Lakhatás, ingatlanárak, albérletárak – kijött az EU statisztikája a magyar viszonylatokról is
Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal emelkedtek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, néhol az egekbe szöktek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, az európai lakhatásról szóló jelentése szerint.
Az unióban a fejlett tagállamokban a legdrágább a lakhatás
Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a költségek, 9-ben azonban csökkentek, így Görögországban, Cipruson és Spanyolországban, míg Lengyelországban változatlanok maradtak.
A legmagasabb lakhatási költségek – a víz-, villany- és gázdíjakkal együtt – Írországban voltak tavaly.
Ott az uniós átlag dupláját mérték. Az árak alakulását vizsgálva az Eurostat megjegyzi, hogy 2010 és 2023 között Írországban a lakhatási költségek az uniós átlag 17 százalékáról annak duplájára emelkedtek.
A második legdrágább ország Luxemburg volt, 86 százalékkal teljesített az uniós átlag felett, míg a lakhatási költségek Dániában 80 százalékkal haladták meg az átlagot.
A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben a tagállamokban a költségek 61, illetve 56 százalékkal voltak olcsóbbak az uniós átlagnál.
Magyarország lehúzza az uniós átlagot, hazánkban a lakhatás a hatodik legolcsóbb volt az EU-ban tavaly az uniós átlag 59,7 százalékával.
Hasonlóan a hatodik legolcsóbb volt a lakhatás 2010-ben is nálunk, ám akkor még az uniós átlag 52,8 százalékával értük el azt.
Szárnyaltak az ingatlanárak – hazánkban csaknem a duplájára nőttek
Míg Európa számos országát, így Írországot, Portugáliát és Spanyolországot lakhatási válság sújtja, az ingatlanárak ugrásszerű emelkedése tavaly megtorpant, sőt, az európai lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.
A nagyobb képet vizsgálva azonban az látszik, hogy 2010 és 2023 között a lakásárak átlagosan 48 százalékkal emelkedtek a blokkban, a legnagyobb növekedés
- Észtországban (+209 százalék),
- Magyarországon (+191 százalék) és
- Litvániában (+154 százalék) volt.
Az ingatlanárak csak két tagállamban csökkentek, Olaszországban 8, Cipruson pedig 2 százalékkal. Görögországról azonban nincsenek adatok.
A bérleti árak kisebb mértékben nőttek
Eközben a bérleti díjak folyamatosan emelkedtek a 2010–2023 közötti időszakban, összesen 22 százalékkal. Görögországban a bérleti költségek ötödével csökkentek, minden más tagállamban pedig nőttek. Voltak olyan országok, ahol a bérleti díjak az átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedtek.
A legnagyobb növekedést Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) regisztrálták.
Írországban az ingatlan bérbeadásából busás haszon képezhető, ott érdemes befektetni.
A bérlés Németországban a legelterjedtebb, ahol a lakosság több mint fele bérlő.
Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy ugyanebben az időszakban az átlagos infláció 36 százalék volt az EU-ban.
2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal nőttek.
Negyedéves összehasonlításban, ha 2024 második negyedévét összehasonlítjuk a 2010. évivel, akkor azon uniós országok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, 20 országban a lakásárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérleti díjak. A lakásárak
- Észtországban +232 százalékkal
- Magyarországon +218 százalékkal,
- Litvániában +178 százalékkal nőttek.
Ez idő alatt Magyarországon a bérleti díjak a duplájára nőttek.
A lakhatás megfizethetősége az Európai Unióban
Az Európai Unióban a lakosság átlagosan a rendelkezésre álló jövedelme egyötödét (19,7 százalék) költötte lakhatásra tavaly. A fizetésekhez képest arányában a legtöbbet Görögországban (35,2 százalék), Luxemburgban (27,6 százalék) és Dániában fordították erre a célra a lakosok (25,9 százalék).
Az EU-ban a szegénységi kockázatnak kitettnek tekinthető személyek esetében ez az arány jóval magasabb, átlagosan 38,2 százalék volt.
A jelzáloghitel, a bérleti díj vagy a közüzemi számlák hátralékai is azt jelzik, hogy a lakhatási költségek túl magasak lehetnek. Annak ellenére, hogy a 2010 és 2023 közötti időszakban a lakásárak emelkedtek,
a díjhátralékos háztartásokban élők aránya az EU-ban a 2010-es 12,4 százalékról 2023-ra 9,3 százalékra csökkent.
Az arányok 22 uniós országban csökkentek, 5 országban pedig nőttek. Tavaly a legnagyobb hátralékos arányt Görögországban (47,3 százalék), Bulgáriában (18,8 százalék), Romániában (14,4 százalék) és Cipruson (14,3 százalék), a legkisebbet pedig Hollandiában (2,6 százalék), Csehországban (2,9 százalék), Belgiumban (4,6 százalék) és Olaszországban (5 százalék) figyelték meg.
Magyarországon felére esett vissza a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya: 24,3 százalékról 10,8 százalékra csökkent.
Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakás, míg a fennmaradó 31 százalék bérelt lakásban volt tavaly. A lakástulajdonlás tekintetében óriásiak a különbségek a tömbön belül. Romániában például a lakosság több mint 95 százaléka rendelkezik saját lakással. Az országot szorosan követi Szlovákia, Horvátország és Magyarország, ezekben a tagállamokban a lakosság több mint 90 százaléka rendelkezett saját otthonnal.
Megvan a végső magyarázat: ezért drágultak ennyire a lakások Magyarországon – a lengyelek és a horvátok fogják a fejüket
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a lakásárak és albérleti díjak folyamatos emelkedése lakáspiaci és lakhatási válságot okoz. Megfizethető lakások kellenek, de ezt pusztán a kormányzattól elvárni aligha reális. Szükség van az ingatlanfejlesztők felelősségvállalására, pláne annak fényében, hogy milyen profitrátával működnek az utóbbi években.
