Beruházási dömping jön Magyarországon 2025-től: ezek a legfontosabb a projektek
Felpöröghetnek 2025-ben az állami forrásból megvalósuló beruházások, erre utal, hogy a jövő évi büdzsében jelentős összegeket különített el a kormány különböző infrastrukturális fejlesztésekre.
A kabinet még 2022 tavaszán, az energiaválság csúcsán rendelt el beruházási stopot, amikor az energiaárak drasztikus megemelkedése miatt 270 beruházást kellett felfüggesztenie. A kormányzati elképzelés eredetileg is az volt, hogy a takarékoskodásnak áldozatul esett projekteket felülvizsgálják, majd 2025–2026-ban újraindítják.
Mivel jövőre már az állam kamatkiadásai és a rezsiköltségek is érezhetően csökkennek, ezért van már akkora tartalék a költségvetésben, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium több beruházást elindítson.
Beruházások 2025-ben: 300 új fejlesztés indulhat el 8000 milliárd forint értékben
A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat 300 új beruházás elindítását tűzi ki célul 8000 milliárd forint értékben, a jövő évre eső költség 480 milliárd forint. Ezek döntő része még nem ismert, tehát számos meglepetést tartogathat a jövő év, van azonban, amit külön is nevesít a jövő évi büdzsé:
- Debrecen–Nyíregyháza vasúti vonalszakasz felújítása
- 4. sz. főút Debrecen és Nyíregyháza között szakasz négynyomúsítása
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának építése
- Óbudai Egyetem új campusának kialakítása
- Mohácsi Nemzeti Emlékhely
- Debrecen víziközmű-infrastruktúra fejlesztése
- Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése
- Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése
- Karcagi szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna fejlesztése
Emellett csaknem 770 milliárd forintot fordít a kabinet a jövőre már befejeződő projektek támogatására, így közel 500 beruházást adnak át vagy zárnak le 2025 végéig.
Több közútfejlesztés is startolhat 2025-ben
Mivel ennél pontosabb listát nem találtunk, ezért megnéztük az ÉKM által működtetett beruházási portált, hogy mely projektek vannak legjobban előkészítve. Ezek tehát bármikor elindíthatók, feltéve, hogy a kormány forrást is rendel hozzájuk. Jelenleg ezek a legjobban előkészített beruházások:
- 73. sz. főút burkolatmegerősítése párhuzamos kerékpárúttal Csopak és Veszprém között
- 77. sz. főút fejlesztése 54 kilométeren a Veszprém és Lesencetomaj közötti szakaszon
- 34. sz. főút burkolatmegerősítése Tiszafüred és Fegyvernek között 53 kilométer hosszban
- 493. sz. főút fejlesztése Baktalórántháza és Nyírbátor között
- 32. sz. főút burkolatmegerősítés 40 kilométeren Jászberény és Szolnok között
Azt viszont nagy kérdés, hogy mi lesz olyan beruházásokkal, mint az M100-autót vagy az 51-es, 52-es, a 11-es főutak fejlesztése, amelyeket lefújtak 2022-ben, de semmilyen elérhető információ nincsen róluk a kormányzati honlapon.
Vasúti fejlesztések: Hatvan–Füzesabony, Debrecen–Nyíregyháza
Amit a vasutat illeti, Lázár János építési és közlekedési miniszter a következő két évre valóságos felújítási dömpinget ígért Szeged, Kecskemét és Debrecen térségében.
A beruházási portálon elérhető információk szerint a legjobban a 80-as vasútvonal korszerűsítése van előkészítve: a Hatvan és Füzesabony, valamint a ráhordó vonalak, mint a Hatvan–Újszász, Vámosgyörk–Gyöngyös, illetve Füzesabony–Eger–Felnémet közötti szakaszok esetében a következő hónapokban lezárulhat a tervezés, azaz a közbeszerzés kiírása után jövő nyáron, ősszel megtörténhet az első kapavágás.
Az IKOP plusz projektlistában is nevesítve van a 80-as vonal rekonstrukciója, amelyet azonban nem Füzesabonyig, hanem Miskolcig újítanak fel a tervek szerint. Erre 79 milliárd forintot szán a kormány.
Az viszont nem ismert, hogy mi lesz a sorsa a budapesti HÉV-fejlesztéseknek. Hiába rendelkezik lassan kész tervekkel a gödöllői (H8) és a csömöri (H9) vonalak, a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli esetében pedig már egy éve a fiókban van a dokumentáció, ezeknek a projekteknek az elindítása függ attól is, hogy mi lesz a helyreállítási alap (RRF) sorsa. Korábban abból tervezte megvalósítani kormány a HÉV-fejlesztéseket, ám szinte lehetetlennek tűnik, hogy 2026 augusztusáig befejezzék őket határidőre.
Jövő ősszel indul az M1-es autópálya bővítése
De nemcsak állami és uniós forrásból valósulhatnak meg beruházások. A Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jóvoltából 2025 őszén megkezdődik az M1 autópálya négy évig tartó bővítése, amely egy tízéves fejlesztési sorozat első szakasza lesz.
Az M1-essel párhuzamosan 2027-ben startol az M7-es fejlesztése, itt szintén kétszer három sávosra növelik az autópályát Szabadbattyánig. Majd 2028-ban az M200-as építése következik (Komáromtól Székesfehérvár érintésével Sárbogárdig, majd onnan már M8-as néven halad tovább a pálya Kecskemét északi részéig). Utoljára, 2031-ben az M3-as bővítése kerül sorra Budapest és Gyöngyös között.
