A madárinfluenzát Kőbányán kutatják: 70 milliárd adag vakcinát gyárt a Ceva-Phylaxia

November közepén jelentette be újabb beruházását a Ceva-Phylaxia, a közel 30 milliárdos összértékű vakcinagyártó üzem építését a magyar állam 8 milliárd forinttal támogatja. A 7 ezer négyzetméter alapterületű, a legmodernebb technológiákat alkalmazó üzem Monoron épül fel, 120 munkahelyet teremt. Működését 2026 végén kezdi meg, éves szinten több mint 8 milliárd dózis oltóanyagot előállítva. Ennek apropóján kérdezte a Világgazdaság dr. Szamkó Tamást, a Ceva-Phylaxia vezérigazgatóját, aki rendkívüli büszke arra, hogy a Phylaxia 112 éves magyar vállalat, amely Kőbánya közepéről ma a világ több mint 50 országába 70 milliárd adag vakcinát gyárt évente. 

Bő egy éve nevezték ki, mit vállalt, mi a küldetése, és hol tart az úton? 

A küldetés a vállalati transzformáció volt, amire azért volt szükség, mert az anyavállalat, a Ceva – így annak legnagyobb termelőegysége, azaz mi, a Phylaxia is – folyamatosan bővülünk. Sőt, a Ceva eleve gyorsabban bővül, mint a globális állategészségügyi világpiac. Kinevezésemkor az volt a feladat, hogy támogassam a vállalat átalakulását, ami pont ebből a növekedésből fakadóan elengedhetetlenné vált. Az elmúlt években dinamikusan nőtt a kapacitásunk, és ezzel párhuzamosan a kollégák létszáma is. Elkerülhetetlenné vált, hogy a vállalat működését, struktúráját, a folyamatainkat is ezekhez a megnövekedett számokhoz igazítsuk. Ide illeszkedik legnagyobb beruházásunk, a monori gyár bővítése is. Emellett több kisebb-nagyobb projektünk is fut a budapesti telephelyünkön a kapacitás és a hatékonyság növelésére, illetve elmozdultunk a digitalizáció irányába is. De meg kell említeni, hogy a kollégák munkakörnyezetének fejlesztése is folyamatos. Azt szoktam mondani a munkatársaknak, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, hogy növekedéssel járó feladataink vannak. 

A múlt héten egy konferencián Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója azt mondta, a gyógyszeriparban hitelből nem lehet fejleszteni, ehhez önerő kell. Az önök esetében is igaz ez? 

A Cevának, mint minden nagyvállalatnak, vannak befektetői és hitelei is, de az maximálisan igaz, hogy a K+F tevékenységet nem lehet hitelből végezni. Ha önmagában tekintjük a K+F tevékenységet, az nem fogja kitermelni a hitel törlesztését, hiszen nem termel profitot. A befektetőinket viszont annál jobban érdekli, milyen tudományos tevékenységet végzünk. Amikor egy befektetővel beszélünk, a fókusz mindig a kutatás-fejlesztésen van, ami a vállalat hosszú távú vízióját illeti. A Cevánál globálisan a bruttó árbevétel 10 százalékát fordítjuk vissza, ez minimum évi 120 millió eurót jelent. Azokban az országokban, ahol a kutatás folyik, igyekszünk a pályázati lehetőségeket is megtalálni. De alapítványokkal is kapcsolatban állunk, ezek jellemzően a harmadik országbeli partnerekkel folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet helyezik a fókuszukba. Az állategészségügynek nagyon komoly népegészségügyi és élelmezésügyi jelentősége is van. 

Az egészségipar folyamatos fejlesztési kényszerben van, a Ceva-Phylaxia esetében hogyan történik az irányok meghatározása? 

Az irányok megszabásához a kutatóink és a munkatársaink által szolgáltatott információk járulnak hozzá. Folyamatosan monitorozzuk, milyen betegségek terjednek, változnak, ezekre próbálunk megoldásokat találni, nagy vonalakban a kutatások is erre irányulnak. Kizárólag élelmiszertermelő állatok fertőző betegségeire gyártunk vakcinát, ahol a betegségek nagy gazdasági kárt okoznak – például a madárinfluenzára, amely minden kontinensen komoly kihívást jelent. A védekezés mindig komplex feladat, hiszen a kórokozók mutálódnak, ahogy azt a koronavírus-járvány alatt megtanultuk. Ugyanez van a többi vírussal is, kisebb-nagyobb sebességgel mutálódnak. Figyeljük, gyűjtjük a mintákat a különböző területekről. Ha azt látjuk, újfajta vírustörzs kezd elterjedni, akkor erre reagálnunk kell, és alkalmassá kell tenni a vakcináinkat, hogy védelmet nyújtsanak. 

Hogyan jutnak hozzá a legújabb vírustörzshöz? 
A vírus izolálásának megvannak a szakmai szabályai. Nálunk, a Cevánál működik egy úgynevezett tudományos támogató egység. Az ő munkájuk abból áll, hogy az általunk forgalmazott vakcinák felhasználását, hatékonyságát figyelik. Ha felmerül egy kérdés az oltásaink hatékonyságával kapcsolatban, begyűjtik a vírus- vagy baktériummintákat, majd elemzik, és megnézik, hogy valóban van-e olyan változás a kórokozóban, hogy a vakcináink nem tudják a megfelelő védelmet nyújtani. 
 

Mennyiben és milyen munkafolyamatokban támaszkodnak a mesterséges intelligenciára? 
Rengeteg területet látunk, ahol lehetőség nyílik a használatára, aztán majd az idő bizonyítja, hogy jól gondoltuk-e. Az egyik terület a K+F, mind a diagnosztika, mind a klinikai vizsgálatok során. Hadd mondjak egy példát a klinikai vizsgálatok területére: rengeteg betegség nem nyilvánul meg azonnal, a tünetek rejtve maradnak, de az élelmiszertermelő állományokban gazdasági kárt okoz, mert a hozam csökken. Ilyenkor az AI segíteni tud abban, hogy az állományt kamerák segítségével megfigyeljük, majd adatok elemzésével az AI meg tudja mondani, vagy fel tudja ismerni az állományszintű vagy egyedi viselkedési eltéréseket. Ha például a megszokotthoz képest többet fekszenek az állatok, ennek állatvédelmi szempontból is van jelentősége. Ezt már alkalmazzuk. De tervezzük a minőségbiztosítás területén is, a dokumentumok feldolgozásában például, vagy kockázatelemzések készítésében, adat- és trendelemzésre. Valamint logisztikában, raktározásban, termeléstervezésben is – tehát valóban sok potenciál van a mesterséges intelligencia alkalmazásában. 
 

Fenyegetheti ez a munkavállalókat? 
Nem látom azt, hogy az ember helyett tudná csinálni. Hatékonyabbá tudja tenni, de az emberi erőforrást nem tudjuk nélkülözni. 
 

Ha már itt tartunk, mennyiben érinti a vállalatot a munkaerőhiány? 
Őszinte leszek: érint bennünket, most is folyik a toborzás kékgalléros és fehérgalléros pozíciókra is, mivel rendkívül gyorsan növekszünk. Az állatgyógyászat annyiban speciális, hogy a szakértelem és a technológiai fejlettség kulcsfontosságú tényezők, és ez hatással van a kék-és fehérgalléros munkaerőpiacra is, nem tudunk függetlenedni a globális és a hazai munkaerőpiaci trendektől. A tevékenységünk komplexitása egyedi képességeket igényel, úgy látjuk mi is, hogy bizonyos szakmákban a szakemberek száma csökken. Ha a kollégák felé elkötelezettek vagyunk és azt tapasztalják, hogy szakmailag is fejlődni tudnak, akkor ezek az értékek azok, amelyekkel az adódó nehézségeket kezelni tudjuk. Hozzátenném, hogy nekünk nemcsak a hazai munkaerőpiacon, hanem az európai tekintetében is versenyképesnek kell lennünk. 
 

Hogyan tudják a kutatóikat megtartani? 
A kollégáink azt mondják, izgalmas és változatos projekteket kínálunk nekik. 

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy amikor egy kutatói pozíciót megnyitunk, arra nagyon sok fiatal tehetség jelentkezik. Több egyetemmel van élő kapcsolatunk, egyik célkitűzésem az, hogy ezt magasabb szintre emeljük. Ugyanis nagyon jól működhet a tudásmegosztás, hiszen olyan ipari ismeretekkel rendelkezünk, ami kivételes Magyarországon, ezt pedig az egyetemek tudnák hasznosítani.