Matolcsy György zárt ajtók mögött: az évtized legjobb két éve következik

Fontos és ritka találkozóra került sor hétfő este Budapest első kerületében Matolcsy György főszereplésével. A szervező a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) frissen megválasztott elnöke, Nagy Elek és az általa jelenleg vezetett Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt, pontosabban az itt életre hívott Nagyvállalati Klub.

A magyar gazdaság mintegy negyven befolyásos szereplőjét hívták meg a Krisztina körúti székházukba, akik együttesen 4 ezer milliárd forintnyi céges árbevétel fölött diszponálnak. A rendezvényt nemcsak emiatt tartották zárt ajtók mögött, hanem azért is, mert rendkívüli vendéget vártak: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leköszönő elnökét.

Matolcsy György mindig is – lassan negyven éve meghatározó, korszakos gazdaságpolitikus – impulzív személyiségnek számított, de az elmúlt időszakban túlzás nélkül forr a levegő körülötte. Ennek legfőbb oka, hogy a kormányéhoz képest több alkalommal ellentétes véleményt fogalmazott meg nyilvánosan is a magyar gazdaság helyzetéről.

A jegybank élére 2013-ban kinevezett, 2025 márciusától a posztról távozó Matolcsy György szereplése ezúttal tehát nem volt nyilvános, azonban a Világgazdaság egyedüliként lehetőséget kapott, hogy mégis tudósítson. A magyar gazdasági kormányzattal az elmúlt időszakban többször kritikus MNB-elnök ezúttal időnként megdicsérte a kabinetet és néhány téren pozitív jövőképet festett le a következő évekről.

Matolcsy György: a magyar gazdaság újjászületik

A jegybank vezetője közel két órán át beszélt és válaszolt kérdésekre, ennek során főképp a magyar gazdaságot és a lehetőségeit elemezte. Mindenekelőtt azonban gratulált Nagy Eleknek a kamarai választásokon elért győzelméhez, amelyet újrakezdésként, reneszánszként értékelt. Az MNB által 2013-tól épített hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét is felajánlotta az MKIK-nak, amire az új elnök úgy reagált, hogy megígéri, „ő nem akarja majd feltalálni a monetáris politikát”. A megjegyzés egyértelműen elődjének, Parrag Lászlónak szólt, aki a kamara élén gyakran rosszallotta az MNB tevékenységét.

Matolcsy György a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján arra hívta fel az új kamarai vezetés figyelmét, hogy amennyiben a vállalkozásoknak jól megy, akkor az adott országnak is. „Amennyiben az MKIK a lehető legokosabban képviseli a vállalkozók érdekeit és nem a kormány akaratát közvetíti feléjük, hanem éppen fordítva, akkor nyert. Korábban ez nem teljesen volt így, de most a jövő kopogtat, a múltat lezártuk” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy a központok korát éljük, mind az államok, mind a jegybankok megerősödnek. Az a helyes út, ha minden üzleti szektor társul minden központ kezdeményezéséhez, de nem az államra teszi fel a jövőjét, hanem a párhuzamos együttműködésekre. Ezen a ponton tért rá a magyar gazdaságra, amely szerinte

A múlt évtizedet Magyarország megnyerte, több mint két százalékponttal ért el magasabb növekedést 2013 és 2019 között, mint EU. Mindez azt eredményezte, hogy 1920 után a legjobb évtizedét élte a nemzetgazdaság. Ez kitartott a Covid-járvány első évében is, de aztán 2021 végétől valami megtört. Az elmúlt éveket vergődésként írta le, amely elrontotta a magyar pozíciót: akiket megelőztünk, azok most újra elénk kerültek.

Jelezte, hogy a válság mélyén sok minden meghúzódik, így a háború és az energiaárak berobbanása, de van egy magyar ok is, ez pedig az infláció helytelen megítélése. Szerinte a drágulás már az infláció elpattanásának évében, 2022-ben több mint 2500 milliárd forint megtakarítást égetett el és ha a több éven átnyúló inflációs időszak teljes hatását vizsgáljuk, akkor a veszteségek már meghaladják a 10 ezer milliárd forintot is.

Ezért nem működött a fogyasztás felpörgetése, mert az emberek először a veszteségeiket pótolják. A családok által érzékelt infláció pedig mintegy kétszeresen haladta meg a hivatalos rátát. Ez már apad egy ideje, de csak nagyon lassan. „Demján Sándor azt mondta anno a szocialisták 100 napos programjára, hogy azt tíz év kiheverni. A 2019 vége óta bekövetkezett összességében 50 százalékos áremelkedés is tíz éves árnyékot vet” – figyelmeztetett.

Matolcsy György a magyar gazdaságról: az évtized legjobb két éve következik

Azonban kiemelte, hogy ez a korszak immáron véget ért és kijelentette, hogy a kormány új gazdaságpolitikája jó irány és jó keret, igaz, jelenleg még kampányszerű és eddig csak egy részét töltötték ki. Azt javasolta a vállalkozóknak és a kamaráknak, hogy ne hagyják, hogy az új gazdaságpolitika a 2026-os országgyűlési választások után befejeződjön, hiszen ez a felzárkózás új víziója, aminek mindenképpen tovább kell folytatódnia.

A kormány új gazdaságpolitikáját szerinte két szakaszra kell bontani.

1. 2025–2026-ra,
2. és ami utána jön.

Szerinte helytálló és megalapozott, amikor Orbán Viktor fantasztikus éveket jósol. 

Nincs jelentős többletinflációs kockázat, az államháztartási sarokszámok teljesíthetők. Ennek az évtizednek ez a két éve lehet a legjobb, különösen 2026 lesz sokkal jobb, mint most gondoljuk. Sok tényező egybeesik: nagy beruházások, mint a BYD, a BMW, a Catl és Budapest–Belgrád vasútvonal, illetve beérhetnek a kormányzati beruházási csomagok is.

Ezek nagy tervek, de ahhoz önmagukban nem elég nagyok, hogy tartósan megforduljon a beruházási trend és egyre nagyobb arányban modern, a minőségi növekedést támogató beruházások valósuljanak meg. Ezért óriási szükség lesz az üzleti szektorra, hogy előteremtse a hiányzó fejlesztéseket. Megismételte, hogy az új kormányzati gazdaságpolitika jó keret, amivel meg lehet szakítani az elmúlt három év stratégiáját, ami nem vált be.

Úgy kell kitölteni az új gazdaságpolitika keretét, hogy az hosszú távon is kitartson, mert ha a két jó év után leáll a reformfolyamat, akkor nem fog célt érni. Ezért volna fontos azt is látni, hogy 2026 utánra mit tervez a kormányzat. 

Matolcsy György azt mondta, meg kell ismételni a 2010-es évek gazdaságpolitikájának sikeres elemeit egy új intenzív fordulathoz. Ebből eredhet az a többlet, amit beruházásokra vagy fogyasztásra lehet költeni.

Ahogyan csak lehet, ki kell használni a következő két évet és egyszerre megtenni mindent, hogy ne csak két év legyen. Ezen múlik, mire ébredünk 2027. január 1-jén.

Lehet, hogy lesz köztük teve, meg versenyló is. Ami jól húz, arra majd többet pakolnak – vetítette előre. Szerinte a gazdaságpolitika titka igazából nem titok. Mindenről szól, de két mozzanat kell hozzá: mindennap versenyképességi fordulat kell, minden héten innovatív ötleteteket kell bevinni a kormányülésre és néha kell egy-egy nagy áttörés.

Szerinte ilyen volt az adóreform, a Széchenyi program, a Növekedési Hitelprogram, a munkahelyvédelmi akcióterv vagy 2000-ben az új otthonteremtési program, amivel 2004-ben 44 ezer új otthon épült Magyarországon. Ma az MNB versenyképességi célkitűzéseiben 30-35 ezer új lakás megépítése szerepel, de még ennyi sem épül egy év alatt. A 2010-es évtizedben volt 8-10 nagy dobás, ami a lendületet adta.

A koronavírus-válság éveiben a jegybank 11 ezer milliárd forintnyi friss likviditást tett be a gazdaságba, ami 10 százalékkal emelte meg a GDP-t. Ezek nélkül két számjegyű visszaesés állt volna be a magyar gazdaságban a Covid-válság hatására.

Matolcsy György Orbán Viktorról és Donald Trumpról

Ez az évtized teljesen más, mint az előző, máshogy lehet megnyerni. Ha valaki ezt nem érzi, akkor elveszíti. Ez az évtized a geopolitika évtizede, kettéválik a világrend. „Lehet azt mondani, hogy Magyarország ebben a szövetségi rendszerben politikailag nem lehet semleges, viszont geopolitikailag már lehet, ezt a miniszterelnök világosan elmondta. Ausztria és Bécs az utolérendő vágy, a kezdetektől fogva ezt szeretnénk” – fejtette ki.

Szerinte ehhez az új gazdaságpolitikának 2026 után új víziót kell alkotnia, ami az lenne, hogy az EU legjobb öt országához kell felzárkózni. Termelékenységi stratégia és versenyképességi fordulat nélkül azonban sem az állam, sem az üzleti szféra nem fogja tudni folytatni a növekedési lendületet 2026 után. Ma Magyarország az EU-ban a negyedik legrosszabb termelékenységi szintjén tart, az élelmiszeripara csak Bulgáriát előzi. Erre nem lehet az osztrákokhoz közelítő béreket építeni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke tett azonban nemzetközi kitekintést is. Rávilágított, hogy Kínával szoros együttműködés kell, együtt kell építeni reptereket, gyorsvasutakat, jöjjenek fejlesztések, jöjjenek a diákok. 

Hosszabb gondolatmenetben tért ki Donald Trump győzelmére és küszöbön álló elnökségére. Fontosnak nevezte, hogy az általa jelölt pénzügyminiszter stabil gazdasági víziókkal rendelkezik. Trump személyéhez szerinte sok romantika fűződik, de két jó hírrel biztosan tud szolgálni:

1. Az egyik, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között különleges a kapcsolat, emiatt nem valószínűsíthető ellenséges politikai forgatókönyv.
2. A második pedig, hogy Trump győzelmével nem várható, hogy rövid távon bekövetkezik egy újabb pénzügyi válság.

Matolcsy György előadása alapvetően kevés személyes vetületet tartalmazott, de Orbán Viktort röviden méltatta. A magyar miniszterelnököt kivételesen intelligens emberként és rendkívül sikeres politikusként jellemezte.

Szerinte elhatározottságot mutat a kormány részéről, hogy szakított az eddigi gazdaságpolitikával és újat hirdetett. Azonban sem a kabinet, sem a kormányfő nem tudja egyedül kitölteni az új gazdaságpolitika keretét. Az elmúlt évtizedben a politika kitűzte az extenzív fordulatot az egymillió új munkahely megteremtésével. Most intenzív fordulat kell és az egyre gyorsabb termelékenységnövekedés felé vezető ösvényeket megtalálni.

Az MKIK-nál bekövetkező váltás jelképes, az újjászületés egyik első jele. A legfontosabb szerepe, hogy összegyűjtsön és becsatornázzon minden információt. Működjön úgy, mint egy kis Dubaj – zárta beszédét Matolcsy György a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjában.

Erről felvétel ugyan nem készült, de néhány nappal korábban a jegybank elnöke felszólalt az Eurázsia Fórumon, amely alább nézhető vissza.