Brutálisan nőhet a hőszivattyúk felhasználása

Gyorsíthatja a kibocsátáscsökkentést a hőszivattyús rendszerek még nagyobb arányú elterjesztése, ugyanis az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százaléka az épületekhez kötődik. Mint a Magyar Hőszivattyú Szövetség (Mahösz) konferenciáján elhangzott, az EU 27 tagállamára készített előrejelzések szerint a hőszivattyúk általi fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között.

Kell hatvanmillió hőszivattyú

A fűtés hőszivattyúkkal történő szén-dioxid-mentesítéséhez persze mindenféle típusú hőszivattyúra szükség lesz, mintegy 60 millió darabra. A hőszivattyú használatával még kisebb lehet az energiafelhasználás, és mivel az energia-előállítás egyre nagyobb részben történik megújuló, illetve karbonmentes forrásból, a hőszivattyúk használatához köthető kibocsátás már ma alacsonyabb, és a jövőben ez a hatás felgyorsul.

Egyelőre azonban meredek lejtőn az eladások

A konferencia nyitó előadásában az Európai Hőszivattyú-szövetség vezetője ismertette, hogy 2023-ról 2024-re 23 százalékkal kevesebb hőszivattyú kelt el, összesen 2,1 millió. A visszaesés minden hőszivattyú-kategóriát érintett. Egyedüli kivétel Nagy-Britannia volt, ahol az eladások növekedését kiterjedt állami ösztönzőprogram segítette. A hőszivattyú-eladásokban a villamos áram és gáz árának aránya is fontos befolyásoló tényező: 

A hőszivattyúzás terjedésének támogatása EU-szinten is összefogott cselekvést és hosszú távú, stabil, előremutató tervezést igényel.

A Mahösz szakértői szerint a hőszivattyúk szakpolitikai dzsókernek tekinthetők, hiszen egyszerre járulnak hozzá az energiahatékonysági, illetve megújuló irányelvekből fakadó nemzeti célok teljesítéséhez, valamint teljesítik a megújulás előtt álló épületenergetikai elvárásokat. Ezért a hőszivattyú technológia elterjedésének központi ösztönzése az egyik leginkább költséghatékony és sokoldalú megoldást nyújtó szakpolitikai eszköz. A technológia elterjedéséhez nemzeti hőszivattyú-akciótervre van szükség, szakmai párbeszéddel és összefogással.

Azt sem tudtuk, hány hőszivattyúnk van

Arról, hogy hány hőszivattyút telepítettek Magyarországon, eddig csak iparági becslések voltak. Viszont tavaly elvégzett egy felmérést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program részeként a hőszivattyú-forgalmazók között. A kötelező adatgyűjtés a 2023-ban Magyarországon forgalmazott hőszivattyúkra vonatkozott, lefedve a lakossági és a kereskedelmi célú berendezéseket is. Az első adatok meglepték a szakmát is, mivel a szakmai becsléseknél mintegy 10 százalékkal nagyobb számú értékesítést mutattak ki.

A legjelentősebb hőszivattyú-kategória a levegő-levegő hőszivattyú, ebből összesen – lakosságitól kereskedelmi méretig – közel 300 ezret adtak el 2023-ban. A lakossági céllal telepített levegő-levegő hőszivattyúk mintegy 20 százalékát használják elsődleges fűtési eszközként a Mahösz számításai szerint.

Van még hová fejlődni

Most, hogy a tényleges hőszivattyú-állományt – az adatgyűjtésnek köszönhetően – sikerül számba venni, a Mahösz várakozása szerint komoly előrelépést jelenthet a hőszivattyúzás szakmapolitikai megítélése szempontjából. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint 2023-ban a fűtés-hűtés területén a megújulóenergia-részarány 22,3 százalék volt. A fűtési szektor megújulóenergia-részaránya – 2023-ban 33 százalék – főként a háztartások szilárd biomassza (elsősorban tűzifa) égetését takarja. Ha a hőszivattyúk valós környezeti hő hasznosítását is számba lehet venni, az komoly növekedést eredményezhet a megújuló energiaforrások végső energiafelhasználáson belüli arányának növelésében, valamint a fűtési (és hűtési) megújulóenergia-részarány növelésében is.

Magyar sikerek sorát mutatták be

A technológia sokszínűséget és a hőszivattyús jó gyakorlatokat a Mahösz tagvállalatai ismertették.

• A Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt. előadója azt emelte ki, hogy a hőtároló tartályok kiemelten fontosak a hőszivattyús megújuló rendszerben is. A vízben tárolt hőenergia elengedhetetlen eleme egy optimalizált hőszivattyús rendszernek.
• A Daikin Hungary Kft. szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fűtés mellett a háztartási melegvíz-használat optimalizálása is számottevő hatékonyságjavulással, komfortnövekedéssel és energiamegtakarítással járhat.
• A Geo Concept Kft. illetékese arról beszélt, hogy a hibrid hőszivattyús rendszerekkel különböző fűtési és hűtési igények szolgálhatók ki hatékonyan, miközben optimalizálják az energiafelhasználást és csökkentik az üzemeltetési költségeket.
• A Stiebel Eltron szakértője hangsúlyozta, hogy a mindennapokban elterjedt hőforrások mellett érdemes bizonyos helyzetekben innovatív megoldásokat is alkalmazni, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik az energiafelhasználást.
• A HGD Kft. előadója arról beszélt, hogy földhőt hasznosító hőszivattyús rendszer a koncepció készítésétől és tervezéstől kezdve komoly kivitelezői szakmunkát igényel, hiszen nemcsak szondafúrásból áll, hanem jelentős csőhálózat építéssel is jár, akár épületek alatt is.

A hőszivattyúk használata terén rendelkezésre áll a műszaki lehetőségek széles tárháza, így egy beruházó mindig a leginkább megfelelő és teljes élettartamra vetítve leggazdaságosabb megoldást tudja választani – emelte ki a Mayekawa előadója.

Magyarországról hódítana a Qvantum

A konferencián mutatkozott be Magyarországon először a svédországi Qvantum Industries, amely 2023-ban alapított magyarországi céget. Európában három gyárában fejleszt és épít hőszivattyút. A magyarországi beruházás révén az EU egyik vezető hőszivattyúgyártójává kíván válni. A nyíregyházi gyár lesz a legnagyobb gyártóhely, amely nagy méretű hőszivattyúkat kínál az uniós piacnak. A cég integrált rendszerei okos és kapcsolt hőszivattyú-megoldásokat biztosítanak lakások és épületegyüttesek fűtésére és hűtésére.

A minisztériumnál a labda

A konferencián Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára ismertette, hogy a hosszú távú kormányzati tervek szerint jelentősen nő a hőszivattyúk hasznosítása: 2030-ra 19 százalékos, 2050-re több mint kétharmados részesedésük lehet a megújulóenergia-felhasználásban. A fosszilis alapú hőtermelés kiváltásában a hatékony távhőnek is nagyobb szerep juthat. A távhőrendszerek fejlesztésekor is fontos szerepet kapnak a hőszivattyúk, különösen a geotermikus hővel kombinálva.

Számos lakóépület vár mélyfelújításra

A konferencia panelbeszélgetésén elhangzott, hogy az Otthonfelújítási Programra – amelyet 20 ezer háztartásra terveztek – 5500-5600 igény érkezett, tehát még bőven érkezhetnek kérelmek.

A magyar lakóépületek elavult állapota jelentős mértékben hozzájárul a pazarló energiafogyasztáshoz, ennek csökkentése – és a 2050-es klímasemlegességi célok elérése – érdekében 

Ehhez képest évente alig 4–5 ezer lakóingatlant vetnek alá mélyfelújításnak az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint.

Csiszolni kellene még a konstrukciót

Egy hosszú távú, kiszámítható program végrehajtása már önmagában évi 3-4 százalékponttal javítaná a végső lakossági energiafelhasználást. A hőszivattyú beépítése egyelőre csak hőigénycsökkentéssel együtt támogatható, ami viszont a támogatásból és alacsony kamatozású hitelből összeálló hatmilliós keretből nehezen valósítható meg. Emiatt a Mahösz szakértői a kedvezményes hitelkeret emelésének megfontolását javasolták.

A panelbeszélgetésben szó esett arról is, hogyan lehet a hőszivattyúkat a villamos rendszer szabályozására használni. 

A közönség soraiból érkezett kérdésre adott válasz szerint az Energiaügyi Minisztérium határozottan kiállt a H-tarifa megtartása mellett, hiszen látható a hőszivattyú terjedésére gyakorolt pozitív hatása. A kormányzati szándékok között az is szerepel, hogy elősegítsék az ezzel kapcsolatos gyorsabb ügyintézést.