Magyarországon a piaci kereskedők előrejelzése alapján a idén 5–10 százalékkal lehetnek magasabbak a fenyőárak a tavalyinál: ezek alapján a lucfenyőt 5–5,5 ezer, az ezüstfenyőt 6–8 ezer, míg a nordmann fenyőt 8–10 ezer forint közötti méterenkénti áron kínálják a fenyőárusok – derül ki az Agroinform által közölt adatokból. Ezek az árak nyilván azokat érintik, akiknek minden év decemberében program a fenyőfavásárlás karácsonyra, de létezik egy olyan tábor is, amelyik a műfenyőre esküszik, mert úgy vélik, azzal kevésbé károsítják a környezetet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Magyarországon mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, a legfőbb termőhelyek Vas, Zala, Somogy vármegyében vannak, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén – valamint Nógrádban is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Idén aszály sújtotta az ültetvényeket, ami elsősorban a kisebb fenyőknek okozott gondot, hiány azonban az agrárkamara szerint nem lesz.
Itthon évente 1,8–2 millió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy 80 százaléka nordmann fenyő. Bár korábban jellemzően importból származott a nordmann fenyők többsége, ma már a hazai termesztésű fák uralják a piacot.
Egyes árusítóhelyeken még ma is találkozhatunk földlabdás fenyőkkel, a kereslet azonban az elmúlt években látványosan csökkent ebben a szegmensben.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is nagyobb divat a műfenyő, mint itthon, de ott is időről időre csatáznak egymással a pró és kontra érvek. A BBC az „igazi karácsonyfák” figyelmen kívül hagyott előnyeit taglalja, és már trendként azonosította be, hogy a fiatalabb generációk körében újra divatba jöhetnek a valódi fák: egy 2019-es amerikai felmérés szerint a millenniumi generáció, azaz az 1981 és 1996 között születettek csoportja 82 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesz élő fát, mint a baby boom korúak, vagyis az 1946 és 1964 között született emberek.
A témában a lapnak nyilatkozó Alexandra Kosiba, a Vermonti Egyetem erdőökológusa szerint mielőtt kivágják a karácsonyfának termelt fenyőt, olyan földön nevelik amelyet egyébként más célokra használnának. Vermontban például a karácsonyfa-ültetvények támogatják a helyi gazdaságot, és segítenek megőrizni a földet vidéki tájként.
Az erdők nagy részét képezik a hasznos földhasználatnak, a jól kezelt erdőknek pedig óriási szerepük van az éghajlati kérdések megoldásában – nyilatkozta a BBC-nek Andy Finton, a The Nature Conservancy, az egyesült államokbeli környezetvédelmi nonprofit szervezet tájvédelmi igazgatója. A fák kivonják a szenet a légkörből tárolják, csökkentik a szénszennyezés mennyiségét, és ezáltal az éghajlatváltozás ütemét – a magyarázta. A karácsonyfák nem jelentenek rendkívül jelentős földhasználatot, vagy nem játszanak jelentős szerepet a globális szénciklusban, különösen a fatermeléshez vagy az olyan növényekhez képest, mint a kukorica vagy a búza.
A karácsonyfák jellemzően fiatal luc-,vagy más fenyőfák, ültetvényekről származnak, környezeti hatásuk mindig nagyban függ attól, hogy mit termesztenek helyette a szárazföldön. A szakértők szerint az magától értetődő, hogy a régi erdőket, tőzeges területeket, és más őshonos élőhelyeket soha nem szabad karácsonyfának nevelt fenyők ültetésére használni.
A karácsonyfák nem szerepelnek abban az EU-vállalásban, amely szerint 2030-ig további hárommilliárd fát ültetnek el, mivel ezek a fenyők túl rövid élettartamúak. „Gyakrabban vágják ki őket, mint a fakitermelési céllal, vagy a fák előrehaladott kora miatt vágott erdőket – mondja Paul Caplat, a Belfasti Queen’s University ökológusa. „Vagyis nincs sok idő arra, hogy a biodiverzitás megtelepedjen és egészséges populációk növekedjenek” – magyarázta. Ettől függetlenül a karácsonyfa-ültetvények lendületet adhatnak a biológiai sokféleségnek, különösen azokon a területeken, ahol az, a mezőgazdaság intenzívebbé válásával csökken.
Ezek az ültetvények ugyanis lehetővé teszik
Ezeket az állításokat több kutatómunka is alátámasztja, például egy 2019-es belgiumi tanulmány, amelyik szerint bogarak diverzitása – beleértve a veszélyeztetett fajokat is – magasabb volt a karácsonyfa-ültetvényekben, mint a kukoricatáblákban, bár alacsonyabb, mint a hosszabb ideig tenyésző faültetvényekben, amelyeknél kevesebb műtrágyát és növényvédőszert használnak, mint a karácsonyfának nevelt fenyőfák termesztéséhez.
Fontos adalék a karácsonyfa-ültetvények szerepének megítéléseben, hogy növekedésük során ezek a fák is megkötik a szenet.
„Folyamatos növekedési és szén-dioxid-kivonási folyamat zajlik a légkörből, ami pozitív dolog” – mondja Kazer. Mivel azonban a fa elpusztulásakor a fa által elnyelt összes szén visszakerül a légkörbe, a szén teljes eltávolítása nem történik meg – teszi hozzá.
Azt is érdemes összefüggésbe helyezni, hogy egy karácsonyfa milyen szén-dioxid-lábnyommal jár. A Carbon Trust becslése szerint egy használat után elégetett, 2 méter magas karácsonyfa mindössze 3,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértéket (CO2e) bocsát ki – ez a Londonból New Yorkba tartó repülés kibocsátásának nagyjából 0,2 százaléka. Egy ugyanolyan méretű fa, amelyik a szemétlerakóba kerül, már 16 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik – ami ugyanezen a repülőút CO2e kibocsátásának 1 százaléka.
Általában az a legfontosabb szempont, hogy az emberek hogyan dobják el a karácsonyfáikat használat után. A legrosszabb forgatókönyv akkor következik be, amikor a karácsonyfák szemétlerakóba kerülnek, ekkor ugyanis metán szabadul fel ennek szerepe az üvegházhatás kialakulásában pedig húszéves időtávon 80-szor erősebb, mint a CO2-é. A Carbon Trust adatai szerint az, hogy egy fa hulladéklerakóba kerül-e vagy sem, messze a legnagyobb hatással van a szénlábnyomára: a hulladéklerakókba kerülő fa mintegy 4-5-ször annyi szenet bocsát ki, mint az, amelyik nem.
Ideális esetben, ha egy fa földlabdás, akkor a karácsony után újratelepítik, ami a kutatók szerint „tisztességes alternatíva” annak biztosítására, hogy a fa szenét lassan, CO2-ként engedjük vissza a légkörbe. Ha a fát energiatermelés céljából elégetik, akkor a benne lévő szén egyenesen visszakerül a légkörbe CO2 formájában. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a hely, ahol a fát vásárolta, kínál-e újrahasznosítási szolgáltatásokat, lehetővé téve a forgácsolást és a termőföldre való visszajuttatását.
Természetesen van néhány lehetőség, amellyel teljesen elkerülhető a pazarlás.
Egyes vállalkozások most karácsonyfát bérelnek – így karácsonykor kölcsönözhet egy cserepes fát néhány hétre.
És persze ott van a lehetőség, hogy egyszerűen csak egy mesterséges fát válasszunk. Ezek több száz év alatt lebomlanak a szemétlerakóban, de összességében alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást jelentenek, mint több valódi fát vásárolni, ha elég hosszú ideig újra felhasználják. A Carbon Trust becslése szerint a műanyag karácsonyfák szénlábnyoma körülbelül 7–20-szorosa a valódi fákénak, ami számos tényezőtől függően, például, hogy a valódi fa hulladéklerakóba került-e, vagy milyen messzire utaztak az emberek a fáért.
A műfenyőkről az NAK is megemlékezett, a magyar köztestület viszont azt hozta fel érvként, hogy ezek ára elég borsos, az a tévhit pedig már régen megdőlt, hogy a műfenyővel óvják a környezetet, de még sokan hisznek ebben.
A műfenyők előállítása komoly környezeti terhelést okoz. Ezek zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk.
Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók öt-hat év elteltével leselejtezik őket, miközben legalább húsz évig kellene használni egy műfenyőt ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.