Csúcsformába lendültek a nyugdíjpénztárak, vaskos reálhozamot értek el

Még a legkiszámíthatóbb nyugdíjpénztári portfóliók is megverték az inflációt – írja elemzésében a Bank360. Ilyen hozamok láttán kell arról dönteniük a tagoknak 2025-ben, hogy hagyják-e tovább fialni itt a pénzüket, vagy inkább elköltik lakásra.

A 2023-as ragyogó esztendő után 2024 is pompásan sikerült a hazai nyugdíjpénztárak számára. Nem volt olyan portfólió a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett napi árfolyamadatok alapján, amelyiknek ne sikerült volna megvernie a tavalyi átlagos inflációt. 

A Bank360 elemzése szerint a magas kockázat tavaly is kifizetődött, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül azok a pénztártagok jártak jobban, akik nagy részvénykitettségű alapokban tartották a nyugdíjcélú megtakarításaikat. A legmagasabb hozamot a Pannónia Gyémánt portfóliója érte el, a nagyon magas kockázatú és tavaly 30,78 százalékos hozamot hozó alap azonban csak kiegészítésként választható a másik, bázisportfólió mellé. A Pannónia második legkockázatosabb alapja, a Rubin több mint 26 százalékos hozamot ért el tavaly, a Smaragd pedig 23,21 százalékosat.
Az alapok több mint fele két számjegyű pluszban zárt.

ezek többnyire kimagaslóan magas kockázatúak voltak. A részvénypiacok emelkedésén – különösen a fejlett részvénypiacokéból és a magyarországi tőzsdéből – 2024-ben nagyon sok pénzt lehetett keresni. A Pannónián kívül az Allianz, az Alfa, az OTP, az Aranykor és a Budapest önkéntes nyugdíjpénztárnak is lett olyan portfóliója, amelyik elérte ezt az álomhozamot. Az ilyen alapok sokszor 80 százalékosnál is magasabb részvénykitettséget vállaltak.
Azok a pénztártagok sem lehetnek elégedetlenek, akik ennél valamivel szerényebb hozammal zárták 2024-et. Az alapok több mint felének az árfolyama (24 portfólió a 46-ból) 10 százalék fölött emelkedett. Az összes olyan portfólió, amelynek legalább 40 százalékos a részvénykitettsége (növekedési vagy annál kockázatosabb portfóliók), két számjegyű hozammal zárta az évet. 

Nem sokan kockáztatnak 

A legtöbb pénztártag megtakarítása viszont közepes kockázatú, kiegyensúlyozott portfóliókban van, amelyek csak 25–40 százalék között tartanak részvényeket. Tekintettel azonban arra, hogy tavaly a magyar állampapírpiacon is az infláció fölött lehetett keresni, ezek a konstrukciók is vaskos pluszban voltak az év végén. Jellemző volt a 9–15 százalékos hozam, a Pannónia Smaragd pedig kiemelkedett a mezőnyből. 

Alacsony kockázattal is megvolt a reálhozam 

Még a 25 százalék alatti részvénykitettségű, klasszikus alapok között is akadt olyan, amelyik 10 százalékot meghaladó árfolyamnyereséget ért el. Az Aranykor Klasszikusa például 11 százalék fölött hozott. A nagyrészt állampapírokat tartó portfóliók azonban jellemzően 5–10 százalék közötti árfolyamnyereséggel zárták a tavalyi évet, ami annak köszönhető, hogy a nem lakossági magyar állampapírokon átlagosan körülbelül 5 százalékos hozamot lehetett az év végéig összeszedni. A rövid futamidejű állampapírok valamivel jobban, a hosszabbak rosszabbul teljesítettek az év végére. 

Újdonság: a lakásfelhasználás

Mivel a pénztári alapok az utolsó negyedévben is kivétel nélkül pozitív hozamot értek el, a legtöbb tag egyenlege magasabb, mint a lakáscélra fordítható összeg. Herman Bernadett, a Bank360 szakértője szerint különösen igaz ez a magas kockázatú alapokat választó pénztártagokra, akik akár 5-10 százalékkal magasabb megtakarítással rendelkeznek most, mint a tavalyi harmadik negyedév végén. 
A pénztárak levélben tájékoztatták a tagjaikat arról, hogy pontosan mekkora a lakáscélra fordítható egyenleg. A jogszabály elég széles körű felhasználást enged: a rendelkezésre álló összegből lehet jelzálogkölcsönt törleszteni, új lakáshitel mellé a szükséges önerőként is felmutatható, továbbá hitel nélküli telek- és lakóingatlan-vásárlásra, építkezésre vagy akár lakásfelújításra is használható.