Bejelentette Nagy Márton: nagyot csökkent a költségvetés hiánya 2024-ben
December végéig az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 138,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 230,1 milliárd forintos hiányt mutattak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezzel egy hónap alatt, decemberben 811,5 milliárd forinttal duzzadt fel az államháztartás hiánya.
Január elsejével a Pénzügyminisztérium beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba, így ez volt az első alkalom, hogy az immár csúcsminisztérium közölte a hiányadatokat, rögtön fontos mutatókat:
a szaktárca közleménye szerint tavaly az eredményszemléletű deficit a GDP 4,8 százaléka körül alakulhatott. Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a vártnál magasabb lett a 2024-es hiány, amelyet először 2,9 százalékra, majd 4,5 százalékra módosítottak, ugyanakkor sikerült jócskán faragni rajta, miután 2023-ban a GDP 6,7 százaléka volt.
Egy hónapja írtunk róla, hogy a korábbi évekkel összevetve kifejezetten jó állapotban van a magyar államkassza. November végén még 3284,3 milliárd forint volt a halmozott deficit, ami ugyan kétségtelenül magasabb, mint a korábbi terv, de mivel 4700 milliárdra emelte az éves hiánytervet a kormány, ezért jókora mozgástere maradt az utolsó hónapra.
Ettől függetlenül tény, a GDP 2,9 százalékos eredményszemléletű deficitje mellett tervezték az idei költségvetést, de a makropálya felborulása és a hiányzó áfabevételek miatt tavasszal kiderült, hogy lehetetlen nagyobb kiigazítás nélkül teljesíteni, így végül 4,5 százalékra emelták. A kormány ráadásul biztosra ment a hiány tartását illetően: előbb 675 milliárd forint értékű beruházást halasztott el, majd a bankoktól és multiktól mintegy 400 milliárd forintot hajtott be.
Így alakultak a kiadások az NGM szerint
A minisztérium azt írta, hogy a 2024-es költségvetés a háborús helyzetben is garantálta az ország, a magyar családok és nyugdíjasok védelmét. A 2024-es évben a kormány a nehéz külső körülmények ellenére is következetesen kiállt a magyar gazdaságpolitika eredményeinek megőrzése mellett, a költségvetés biztosította a honvédelmi, rezsivédelmi, családpolitikai és a nyugdíjak értékét megőrző forrásokat. Hozzáteszi:
Mindezeken túl a kormány jelentős mértékben javította az egyensúlyi mutatókat, a 2023. évi 6,7 százalékról érdemben csökkent a GDP-arányos hiány a tavalyi évben.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek:
- A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly összesen 6853,9 milliárd forintot fordítottak, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban. Ennek köszönhetően tovább növelték a nyugdíjak reálértékét. Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki.
- A babaváró támogatásokra összesen 208,3 milliárd forintot költött a kormány 2024-ben, ez 31,3 milliárd forinttal haladja meg a 2023-ban folyósított forrásokat.
- Továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg. Erre a célra a kormány 2024-ben 274 milliárd forinttal többet, 2684,1 milliárd forintot költött, ami magában foglalja az ápolók 2024 márciusától végrehajtott béremelésének többletkiadását is. Az oktatásban, szakképzésben dolgozó tanárok bére pedig átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, ami 406,1 milliárd forint többletkiadást jelentett.
Azt ígérik, hogy a kormány 2025-ben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását. „Az idei évre bővülő gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvő bérek mellett csökkenő államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk” – írta a minisztérium a közleményében.
A magyar hiány lehet az egyik legkisebb a régióban
Érdemes árnyalni a hiányadatokat. Noha a magyar deficit még mindig magasabb, mint a 3 százalékos maastrichti kritérium, Csehország kivételével csak rosszabb állapotú költségvetéseket látni a régióban.
Romániában tavaly a GDP 9 százaléka, Szlovákiában és Lengyelországban is 5 százaléka felett alakulhatott.
És idén is ez a helyzet lehet, ugyanis szinte minden régiós országban a magyarnál magasabb deficittel tervezték meg a költségvetést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.