BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Adókedvezményért vagy csökkentett járulékért többen mennének el szűrővizsgálatokra?

Jelentősen alábecsülik a magyarok a várható élettartamot, a 45 évnél fiatalabbak többsége szerint honfitársaik átlagosan csak 70 évig élnek, pedig valójában hét évvel tovább. Ez azonban egyáltalán nem számít jónak, ekkora várható élettartammal csak a 89. helyen áll Magyarország azon a listán, amelyen például Kolumbia, Albánia vagy Törökország is megelőz minket. Nem kérdés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, és el kellene gondolkodni az olyan motivációkon is, mint az adókedvezmény az egészségtudatosság fokozása érdekében.

Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg az olyan fontos szűréseken, mint az emlőrák, a nőgyógyászati vagy vastagbél-vizsgálatokon való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk magunkat – hívta fel a figyelmet a Prémium Egészségpénztár 13 ezer tagja által kitöltött felmérés eredményét ismertetve.

szűrővizsgálat
Nagyon sok a dohányos Magyarországon, de szűrővizsgálatra kevesen járnak/ Fotó: Shutterstock

Most 77 év a várható élettartam

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartam megbecsülése, pontosabban alábecsülése volt. A 45 évnél fiatalabb válaszadók 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat. 

Tovább élünk, mint gondolják, ez azonban korántsem számít jó eredménynek, 

hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen áll Magyarország. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. 

Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre. 

Kötelező szűrővizsgálatok pénzügyi előnyökért?

A felmérés szerint a férfiak és a nők 

  • közel csaknem fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével, 
  • további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák,
  • teljesen elutasító a férfiak 10 és a nők 14 százaléka volt.

 A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek a távol maradókkal szemben.

Érdekes, hogy 

a pénzügyi előnyöket, ilyen lehetne például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények, a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat, 

például előresorolás, kiemelt szolgáltatások.

Kié a felelősség?

A világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az emberek az egészségük iránti felelősségről. 

  • Az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, 
  • az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában,
  • a távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet. 

A kutatás egyik központi kérdése is ez volt: 

kinek a feladata az egészségmegőrzés? 

A pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg: 

  • az egyént 53 százalék
  • az államot 35 százalék,
  • a munkáltatót 8 százalék, 
  • a családot 6 százalék nevezte meg. 

Férfiegészség-kampány indul, de a nőkre számítanak a szakemberek

A magyar férfiak nem szívesen járnak szűrővizsgálatokra, átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, mint az uniós férfiátlag, pedig a prosztatarák azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek időben szűrve jól gyógyíthatók. Széles körben kell tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben.

A nők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyén felelősségének, mint a férfiak. Ez a különbség részben abból adódhat, hogy a nők kifejezett hangsúlyt fektetnek a maguk és családjuk egészségtudatosságára, életmódjára. Az állami gondoskodás részesedése a férfiak szerint markánsabb 38 százalék, a nőknél ez csak 32 százalék – derül ki a kutatásból.

Feltűnően egészségtudatosabbak a pénztártagok

Budapest,,Hungary,-,Apr,6,,2024:,Man,Paying,With,Credit
Az egészségmegőrzés fontos része az egészséges táplálkozás / Fotó: Shutterstock

A felmérésből sok minden kiderült az átlag magyar egészségpénztári tagok egészségtudatosságáról is, ugyanis a kérdőívet kitöltők 

  • több mint 80 százaléka nem dohányzik, 
  • kétharmaduk nem iszik alkoholt, 
  • minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra, 
  • több mint 40 százaléka sportol, emellett 
  • többségük rendszeresen méri a vérnyomását,
  • jár laborvizsgálatokra és 
  • igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is. 

Az átlagos magyar állampolgár közel sem ennyire egészségtudatos, 

hiszen Magyarország a szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában szerepel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.