Infláció: megnyomhatták az év eleji áremeléseket a cégek, de talán itt lehet a csúcs

„Mindig a januári inflációs adatok a legizgalmasabbak és legérdekesebbek, hiszen az év elején megismert átárazási folyamatok jelentősen befolyásolják az év egészére vonatkozó várakozásokat is. Az adat tükröt mutat arról, hogy mennyire erős a vállalatok áremelési hajlandósága és képessége, hogy a növekvő költségeket áthárítsák a fogyasztókra” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a kedden érkező inflációs adatokról. 

Erőteljes volt a cégek átárazási hajlandósága januárban

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami 2024-ben a legmagasabb érték volt, idén azonban fordított lesz a helyzet. A jegybank is úgy számol, hogy januártól kezdve erősödnek dezinflációs hatások, tehát januárban tetőzhetett az infláció. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint az év első hónapjában 

Virovácz Péter is arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfrissebb felmérésen alapuló adatok azt mutatják, hogy Magyarországon az inflációs mutató szempontjából fontos szektorokban, így a kiskereskedelemben és a szolgáltatások terén

Ez pedig meglehetősen szorosan együtt szokott mozogni a valós áremelésekkel. Egyszerre négy tényező is magyarázza az elemző szerint az árvárakozások erősödését: 

• a dollárban és euróban számított inputköltségek emelkedése,
• a forint gyengesége az egy évvel korábbi szintekhez képest, 
• az adóváltozások hatása, valamint 
• a növekvő bérek beépülése az árakba.

Havi szinten 0,9 százalékos lehetett a fő infláció mutató, miközben az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is 0,6 százalékot tehetett ki hó/hó alapon. Ezért szerinte jóval többről van szó, mint csupán néhány adóváltozásról és az üzemanyagárak megugrásáról. Ilyen erős havi átárazás mellett mind a fő, mind pedig a maginflációs mutató 5 százalék közelébe emelkedhetett januárban.

A gyenge forint is okolható a vártnál magasabb inflációért

A gyorsulás ténye a bázishatások miatt ismert volt, azonban a forint gyengülése a vártnál jobban hatott az inflációra – mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint a januári adatot nagymértékben befolyásolja a forintgyengülés hatása, mely nemcsak mint költségtényező jelenik meg, de az inflációs várakozásokat is felfelé tolja. 

Bár a pénzromlás ütemét az üzemanyagárak drágulása is feljebb tolja, ugyanakkor úgy véli, hogy az importált infláció inkább fékezte a drágulást, hiszen az eurózóna inflációja 2,5 százalékos volt januárban. A bérek növekedése az idei évben átlagosan várhatóan 8-9 százalék körül alakul, ami az előzőhárom év szintjétől érdemben elmarad, így ez jelentős inflációs nyomást nem okozhat – tette hozzá az elemző.

Regős arra számít, az infláció az év egészét tekintve 4,2-4,3 százalék körül alakulhat, de erről sokkal pontosabb képet csak az első két-három havi adat ismeretében kaphatunk. Míg az év elején a forint gyengülése felfelé húzza az inflációt, addig márciustól a szolgáltatások tavalyinál várhatóan kisebb drágulása (visszatekintő árazás nyomán tavaly 17,6 százalékkal, idén pedig 3,7 százalékkal emelkednek az árak sok szolgáltatásnál) fékezni tudja azt. Azonban jelezte, hogy az év további részének inflációs folyamatai szempontjából az árfolyam alakulása mellett kockázatos a gázárak elmúlt időszakban tapasztalható növekvő trendje.

Jelentősen drágulhatott a tej, étolaj és az üzemanyag januárban

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy az élelmiszereknél több termékkategóriában volt áremelkedés, mint

Emellett a jövedékiadó-emelések hatása is láthatóvá vált, és továbbra is megmutatkozhatott a forint gyengülése is. 2025-re az éves átlagos inflációt 4,1 százalékra várják, amely már a jegybanki toleranciasávon kívül esik. Az elemző szerint ezt leginkább a növekvő élelmiszer-infláció, az üzemanyagár-emelkedések és a jövedéki adók emelése indokolja, mindemellett a tartós fogyasztási cikkek esetében is árnövekedést figyeltünk meg, ami a gyengébb forintárfolyam hazai árszínvonalba történő begyűrűzésére utal. A infláció márciustól októberig a toleranciasáv teteje körül ingadozhat. Míg a külső infláció esetében felfelé mutató kockázatot jelenthetnek a vámintézkedések, addig a munkapiacon az elmúlt hónapokban további oldódást tapasztaltunk, ami az inflációt hűti valamelyest – jelezte Árokszállási Zoltán.

Fontos a januári adat, de nehéz pontos becslést adni

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a januári infláció kiemelten is fontos az egész éves áremelkedés szempontjából. A legtöbb vállalat jellemzően csak egyszer, az év elején áraz át, az ekkori folyamatok pedig az év egészére is kihatással vannak. Tavaly például az éven belüli átárazások 45 százaléka az első három hónapban, 60 százaléka pedig az első négy hónapban zajlott le. A januári infláció becslését nehezíti ugyanakkor, hogy az év elejével módosul a fogyasztói kosár súlya is, igazodva a fogyasztás szerkezetének változásához.

Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője ugyancsak arra mutatott rá, hogy a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi a januári átárazás becslését. Az alapvető élelmiszereknél a tavalyi év második felében kialakult erős felfelé mutató trend mintha némileg alábbhagyott volna januárban. Ezzel szemben a többi élelmiszer esetében keményebb áremelések is történhettek a kedvezőtlen árfolyam és világpiaci trendek miatt. 

Ami rossz hír az idei év további részét tekintve, hogy a tej világpiaci ára töretlenül emelkedik, továbbá az élelmiszeripari termelői árak alakulása sem éppen megnyugtató. A szolgáltatói bejelentések alapján úgy tűnik, hogy nem mindenki januári átárazásban gondolkodik, így elképzelhető az is, hogy egy aránylag nyugalmas januári átárazás után jönnek majd még meglepetések az év folyamán. Az iparcikkeknél az árfolyamgyengülést ellensúlyozhatta a nagyon visszafogott kereslet. „Az idei év egészét tekintve az inflációs várakozások erőteljes emelkedése egy, a korábbi helyzetértékelésünknél magasabb inflációs pálya irányába mutat, így módosítottuk az idei évre vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,2 százalékról 4,7 százalékra” – tette hozzá az elemző.

„Előrejelzésünk szerint már a tavaszi hónapokban visszatérhet az infláció a jegybanki toleranciasávba, miközben az inflációs célt az őszi hónapokban közelítheti meg a pénzromlási ütem. Éves átlagban várakozásaink szerint 3,6 százalékos lehet az infláció 2025-ben” – véli a Makronóm Intézet elemzője.

Tövig húzta a kéziféket a jegybank

Ami a várható kamatcsökkentéseket és a monetáris politikát illeti, Virovácz Péter szerint az erős évkezdet visszaigazolja majd az adatok szintjén azt a jegybanki félelmet, hogy az inflációs kockázatok egyértelműen felfelé mozdultak el az elmúlt hónapok várakozásaihoz képest. 

Annál is inkább, mert november óta jelentős mértékben gyengült a forint a devizapiacokon, az árfolyam pedig jelentősen hatással van az infláció alakulására, ezért az MNB hónapok óta szünetelteti a kamatcsökkentéseket. Sőt, a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülése után Virág Barnabás alelnök gyakorlatilag elvi szinten is kizárta a kamatcsökkentések folytatását, így most a monetáris politika tartósan a 6,5 százalékos kamatszint tartására rendezkedett be. 

Regős úgy véli, a mostani adat túl nagy hatással a monetáris politikára várhatóan nem lesz: ha még óriási meglepetésként egy 4 százalék alatti adat érkezne, a gyenge forint, a bizonytalan gazdasági környezet (vámfenyegetés és annak változásai), valamint az amerikai és lengyel kamatcsökkentések kiárazódása akkor sem tennék lehetővé a kamatcsökkentést.