Lakhatás, ingatlanárak, albérletárak – kijött az EU statisztikája a magyar viszonylatokról is
Az uniós lakásárak 2010 és 2023 között 48 százalékkal emelkedtek, miközben a lakhatási költségek, beleértve a közüzemi díjakat is, néhol az egekbe szöktek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, az európai lakhatásról szóló jelentése szerint.
Az unióban a fejlett tagállamokban a legdrágább a lakhatás
Az elmúlt 13 évben 17 tagállamban emelkedtek a költségek, 9-ben azonban csökkentek, így Görögországban, Cipruson és Spanyolországban, míg Lengyelországban változatlanok maradtak.
A legmagasabb lakhatási költségek – a víz-, villany- és gázdíjakkal együtt – Írországban voltak tavaly.
Ott az uniós átlag dupláját mérték. Az árak alakulását vizsgálva az Eurostat megjegyzi, hogy 2010 és 2023 között Írországban a lakhatási költségek az uniós átlag 17 százalékáról annak duplájára emelkedtek.
A második legdrágább ország Luxemburg volt, 86 százalékkal teljesített az uniós átlag felett, míg a lakhatási költségek Dániában 80 százalékkal haladták meg az átlagot.
A legolcsóbb lakhatás Bulgáriában és Lengyelországban volt, ezekben a tagállamokban a költségek 61, illetve 56 százalékkal voltak olcsóbbak az uniós átlagnál.
Magyarország lehúzza az uniós átlagot, hazánkban a lakhatás a hatodik legolcsóbb volt az EU-ban tavaly az uniós átlag 59,7 százalékával.
Hasonlóan a hatodik legolcsóbb volt a lakhatás 2010-ben is nálunk, ám akkor még az uniós átlag 52,8 százalékával értük el azt.
Szárnyaltak az ingatlanárak – hazánkban csaknem a duplájára nőttek
Míg Európa számos országát, így Írországot, Portugáliát és Spanyolországot lakhatási válság sújtja, az ingatlanárak ugrásszerű emelkedése tavaly megtorpant, sőt, az európai lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.
A nagyobb képet vizsgálva azonban az látszik, hogy 2010 és 2023 között a lakásárak átlagosan 48 százalékkal emelkedtek a blokkban, a legnagyobb növekedés
- Észtországban (+209 százalék),
- Magyarországon (+191 százalék) és
- Litvániában (+154 százalék) volt.
Az ingatlanárak csak két tagállamban csökkentek, Olaszországban 8, Cipruson pedig 2 százalékkal. Görögországról azonban nincsenek adatok.
A bérleti árak kisebb mértékben nőttek
Eközben a bérleti díjak folyamatosan emelkedtek a 2010–2023 közötti időszakban, összesen 22 százalékkal. Görögországban a bérleti költségek ötödével csökkentek, minden más tagállamban pedig nőttek. Voltak olyan országok, ahol a bérleti díjak az átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedtek.
A legnagyobb növekedést Észtországban (+211 százalék), Litvániában (+169 százalék) és Írországban (+98 százalék) regisztrálták.
Írországban az ingatlan bérbeadásából busás haszon képezhető, ott érdemes befektetni.
A bérlés Németországban a legelterjedtebb, ahol a lakosság több mint fele bérlő.
Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy ugyanebben az időszakban az átlagos infláció 36 százalék volt az EU-ban.
2010 és 2024 második negyedéve között a lakásárak 52 százalékkal, a bérleti díjak pedig 25 százalékkal nőttek.
Negyedéves összehasonlításban, ha 2024 második negyedévét összehasonlítjuk a 2010. évivel, akkor azon uniós országok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, 20 országban a lakásárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérleti díjak. A lakásárak
- Észtországban +232 százalékkal
- Magyarországon +218 százalékkal,
- Litvániában +178 százalékkal nőttek.
Ez idő alatt Magyarországon a bérleti díjak a duplájára nőttek.
A lakhatás megfizethetősége az Európai Unióban
Az Európai Unióban a lakosság átlagosan a rendelkezésre álló jövedelme egyötödét (19,7 százalék) költötte lakhatásra tavaly. A fizetésekhez képest arányában a legtöbbet Görögországban (35,2 százalék), Luxemburgban (27,6 százalék) és Dániában fordították erre a célra a lakosok (25,9 százalék).
Az EU-ban a szegénységi kockázatnak kitettnek tekinthető személyek esetében ez az arány jóval magasabb, átlagosan 38,2 százalék volt.
A jelzáloghitel, a bérleti díj vagy a közüzemi számlák hátralékai is azt jelzik, hogy a lakhatási költségek túl magasak lehetnek. Annak ellenére, hogy a 2010 és 2023 közötti időszakban a lakásárak emelkedtek,
a díjhátralékos háztartásokban élők aránya az EU-ban a 2010-es 12,4 százalékról 2023-ra 9,3 százalékra csökkent.
Az arányok 22 uniós országban csökkentek, 5 országban pedig nőttek. Tavaly a legnagyobb hátralékos arányt Görögországban (47,3 százalék), Bulgáriában (18,8 százalék), Romániában (14,4 százalék) és Cipruson (14,3 százalék), a legkisebbet pedig Hollandiában (2,6 százalék), Csehországban (2,9 százalék), Belgiumban (4,6 százalék) és Olaszországban (5 százalék) figyelték meg.
Magyarországon felére esett vissza a fizetési hátralékot felhalmozó háztartások aránya: 24,3 százalékról 10,8 százalékra csökkent.
Az uniós háztartások 69 százaléka saját lakás, míg a fennmaradó 31 százalék bérelt lakásban volt tavaly. A lakástulajdonlás tekintetében óriásiak a különbségek a tömbön belül. Romániában például a lakosság több mint 95 százaléka rendelkezik saját lakással. Az országot szorosan követi Szlovákia, Horvátország és Magyarország, ezekben a tagállamokban a lakosság több mint 90 százaléka rendelkezett saját otthonnal.
Megvan a végső magyarázat: ezért drágultak ennyire a lakások Magyarországon – a lengyelek és a horvátok fogják a fejüket
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a lakásárak és albérleti díjak folyamatos emelkedése lakáspiaci és lakhatási válságot okoz. Megfizethető lakások kellenek, de ezt pusztán a kormányzattól elvárni aligha reális. Szükség van az ingatlanfejlesztők felelősségvállalására, pláne annak fényében, hogy milyen profitrátával működnek az utóbbi években.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.