Beruházási dömping jön Magyarországon 2025-től: ezek a legfontosabb a projektek

Felpöröghetnek 2025-ben az állami forrásból megvalósuló beruházások, erre utal, hogy a jövő évi büdzsében jelentős összegeket különített el a kormány különböző infrastrukturális fejlesztésekre.

A kabinet még 2022 tavaszán, az energiaválság csúcsán rendelt el beruházási stopot, amikor az energiaárak drasztikus megemelkedése miatt 270 beruházást kellett felfüggesztenie. A kormányzati elképzelés eredetileg is az volt, hogy a takarékoskodásnak áldozatul esett projekteket felülvizsgálják, majd 2025–2026-ban újraindítják.

Mivel jövőre már az állam kamatkiadásai és a rezsiköltségek is érezhetően csökkennek, ezért van már akkora tartalék a költségvetésben, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium több beruházást elindítson.

Beruházások 2025-ben: 300 új fejlesztés indulhat el 8000 milliárd forint értékben

A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat 300 új beruházás elindítását tűzi ki célul 8000 milliárd forint értékben, a jövő évre eső költség 480 milliárd forint. Ezek döntő része még nem ismert, tehát számos meglepetést tartogathat a jövő év, van azonban, amit külön is nevesít a jövő évi büdzsé:

• Debrecen–Nyíregyháza vasúti vonalszakasz felújítása
• 4. sz. főút Debrecen és Nyíregyháza között szakasz négynyomúsítása
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának építése
• Óbudai Egyetem új campusának kialakítása
• Mohácsi Nemzeti Emlékhely
• Debrecen víziközmű-infrastruktúra fejlesztése
• Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése
• Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése 
• Karcagi szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna fejlesztése

Emellett csaknem 770 milliárd forintot fordít a kabinet a jövőre már befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházást adnak át vagy zárnak le 2025 végéig.

Több közútfejlesztés is startolhat 2025-ben

Mivel ennél pontosabb listát nem találtunk, ezért megnéztük az ÉKM által működtetett beruházási portált, hogy mely projektek vannak legjobban előkészítve. Ezek tehát bármikor elindíthatók, feltéve, hogy a kormány forrást is rendel hozzájuk. Jelenleg ezek a legjobban előkészített beruházások:

1. 73. sz. főút burkolatmegerősítése párhuzamos kerékpárúttal Csopak és Veszprém között
2. 77. sz. főút fejlesztése 54 kilométeren a Veszprém és Lesencetomaj közötti szakaszon
3. 34. sz. főút burkolatmegerősítése Tiszafüred és Fegyvernek között 53 kilométer hosszban
4. 493. sz. főút fejlesztése Baktalórántháza és Nyírbátor között
5. 32. sz. főút burkolatmegerősítés 40 kilométeren Jászberény és Szolnok között

Azt viszont nagy kérdés, hogy mi lesz olyan beruházásokkal, mint az M100-autót vagy az 51-es, 52-es, a 11-es főutak fejlesztése, amelyeket lefújtak 2022-ben, de semmilyen elérhető információ nincsen róluk a kormányzati honlapon.

Vasúti fejlesztések: Hatvan–Füzesabony, Debrecen–Nyíregyháza

Amit a vasutat illeti, Lázár János építési és közlekedési miniszter a következő két évre valóságos felújítási dömpinget ígért Szeged, Kecskemét és Debrecen térségében. 

A beruházási portálon elérhető információk szerint a legjobban a 80-as vasútvonal korszerűsítése van előkészítve: a Hatvan és Füzesabony, valamint a ráhordó vonalak, mint a Hatvan–Újszász, Vámosgyörk–Gyöngyös, illetve Füzesabony–Eger–Felnémet közötti szakaszok esetében a következő hónapokban lezárulhat a tervezés, azaz a közbeszerzés kiírása után jövő nyáron, ősszel megtörténhet az első kapavágás.

Az IKOP plusz projektlistában is nevesítve van a 80-as vonal rekonstrukciója, amelyet azonban nem Füzesabonyig, hanem Miskolcig újítanak fel a tervek szerint. Erre 79 milliárd forintot szán a kormány.

Az viszont nem ismert, hogy mi lesz a sorsa a budapesti HÉV-fejlesztéseknek. Hiába rendelkezik lassan kész tervekkel a gödöllői (H8) és a csömöri (H9) vonalak, a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli esetében pedig már egy éve a fiókban van a dokumentáció, ezeknek a projekteknek az elindítása függ attól is, hogy mi lesz a helyreállítási alap (RRF) sorsa. Korábban abból tervezte megvalósítani kormány a HÉV-fejlesztéseket, ám szinte lehetetlennek tűnik, hogy 2026 augusztusáig befejezzék őket határidőre.

Jövő ősszel indul az M1-es autópálya bővítése

De nemcsak állami és uniós forrásból valósulhatnak meg beruházások. A Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jóvoltából 2025 őszén megkezdődik az M1 autópálya négy évig tartó bővítése, amely egy tízéves fejlesztési sorozat első szakasza lesz.

Az M1-essel párhuzamosan 2027-ben startol az M7-es fejlesztése, itt szintén kétszer három sávosra növelik az autópályát Szabadbattyánig. Majd 2028-ban az M200-as építése következik (Komáromtól Székesfehérvár érintésével Sárbogárdig, majd onnan már M8-as néven halad tovább a pálya Kecskemét északi részéig). Utoljára, 2031-ben az M3-as bővítése kerül sorra Budapest és Gyöngyös között.