Magyar gazdaság: most derül ki, milyen állapotban van valójában – ezt jósolják az elemzők

Az eddig publikált havi ágazati adatok alapján a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében már növekedési pályára állhatott – mondta lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője a tavalyi utolsó GDP-adatról, amely csütörtökön érkezik.

A szakember szerint az október–novemberi számok alapján – decemberre stagnálást feltételezve –

• az ipari termelés 0,6,
• az építőipari termelés 0,3,
• míg a kiskereskedelmi forgalom 0,9 százalékkal

bővülhetett negyedéves alapon. A turizmus kiemelkedő formát mutatott, elsősorban a külföldi vendégek révén. Ezek alapján az utolsó negyedévben arra számíthatunk, hogy negyedéves bázison a gazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal nőhetett, miközben éves szinten 0,1 százalékos lehetett a bővülés a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján.

– hangsúlyozta az elemző. Az idei gazdasági növekedés kapcsán ugyanakkor változatlanul jelentős a bizonytalanság. Az áthúzódó hatás miatt a tavalyi negyedik negyedéves bővülési ütemnek lesz jelentős szerepe: ha csütörtökön a vártnál érdemben kedvezőbb adat érkezik, az a kilátásokat is javítja majd. 

Kulcsfontosságú, hogy rendeződjön a külpiaci helyzet

Ugyanakkor a kulcskérdés idén is a külső kereslet alakulása lesz – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. A külpiaci helyzet rendeződése, a geopolitikai konfliktusok enyhülése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy úgy a vállalati, mint a lakossági oldalon enyhüljön az óvatossági motívum.

A bérek előrejelzésük szerint idén is dinamikusan nőhetnek, miközben az infláció továbbra is a jegybanki toleranciasávban alakulhat, így pedig 4-5 százalékos reálbér-növekedés mellett a fogyasztás bővülésére is van tér, amelyet az olyan kormányzati intézkedések, mint például

• a munkáshitel
• és a lakásfelújítási támogatások

is elősegítenek. Vállalati oldalon is arra van szükség, hogy stabilizálódjanak a kilátások, és így végrehajtsák az elmúlt időszakban elhalasztott beruházásokat, miközben az év második felétől már a folyamatban lévő nagyberuházások – CATL, BMW, BYD – is fokozatosan termőre fordulnak. A külső kereslet kedvező változása esetén idén akár 3 százalékra is gyorsulhat a növekedési ütem.    

Szépíthet a magyar gazdaság

A harmadik negyedév csalódást keltő adata után szépíthetett a magyar gazdaság a negyedik negyedévben – jelezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Becslése alapján a negyedéves alapú növekedés 0,5 százalékot érhetett el, így pedig a 2024-es növekedés 0,6 százalék körül lehetett.

Az utolsó negyedév első két hónapjában az ipar teljesítménye 0,6 százalékkal, az építőiparé 0,3 százalékkal, míg a kiskereskedelemé 0,9 százalékkal haladta meg a harmadik negyedév átlagos havi teljesítményét – ez alapján pedig joggal várható, hogy 

Éves alapon továbbra is biztos pont a fogyasztás bővülése: a reálbérek tavaly 9 százalék körüli bővülést érhettek el, így van miből növekednie a fogyasztásnak. Ennek mértéke továbbra is a 4-5 százalék körüli sávban mozoghatott. Szintén biztos viszont a beruházások éves alapú visszaesése: itt a kérdés inkább az, hogy negyedéves alapon sikerült-e már növekedést elérni és legalább elhagyni a mélypontot.

A bizonytalan gazdasági környezet és az uniós források visszatartása továbbra is visszahúzó erőt jelent a beruházások számára. Az áruk exportja éves alapon vélhetően továbbra sem alakult erősen (a külső kereslet alacsony, a járműgyártás szenved), ezt azonban a szolgáltatások lehetséges, hogy részben kompenzálni tudták – gondoljunk például az erősen alakuló turizmusra.

Ez kell a gazdasági bővüléshez

Tavaly a növekedés tehát alacsonyan alakulhatott, de legalább már növekedést láthattunk az adatokban az előző évi recesszió után – hangsúlyozta a közgazdász. A növekedést összességében a fogyasztás bővülése húzta, miközben a beruházások visszaesése és az ipar gyengélkedése jelentős problémát okozott, okoz. Az ipar teljesítménye a következő évekre is kockázatot jelent, noha a gazdaságpolitika ettől várta, ettől várja a fellendülést.

Az alacsony külső kereslet és az európai járműipar gyengélkedése azonban ezt tavaly megakadályozta. Kérdés, hogy az idén ez a trend megfordul-e, illetve hogy az új termelőkapacitások mikor és milyen kapacitáskihasználtság mellett kezdenek növekedni – fűzte hozzá Regős Gábor. Várakozásai szerint idén a korábbinál erőteljesebb, de még nem kiugró növekedés lehet a magyar gazdaságban:

Kiemelte, hogy ennél erőteljesebb növekedési szint eléréséhez szükség van arra, hogy a bővülés minden pillére stabil és erőteljes legyen, ideértve

• a fogyasztást (erőteljes reálbér-növekedés és jó hangulat kell hozzá),
• a beruházásokat (uniós források és kedvezőbb gazdasági környezet, jobb kilátások kellenek hozzá),
• illetve az exportot (a járműipar helyzetének javulása és a külső kereslet bővülése szükséges hozzá).

Emelkedhetett a GDP volumene

Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján azt mondhatom, hogy eléggé ambivalens érzésekkel nézhetjük majd a magyar gazdaság negyedik negyedévi teljesítményét – jelezte a Világgazdaságnak  Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Egyrészt elmondható az a pozitívum, hogy amilyen gyorsan jött a technikai recesszió, olyan gyorsan el is múlt.

Vélhetően ugyanis két negyedévnyi zsugorodást követően 2024 utolsó negyedévében 0,5 százalékkal emelkedhetett a GDP volumene az előző negyedévhez viszonyítva. Ami miatt azonban mégsem annyira pozitív ez a kép, hogy még így is alig lesz valamivel jobb nullánál az éves bázisú növekedés ütem. Az ING Bank 0,2 százalékos év/év rátával kalkulál.

Ebből fakadóan pedig – hacsak nem lesznek jelentős revíziók a múltbeli adatokat illetően –, 2024-et mindösszesen 0,5 százalékos átlagos GDP-növekedéssel zárja a magyar gazdaság. Ezzel pedig egymást követő két évben is masszív negatív meglepetéssel zár Magyarország, már ami a kilátásokat illeti.

A mezőgazdaság rontott, de az építőipar és a szolgáltatószektor mentett

A negyedév/negyedév GDP változás kapcsán azt várja, hogy a mezőgazdaság lehetett az egyik legnagyobb visszahúzó erő, miközben az ipar és az építőipar csupán enyhén tudta kozmetikázni a visszaesést.

A szakértő kiemelte, hogy mindezek alapján akár azt is hihetnék, hogy minden kedvezően alakul a felhasználási oldalon. Ugyanakkor a szolgáltatások felfutása vélhetően jelentős importhányaddal zajlott, vagyis bár a fogyasztás jól teljesíthetett, véleménye szerint a nettó export egyenlege jelentősebben szűkülhetett. Vagyis a gazdaság negyedéves növekedési szerkezete még inkább egyoldalúvá válhatott.

Az év/év mutató esetében az előző évi magas bázis miatt visszahúzó erő lehetett a mezőgazdaság, miközben az ipar éves bázisú mélyrepülése is folytatódhatott. Az építőipar esetében talán nem volt akkora a negatív hozzájárulás, miközben a szolgáltató szektor lehetett az igazi húzóerő.

De ahogy a negyedéves mutatónál, úgy most is azt mondhatjuk, hogy ez elsősorban arra lesz jó, hogy a fogyasztás dinamikája gyorsuljon, a beruházások valamelyest kedvezőbb számot mutassanak, miközben a nettó export egyre nagyobb mértékben húzza vissza a gazdaság teljesítményét. Ebből alakul ki a nulla körüli növekedési adat.

A fogyasztás húzhatja a gazdaságot idén

Virovácz Péter szerint előre tekintve 2025-re vélhetően a fogyasztás maradhat az elsődleges dinamizáló tényező. Ugyanakkor a beruházások növekedésére is már lehet számítani. A gond azonban, hogy mindkét tétel esetében igen jelentős importhányaddal kell számolni. Eközben azonban az export egyáltalán nem mutatja a tartós élénkülés jeleit. Összességében tehát bár

– mondta az elemző. Virovácz Péter szerint a fogyasztói és üzleti bizalom romlása, a bizonytalan külső gazdasági környezet mind negatív kockázatot jelentenek. Azonban a belépő új ipari kapacitások hordozhatnak pozitív meglepést, ha a gyenge rendelésállományok ellenére a vártnál jobban (vagy hamarabb) felpörgetik a termelést.