is rávilágít, hogy miért érné meg a reptér megszerzése. Ez egyrészt nemzetbiztonsági kérdés, másrészt óriási hasznot is hoz. Bár a tavalyi évi eredmények még nem ismertek, a repülőtér évi 30-35 milliárd forintnyi osztalékot képes kitermelni a tulajdonosok számára, ám iparági vélemények szerint Budapest akár Lipcséhez hasonlóan fontos szerepet tölthet be a légi áruszállítás terén is.
A ferihegyi repülőtérnek Európában is egyedülálló a növekedési potenciálja.
Ugyanis míg a kontinens fővárosainak légikikötői lényegében telítődtek, és esetükben az évi néhány százalékos bővülés is jónak mondható, addig Budapesten akár megduplázható az utasforgalom, főként a szabad pályakapacitásnak köszönhetően.
