A kormány sem hagyta szó nélkül a vártnál jobb foglalkoztatottsági adatot

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 januárjában közel 4,7 millióan dolgoztak hazánkban . A friss adat kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelte, hogy a foglalkoztatottság továbbra is kiemelkedő, miközben a munkanélküliség továbbra is az Európai Unió átlaga alatt van. Az idei év első hónapjában a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,7 ezer fővel mérséklődött.

A szaktárca szerint az aktuális munkaerőpiaci folyamatok azt jelzik, hogy fokozatosan egyre több olyan munkavállalónak sikerül elhelyezkednie, akik korábban inaktívak voltak és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően el tudtak helyezkedni, illetve találtak munkát. Az aktivitási ráta jelenleg is emelkedik, ami az egy évvel korábbi 78,3 százalékról 78,5 százalékra javult, míg a foglalkoztatottak száma 32 ezerrel nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

Czomba Sándor: rekordszinten a foglalkoztatottság

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma továbbra is magas, miközben az inaktívak és a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. A kormány célja, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson, ennek érdekében indították a „Munkából munkába” programot, ami

• 1,5 milliárd forintos keretösszeggel segíti az elbocsátott dolgozók újbóli munkába állását,
• lehetővé téve, hogy egyetlen napot se kelljen munka nélkül tölteniük azoknak, akik a közelmúltban veszítették el állásukat.

A „Digitális Fejlesztési Program” keretében a kormány összesen 2 milliárd forinttal támogatja a hazai kkv-k versenyképességének növelését és digitális infrastruktúrájának fejlesztését. A kormány a vállalkozások megerősítésével a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor, a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.

A minisztériumi kommüniké kiemelte, hogy a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében hároméves bérmegállapodás jött létre, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány az Akcióterv keretében a jövedelmek vásárlóerejének növelését további intézkedésekkel is támogatja, a munkáshitellel a fiatalok életkezdését, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával pedig a családokat segíti.

Az elemzők is értékelték a vártnál jobb adatot

„A mai adatból azt még nem tudjuk, hogy mely ágazat vagy ágazatok járultak hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez. Az elmúlt hónapokban a visszaesésben az építőipar és az ipar alacsonyabb foglalkoztatásának volt szerepe – az ipar gyenge teljesítményéről több hónapja beszélünk, ez pedig együtt jár egy kisebb munkaerőigénnyel” – fejtette ki Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A szakértő szerint a változást is lehet, hogy valamilyen kedvező folyamat okozta az iparban, erről azonban ipari termelési adatunk még nincs – a német hangulatindexek javulása lehet talán bíztató jel. Ennek megfelelően korai lenne még azt is megmondani, hogy a mostani kedvező adat egy folyamat kezdete vagy csak egyszeri kedvező érték.

Regős úgy véli, hogy ez utóbbi a keresetek alakulása és így a fogyasztás, végső soron pedig a GDP szempontjából sem mindegy, hiszen a munkáltatók csak akkor adnak érdemi béremelést, ha erre a munkaerőpiac feszessége rászorítja őket, ennek pedig a magas foglalkoztatási szint és a munkaerőhiány a kelléke. Ez különösen fontos így az év elején, egy olyan időszakban amikor az infláció a korábbi várakozásoknál magasabban alakul.

„A foglalkoztatás további bővülésére és a munkaerő kereslet erősödésére a gazdasági növekedés dinamizálódásával párhuzamosan a második fél évtől számítunk elsősorban. Ekkortól kezd majd el fokozatosan felfutni a termelés a nagyberuházásoknál (CATL, BMW, BYD), illetve a külső keresletben és ehhez kapcsolatban az iparban is ekkortól várható fordulat. A munkaerőkereslet élénkülésével az álláskeresők helyzete is javulhat, amelynek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is fokozatosan mérséklődhet, azonban továbbra is 4 százalék felett maradhat az idei év során” – foglalta össze Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.