Németország hanyatlása: ez lehet a kiút a magyar iparnak

A folyamatban lévő technológiai átállás miatt átmeneti két év elé néz a magyar ipar – ezt a megállapítást tette még az év elején Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a Világgazdaság Bruttó című makrogazdasági podcast-sorozatában. Azóta az élet és gazdaság igazolta a szakszervezeti elnök szavait: noha termelési kapacitások tömkelege épült ki a magyar gazdaság húzóágazatában, ipar és a járműgyártás hónapok óta gödörben van, legutóbb augusztusban is 4,1 százalékkal csökkent a kibocsátás terén, ám nagyobb baj, hogy a megrendelésállományban alapján nem látni a fordulat jeleit. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév kiábrándító GDP-adata után csak a harmadik negyedév okozott nagyobb csalódást , a ráadásul a két negyedéve visszaesése nyomás teljesült a technikai recesszió definíciója, azaz bő másfél év után ismét recesszióba került Magyarország. De meddig tarthat a magyar kormány által preferált ágazatok vesszőfutása, van-e strukturális probléma, és mikor jöhet el a várt felpattanás, ezeket a kérdést tettük fel szakértőknek.

Piaci átrendeződés zajlik a világban, amire Magyarországnak is válaszolnia kell

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője szerint voltak gazdasági nehézségek korábban is, de olyan típusú összetett problémával biztosan nem nézett szembe a magyar ipar, mint manapság.

Ugyanis egyszerre van jelen egy világgazdasági átrendeződés és egy technológiaváltás, ami a piacok átrendeződés jár együtt. A kutatás-fejlesztés mára észrevétlenül eltolódott a keleti és az ázsiai országokba, miközben a német ipar teljesen elaludt.

Ennek tudható be, hogy egymás után szorulnak ki a nyugat-európai, több évtizedes múlttal rendelkező vállalatok a beszállítói láncolatokból. Az energiaválságból ugyanis szinte semmi nem érződött a Távol-Keleten, vagy Amerikában, ezzel pedig érezhető versenyhátrányt szenvedtek el az európai cégeknek, ami elől azok a magyar vállalatok sem tudnak kibújni, amelyek ezer szálon kötődnek a nyugat-európai piacokhoz.  

„Sokkal összetettebb ez a probléma, mint a 2008/2009-es válság idején volt” – mondta a Liga vezetője. Arra a felvetésre, amit Orbán Viktor mondott a vasárnap reggeli rádióinterjújában mondott, miszerint ha nem tudják eladni a magyar cégek nyugatra a termékeiket a kontinens gondjai miatt, akkor keleten keressenek vevőket, azt mondta, hogy kell, hogy legyen ennek realitása.

– hangsúlyozta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy ha az exportra termelő vállalatok nem találnak megfelelő piacot és fizetőképes keresletet, akkor kérdés, hogy egyáltalán kinek termelnek.

Rengeteg a felesleges kapacitás és nem dolgozó munkaerő a magyar iparban

A magyar gazdaságban még a Covid idején nem volt ilyen mennyiségű kihasználatlan kapacitás, mint az idei első negyedévben, amikor 70 kihasználtság mellett pörögtek a hazai gyárak, és ez az arány csak rosszabb lett azóta. Májusban derült ki, hogy a Magyarországon jelen lévő SK On dél-koreai akkugyártó vállalat termékei és az elektromos autók iránt annyira nincs kereslet, hogy lassan egy éve nem tudja felfuttatni a termelését, emiatt a kölcsönzött munkavállalóitól egy az egybe meg kellett válnia. De nemcsak a külső kereslet a probléma, hanem maga a technológiaváltás egy időigényes folyamat, legalábbis erre vall a Mercedes korábbi döntése. A német konszern júniusban jelentette be, hogy a teljes második félévben a három műszakról két műszakos munkarendben dolgozik. Noha a döntést a cégvezetés a gyártósorok átállításával és nem a gyenge kereslettel indokolta, ettől még tény, hogy egy ilyen döntés 30 százalékos termelés visszafogást jelent, ami ha átfut a teljes beszállítói láncon, az már a GDP-ben is komoly tétel. 

Mészáros Melinda azt emelte ki, hogy már csak azért fontos az új piacok felfedezése, mert ez a magyar munkaerő helyzetét is érinti. Több olyan cégük is van, ahol hónapok óta csökkentett munkaidőben vagy állásidőn vannak a munkavállalók. Ráadásul a Liga vezetője szerint a beszállítói láncban lévő cégek, mint a Bosch még csak most kezdik megérezni az oldalszelét a nehézségeknek, ahogy ezt látni Németországban is. A cégvezetés október utolsó napjaiban kezdte el pedzegetni, hogy az eddigieken felül további leépítések jöhetnek a konszernen belül.

Nincs kereslet a magyar járművekre, és nem is lehet várni gyors kilábalást

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára alapvetően keresleti problémát lát a magyar ipar esetében. A legnagyobb felvevőpiacunk ugyanis Németország, ahova hiába a magyar kivitel 25 százaléka közvetlen, hónapok óta nincs jó bőrben a gazdaság, gyakorlatilag egymást érik a gyárbezárásokról és leépítésekről szóló hírek, emiatt pedig érhetően a németek is visszafogják a kiadásaikat. Másrészről a magyar gazdaságpolitika erősen koncentrál a jármű-és akkugyártásra, mindkét ágazat pedig lassuló felvevőpiaccal szembesül szerte Európában. Ez a két tényező pedig hat a magyar gazdaságra, ami nem csoda, hiszen Magyarország egy kis nyitott piacgazdaság, tehát a külső kereslet változásait azonnal megérzi.

Legutóbbi kormányzati megszólalások pont ezeket a beruházásokat emelték ki, amelyek lendületet adhatnak a növekedésnek 2025-ben, és ami mellett elérhető lesz a 3,4 százalékos GDP-bővülés. A VOSZ főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta, a német kilábalás kulcsfontosságú lenne a magyar gazdaság és ipar számára, de ez egyik napról a másikra nap nem fog bekövetkezni, ahogy a keleti piacok megcélzása sem megy azonnal.

Túl sok a bizonytalansági tényező, emiatt óvatosak a fogyasztók

Nincs hitel vagy beruházási igény probléma, egyszerűen keresleti probléma van, mondta lapunknak Essőssy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub (MAPI) elnöke, aki szerint rengeteg bizonytalansági tényező ütötte fel a fejét a utóbbi időben Európában, emiatt mindenhol óvatossá váltak a fogyasztók, helyette a megtakarításaikat növelik. Bennünket magyarokat az autóipar érint nagyon, az autó pedig olyan termék, ami kvázi luxuscikknek számít egy ilyen időszakban. A Covid időszaka annyival volt eltérő a mostanihoz képest, hogy akkor is félreraktak az emberek, de mindenki alig várta, hogy elköltse a megtakarításait, ez most aligha mondható el.

Remélem, hogy jövő héten már, látni fogjuk, hogy merre megyünk tovább, fogalmazott a Mapi elnöke, aki szerint Németországban kellene egy világos gazdasági stratégia, de miután a német kormánypártok inkább egymással hadakoznak, az jelenleg nincs meg. De persze ez is változhat jövőre, mindenesetre úgy látja, a németeknek vissza kellene térniük a gyökereikhez és a poroszos úthoz. „Ha ez meglesz, szerintem 1-2-3 év múlva meg tudják magukat rázni – mondta Essősy Zsombor.