A magyar bárány a legdrágább az unióban

A támogatási rendszer 2023-ban teljesen átalakult, eközben pedig a Magyar Államkincstár új ellenőrzési rendszere bizonytalanná és hektikussá tette a támogatások folyósítását, ami a gazdálkodás tervezhetőségét jócskán megnehezítette – áll a Magyar Állattenyésztők lapja által közzétett bárány- és juhpiaci összefoglalóban. Fontos lenne, hogy idén újra kiszámíthatóvá váljon a támogatások folyósítása és az ellenőrzések módja – mondta a lapnak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. Igaz ugyanakkor az is, hogy a gazdálkodást továbbra is segítették a hazai és uniós anyajuh-támogatások, a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, valamint a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett beruházási és a kiskérődzők állatjóléti pályázatai, valamint a bárány magas ára.

Tavaly a megtermelt takarmányok mennyisége közepes volt, a füvek állapota most egyelőre rendben van, de az őszi vetésű növények, főként a repce fejlettsége elmarad a megszokottól. Nem mindegy, mikor érkezik a szárazság:

Ha április–májusban a fűhozam jó, akkor a nyári kiegészítéshez és a télre szükséges takarmányt be lehet takarítani.

Saját takarmányt kell termelni

A szakmabeliek szerint ideje lenne átgondolni az állattartást a hagyományosan juhtartó területeinken, ugyanis a legelők hozama, állateltartó képessége folyamatosan csökken, ahogyan a legeltethető napok száma is. Azok a juhtartók lesznek a legnagyobb veszélyben a közeljövőben, akik nem tudják szántón megtermelni maguknak a kiegészítő tömeg- és abraktakarmányt. A csapadékmennyiség nem, csupán az eloszlása változik, és a hőségnapok száma is növekszik.

Ha a hazai állományt nézzük, kitűnik, hogy egyre intenzívebben kell tartani a juhokat ahhoz, hogy a termelékenységet és a hatékonyságot fent lehessen tartani – mondta a lapnak Csomai Géza, az MJKSZ termelési alelnöke, aki szerint mindenkinek el kell döntenie, hogy

• a gyengébb szaporasági mutatókat és 
• az olcsóbb tartást vagy 
• az intenzív, drágább takarmányozást és 
• nagyobb szaporulatot 

választja. Fontos, hogy legyenek tartalékterületek, amelyekkel lehet gazdálkodni. A cél továbbra is az, hogy az állatok minél hosszabb ideig tudjanak legelőn lenni.

Eközben pedig nehéz jó munkaerőt találni, a nagyobb juhászatok már a gépesítésre támaszkodnak. A kisebb állománnyal rendelkező juhászatok lesznek gondban, ahol nem lesz rentábilis a fejlesztés, és emiatt akár kénytelenek lesznek abbahagyni a gazdálkodást – vélekedik Minárovics Máté magántenyésztő, az MJKSZ elnökségi tagja.

Most jól eladható a bárány

A piacról elmondható, hogy továbbra is a 24–30 kilogramm közötti bárányok iránt nagyobb a kereslet, de időszakonként a nehéz, 35 kiló felett bárányokat is igénylik. Holló Mátyás, az MJKSZ elnöke szerint most ugyan a keresleti piac eladhatóvá tesz minden típusú és súlyú bárányt, de fel kell készülni a jövőre, amikor esetleg csak bizonyos kritériumoknak megfelelő állatokra lesz jól fizető kereslet. A kereskedelmi kapcsolatok akkor működnek majd jól, ha a bárányokat nemcsak súly, hanem minőség szerint kategorizálva veszik át, ami szerinte pozitív hatással lesz a juhászok bankszámlájára is.

A vágóhidak már kilogrammonként 1,5-2 euró hátrányban vannak, azaz ennyivel drágább például az ír báránnyal szemben, ha magyar bárányt vágnak. Antal Gábor, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke szerint tartósan nem marad ilyen különbség, valamilyen szintű korrekció mindenképp várható a piacon. Ez az árszínvonal megfelelő lehet, a bárányt előállítóknak azonban számolniuk kell azzal, hogy az ár a jövőben csökkenhet.

Jelenleg a magyar vágóbárány ára az uniós rangsor legtetején áll. Ez nagyban gyengíti a versenyképességünket, különösen az exportpiacokon. Fontos lenne, hogy a juhágazatban ne következzen be az a hirtelen visszaesés, amely korábban a gabonapiacon történt. Talán azért van nagyobb biztonságban a báránypiac, mert a kereslet globálisan és uniós szinten is töretlenül nagy, és egyik nagy juhtartó országban sincs olyan árualap, amely nagymértékben letörhetné az árakat.