A Covid új változatai, összeomló csomagküldő hálózat, továbbgyűrűző Talgo-ügy – a legolvasottabb magyar gazdasági hírek 2024 szeptemberében
Az orvosok szerint ezek a Covid új változatainak legelterjedtebb tünetei
Szeptember az iskolakezdés időszaka, ilyenkor megnövekszik a forgalom az orvosi rendelőkben is. Márpedig a vírus jelenléte még mindig meglehetősen erős, ezért legyünk tudatában annak, hogy bárki megbetegedhet. A cikkünk születésének idején előforduló vírusvariánsok közül a „FLiRT” változatok adták a megbetegedési esetek többségét. De még a FLiRT-változatok is kifejlesztettek egyéb leágazásokat, és így az is az mondható, hogy ezen változatok a leggyakoribbak, amelyek jelenleg betegségeket okoznak. Mivel a vírustól azóta sem szabadultunk meg, érdemes végigvenni, melyek a főbb tünetek. Ezek a
- láz vagy hidegrázás,
- köhögés,
- légszomj vagy légzési nehézség
- fáradtság,
- izom- vagy testfájdalmak,
- fejfájás,
- új ízlelés- vagy szaglásvesztés,
- torokfájás,
- orrdugulás vagy orrfolyás,
- hányinger vagy hányás,
- hasmenés.
A Covid–19 rohamosan terjedt el az elmúlt néhány évben, és rengeteg különböző változatot hozott létre. A Covid mai változatai nagyon különböznek attól, ami a járvány kezdetekor volt. A megbetegedett emberek már ritkábban kerülnek kórházba és a halálos esetek is nagyon elenyészőek, lényegében nem is hallani már ilyenről.
Árvíz: Ursula von der Leyen kihagyta Magyarországot a felsorolásból – Orbán Viktor reagált
A kutya vacsorájához hasonlította az árvízi védekezéssel kapcsolatos uniós segítséget Orbán Viktor, magyar miniszterelnök: ha láttuk, hisszük – mondta. Szerinte, ha baj van, csak magunkra számíthatunk. Mint kifejtette, helytálltunk, megvédjük az országot, és ha jön pénz, jön, ha nem, nem. A kormányfőt azután kérdezték, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kihagyta hazánkat abban a posztjában, melyben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvizeivel küzdő közép-európai országok megsegítéséről írt. Az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy akár 10 milliárd eurós (11 milliárd dollár) finanszírozást mozgósít az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvizeivel küzdő közép-európai vezetők megsegítésére. Az összeg az Európai Unió Kohéziós Alapjából származik, és nem lesz szükség tagállami társfinanszírozásra a nagyobb rugalmasság érdekében. Mint utóbb az Európai Bizottság jelezte, bármely árvízkárt szenvedett tagállam kérhet EU-s támogatást, ha elvégzi a szükséges kárfelméréseket, és benyújtja az erről szóló adatokat a bizottsághoz.

Orbán Viktor váratlan bejelentést tett Matolcsy Györgyről: megvan, ki lehet az új elnöke a Magyar Nemzeti Banknak
Szeptember 8-án történt, hogy Orbán Viktor lényegében bejelentette, ki követi Matolcsy Györgyöt a jegybank élén, és egyúttal súlyosan kritizálta a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét – írtuk meg. A poszt a jövő évi békeköltségvetéssel indul. Erről azt állítja, hogy
megvan a cselekvési terv… és hogyha Matolcsy elnök úr nem kényszerít rá bennünket, akkor idő előtt nem is kell előhúznunk
– idéztük a miniszterelnök meglepően éles, a jegybanki vezetés erős kritikájaként értelmezhető kritikáját, mivel az MNB a kormányzati megítélés szerint nem támogatja a fiskális politikát. Orbán Viktor egyéb bejelentéseit úgy lehetett értelmezni, hogy a Pénzügyminisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium csúcsminisztériummá formálódik, amelynek a vezetője Nagy Márton lesz, Varga Mihály pedig 2025 márciusáról hat éves megbízatással a jegybank élére kerül. Azóta a költségvetést az Országgyűlés elfogadta, Varga Mihály pedig már el is köszönt a parlamenttől.
Házhoz szállítás: összeomlott a legnagyobb magyar csomagküldő hálózat – kiakadtak az ügyfelek
Súlyos fennakadások után szeptember végére fajult odáig a helyzet, hogy megírjuk: súlyos gondok akadtak a Packeta csomagküldő szolgáltatónál. Mindez nem sokkal azután történ, hogy a cseh Packetát is birtokló befektetői konzorcium felvásárolta a Foxpostot, amivel létrejött Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózata. A Foxpost és a Packeta az összeolvadáskor közösen több mint 2700 csomagautomatát és 1800 csomagátvételi pontot üzemeltetett az országban. Utóbb a Foxpost néven tovább működő vállalat azzal magyarázta a fennakadásokat, hogy a távol-keleti webáruház-óriással, a Temuval szorosabbra fűzött együttműködésük miatt drasztikusan megnőtt a rendelésállományuk. A Foxport később azt is bejelentette, hogy árat emel, illetve hogy mozgó csomagautomatákat vet be a fennakadások elkerülése érdekében.
Rég jelentettek ilyet Magyarországon: ölt a medve
Hajdú-Bihar megyében egy barnamedvét először Nyírmártonfalva, majd Vámospércs között láttak, később egy traktoros az út szélén, aztán Hármashegyalján, ahol Magyarországon merőben szokatlan dolgot művelt. A medve ugyanis betört Molnár István farmjára, a hol a gazda szerint „a lónál bontott falat és a birkáknál, a kétszárnyas ajtót pedig teljesen leszakította, nem tartották vissza a kutyák sem”. A medvetámadás végül három birka életébe került.

Hadiipar: akkora gyáróriás épül Magyarországon, mintha Amerikában lennénk
Magyarország egész Európa egyik legerősebb hadiipari bázisa lesz, még két év, és nálunk gyártják az összes lőszer tizedét – írtuk meg Magyarország egyik legismertebb biztonságpolitikai szakértője, Demko Attila közösségi oldalán megosztott tapasztalataira alapozva. Az uniós tisztségviselők várpalotai gyárbejárása után megerősítették, hogy a várpalotai Európa egyik legmodernebb ilyen üzeme, amely a német védelmi ipari óriás, a Rheinmetall AG (51 százalékos tulajdon) és a magyar állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (49 százalékos tulajdon) közös projektje. A tervek szerint a háború miatt talán a legnagyobb hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártják majd a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett. Demko Attila beszámolója szerint több mint négy négyzetkilométeren egy városnyi gyár épül fel Várpalota mellett.
Talgo: itt a következménye, hogy a spanyol kormány kigolyózta a magyarokat – bedőlt a cég
Rövid időn belül brutális következményekkel járt, hogy a spanyol kormány megvétózta a Talgo eladását a Magyar Vagon csoportnak – írtuk a spanyol média híradásaira alapozva. A történet előzménye, hogy spanyol kormány augusztus végén megfúrta, hogy a magyar vasúti gyártó nyélbe üsse az évszázad hazai üzletét, és felvásárolja a spanyol Talgo vonatgyártót. A szocialista kabinet egy Covid-szabályozásra hivatkozva magához vette a piaci tranzakció ügyét, és nem engedélyezte annak végbemenetelét, mert szerinte ellenkező esetben sérülne a spanyol nemzetbiztonsági érdek. Erre konkrét bizonyítékot nem mutatott be, de a spanyol kormányzat hosszú ideje lebegteti, hogy a Magyar Vagon mögött valamiféle orosz szál húzódhat meg. Cikkünk szerint a spanyol kormánynak szíve joga az érdekei szerint cselekedni, de azt nem kerülheti meg, hogy be kell tartania a rá vonatkozó jogszabályokat, másfelől pedig viselnie kell a döntései következményét. Az Activos cikke szerint a vétó 25 százalékkal csökkentette a spanyol vonatgyártó részvénypiaci értékét.
Mikor nyithat újra a Miskolctapolca Barlangfürdő? Mutatjuk, mi maradt a tűz után
Mindent megteszek annak érdekében, hogy mihamarabb újjá tudjuk építeni a város ékkövét! – írta Miskolc megválasztott új polgármestere, Tóth-Szántai József a Miskolctapolca Barlangfürdőben keletkezett súlyos tűzkár apropóján. A barlangfürdő bizonytalan ideig zárva tart. Mint arról a Világgazdaság is beszámolt, a tűz szeptember 6-án este a gyógyterápiás részlegen keletkezett zárás után, majd gyorsan átterjedt a főépület tetőszerkezetére, amely hatalmas lángokkal égett, majd a több városból érkezett tűzoltó egységek sikeresen megfékezték a lángokat, és már akkor látszott, a helyreállítás időt és jelentős erőforrásokat igényel majd.

Egymillió forintos minimálbér: Magyar Péter valamiről megfeledkezett, vagy nem is hallott róla – szóltak neki a vállalkozók
Luxemburgi minimálbért ígér Magyar Péter és a Tisza Párt. Cikkünk szerint az egymillió forintos minimálbérnek van egy eleme, amely meglehetősen furcsa, és zavart okozhat a munkáltatók és a munkavállalók oldalán is. Magyar Péter ugyanis azt közölte, hogy a Tisza-kormány maga dönt majd erről, ő fogja megduplázni, illetve megnégyszerezni a minimálbért. Csakhogy hosszú-hosszú évek óta létezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Ez egy egyeztető platform, amelyen három oldal képviselteti magát:
- a vállalkozói,
- a dolgozói,
- valamint a kormányzat.
A VKF számos kompetenciával bír, de ezek közül kiemelkedik, hogy minden évben itt születik megállapodás a munkaadók és a munkavállalók között a minimálbérről.
A kormányzatnak valóban van megállapítási joga, azonban ezt megelőzi a vállalkozók, valamint a szakszervezetek egyezsége, ők kötnek alkut egymással.
Hatalmasat kaszálhatnak egy új állampapírral
Szeptemberben beszámoltunk arról is, hogy állampapírra váltható utalványt nyerhetnek a Magyar Államkincstár (MÁK) meglévő és új ügyfelei. A nyereményjátékon azok indulhatnak, akik új értékpapírszámlát vagy gyermeküknek Start-számlát nyitnak, és azon legalább 100 ezer forintért vásárolnak állampapírt, vagy már meglévő számlájukon ugyanennyi összeget fektetnek állampapírba szeptember 23. és november 30. között. A kampány fő célkitűzése az volt, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodás fontosságára, valamint arra is, hogy a megtakarításukat befektetni szándékozók ezt díjmentesen és biztonságban megtehessék a Magyar Államkincstáron keresztül. Az államkincstár kezeli a lakossági típusú állampapír-állomány 60 százalékát, ügyfelei száma pedig már megközelíti az egymilliót. Az elmúlt években csaknem 400 ezer gyermek részére nyitottak már Start-számlát, akik 350 milliárd forint értékben birtokolnak Babakötvényt, vagyis fejenként 875 ezer forintot.
 


