BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi történik a magyar inflációval? Aggódnak az elemzők, hogy lesz így kamatcsökkentés

Kellemetlen meglepetésként értékelik a decemberi inflációs adatokat az elemzők, ráadásul a következő hónapok kritikusak lesznek, ugyanis ilyenkor hajtják végre a cégek az átárazásokat. Van, aki egyenesen azt vizionálja, hogy a vártnál magasabb infláció miatt idén nem lazít tovább a Magyar Nemzeti Bank a kamatkondíciókon.

Határozottan negatív meglepetést okozott a decemberi inflációs adat, emiatt van olyan elemző, aki egyenesen temeti az idei kamatcsökkentéseket, sőt a kamatemelést sem zárja ki. Mint beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint decemberben a novemberi 3,7 százalékos ütem után tovább gyorsult az infláció, idei legmagasabb csúcsára, 4,6 százalékra. Ezzel fél év után ismét kilépett 4 százalékos toleranciasávjából. Bár a mostani adat sokkal kedvezőbb lett, mint amire 2024 folyamán számítani lehetett, hiszen az év elején még az 5 százalék fölötti áremelkedés sem volt kizárható, az elemzők mégis aggodalmaiknak adtak hangot.

infláció
Újabb szög a kamatcsökkentés koporsójába – aggódnak az elemzők a decemberi infláció láttán / Fotó: Havran Zoltán

Megjelent a decemberi inflációban a forint gyengülése

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, ami novemberben elmaradt, az azonban megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába. Ezzel pedig az év legerősebb egyhavi átárazását (0,6 százalék) mérte a KSH. A infláció erősödése részben az átlagos árszint havi alapú magas, 0,5 százalékos emelkedéséből és a tavalyi évi alacsony bázisból adódott. Szerinte komolyabb meglepetést jelent, hogy a szeszes italok, dohányáruk esetében 0,5 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal. 

Nem meglepő módon, az egyik legmarkánsabb inflációs tétel ismét az üzemanyagok drágulása volt, hiszen itt 2,2 százalékkal emelkedett az átlagár novemberhez képest. Az éves alapú áremelkedés közel kétharmadáért ez az egy hatás felelős.  

Összességében továbbra is megállapítható, hogy pont olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra. Tehát nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció ezt a hatást felnagyítja

– hívta fel rá a figyelmet az ING Bank vezető elemzője, aki elismerte, hogy 2024 egészére jellemző 3,7 százalékos fogyasztói áremelkedés nemcsak az előző évhez képest jelent érdemi javulást, de a 2024-es év elején felvázolt várakozásokhoz képest is kedvezőbb lett. Azonban üröm az örömben, hogy ez kéz a kézben járt a magyar gazdaság újabb rendkívül gyenge, a várakozásokat messze alulmúló teljesítményével, jegyezte meg.

Az aszály hatása kezd elmúlni

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában azt emelte ki, hogy nem az infláció gyorsulása volt meglepő, hanem annak a mértéke: tudtuk jól, hogy a bázishatás és a forint erőteljes gyengülése fokozni fogja a pénzromlást. A negatív meglepetésben az árfolyamon kívül szerepe volt az ilyenkor szokásosnál hidegebb időjárásnak: ezt mutatja a háztartási energia havi alapú 1,7 százalékos drágulása, ami az átlagfogyasztáson felüli gázfogyasztás növekedéséből ered, tehát nem az árak, hanem a mennyiségek változása okozza, ami viszont az átlagárat befolyásolja.

Jó hír viszont, hogy az élelmiszerek ára havi alapon 0,4 százalékkal gyengült, azaz itt a gyenge termés hatása már kezd kifutni az adatokból. 

Bár az is igaz, hogy az éves áremelkedés 5,4 százalék volt, ami nem éppen alacsony. Ráadásul több alapvető élelmiszernél azonban alapvető drágulás következett be: két számjegyű növekedést mértek a liszt, a tojás, a tej, a gyümölcsök és zöldségek, a vaj és az étolaj esetében, az infláció tehát ismét erőteljesebben érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, ahol alapélelmiszerre arányaiban többet költenek. 

Átmeneti lehet a 4 százalék fölötti infláció

Az MBH Bank elemzői szerint az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedékiadó-emelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése is. 

Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. Tehát a toleranciasávból való kilépés várhatóan csak átmeneti jelenség lesz. 

„Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkapiacon az elmúlt hónapokban további oldódást tapasztaltunk, ami az inflációt hűti, emiatt azzal számolunk, hogy 2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció”, teszik hozzá.

Jönnek az átárazások és a kritikus hónapok

Regős Gábor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy infláció alakulása szempontjából a következő néhány hónap adatának alakulása kritikus lesz: az év eleji átárazások mindig alapvető fontosságúak, nagyban meghatározzák az év egészének inflációs folyamatát. A forint gyengülése a következő hónapokban várhatóan továbbra is felfelé hajtja az árakat, így az infláció alacsonyan tartása érdekében fontos lenne a fizetőeszköz erősítése és stabilan tartása. 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy vállalatok egy jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja árait, a tavalyi évben is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb árfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben.

„Más hatások, mint például a tavalyi év eleji, a szolgáltató szektor több területét érintő, visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása viszont kifut majd. Erre tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat a pénzromlás”, húzta alá az elemző, aki szerint az inflációs célt az áremelkedési ütem előrejelzésük szerint az őszi hónapokban közelítheti majd meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat az infláció.  

„Újabb szög az idei kamatcsökkentések koporsójába”

Az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a magyar monetáris politika szempontjából inkább kedvezőtlen adatközlésről beszélhetünk a decemberi infláció képében. De nem elsősorban a fő mutató, hanem sokkal inkább a maginfláció emelkedése miatt. 

„Ahogy sejtjük, főként az árfolyam gyengülése jelenhetett meg itt, ami mindenképpen további óvatosságra kell, hogy intse a monetáris politikai döntéshozókat. Különös tekintettel arra, hogy a forint még mindig meglehetősen sérülékeny és a következő hónapok eseményei pedig inkább a forint gyengülését hozhatják” – magyarázta Virovácz Péter, aki arra számít, hogy az érzékelt infláció miatt az inflációs várakozások is folytathatták az emelkedést, ami szintén kedvezőtlen folyamat. Mindezek alapján szerinte aligha nyílik esély rövid távon a kamatvágás újraindítására.

Ennél is keményebb hangnemet ütött meg Regős, aki szerint

a mai inflációs adat a forint gyengülése és az amerikai kamatcsökkentési várakozások elmúlt hónapokban bekövetkezett mérséklődése után újabb szög az idei kamatcsökkentések koporsójába, azaz nem zárható ki, hogy az idén nem lesz mód a monetáris politika lazítására.

Sőt úgy látja, az sem zárható ki, hogy a piac kamatemelést kezd árazni, ami magyarázza a forint kismértékű erősödését a mai adatközlés után. Ez viszont ha tartós marad, akkor pont hogy segít elkerülni a monetáris politika szigorítását.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.