Adókedvezményért vagy csökkentett járulékért többen mennének el szűrővizsgálatokra?
Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg az olyan fontos szűréseken, mint az emlőrák, a nőgyógyászati vagy vastagbél-vizsgálatokon való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk magunkat – hívta fel a figyelmet a Prémium Egészségpénztár 13 ezer tagja által kitöltött felmérés eredményét ismertetve.
Most 77 év a várható élettartam
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartam megbecsülése, pontosabban alábecsülése volt. A 45 évnél fiatalabb válaszadók 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat.
Tovább élünk, mint gondolják, ez azonban korántsem számít jó eredménynek,
hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen áll Magyarország. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország.
Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre.
Kötelező szűrővizsgálatok pénzügyi előnyökért?
A felmérés szerint a férfiak és a nők
- közel csaknem fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével,
- további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák,
- teljesen elutasító a férfiak 10 és a nők 14 százaléka volt.
A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek a távol maradókkal szemben.
Érdekes, hogy
a pénzügyi előnyöket, ilyen lehetne például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények, a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat,
például előresorolás, kiemelt szolgáltatások.
Kié a felelősség?
A világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az emberek az egészségük iránti felelősségről.
- Az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb,
- az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában,
- a távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet.
A kutatás egyik központi kérdése is ez volt:
kinek a feladata az egészségmegőrzés?
A pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg:
- az egyént 53 százalék
- az államot 35 százalék,
- a munkáltatót 8 százalék,
- a családot 6 százalék nevezte meg.
Férfiegészség-kampány indul, de a nőkre számítanak a szakemberekA magyar férfiak nem szívesen járnak szűrővizsgálatokra, átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, mint az uniós férfiátlag, pedig a prosztatarák azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek időben szűrve jól gyógyíthatók. Széles körben kell tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. |
A nők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyén felelősségének, mint a férfiak. Ez a különbség részben abból adódhat, hogy a nők kifejezett hangsúlyt fektetnek a maguk és családjuk egészségtudatosságára, életmódjára. Az állami gondoskodás részesedése a férfiak szerint markánsabb 38 százalék, a nőknél ez csak 32 százalék – derül ki a kutatásból.
Feltűnően egészségtudatosabbak a pénztártagok
A felmérésből sok minden kiderült az átlag magyar egészségpénztári tagok egészségtudatosságáról is, ugyanis a kérdőívet kitöltők
- több mint 80 százaléka nem dohányzik,
- kétharmaduk nem iszik alkoholt,
- minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra,
- több mint 40 százaléka sportol, emellett
- többségük rendszeresen méri a vérnyomását,
- jár laborvizsgálatokra és
- igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is.
Az átlagos magyar állampolgár közel sem ennyire egészségtudatos,
hiszen Magyarország a szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában szerepel.
