Egyes alapvető élelmiszerek árát a kereskedők és az áruházak jelentősen megemelték, és ezzel a profitjukat is, ami megengedhetetlen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 26. évértékelő beszédében. A kormányfő ezért utasította Nagy Mártont nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncokkal, hogy állítsák meg a drágulást. „Szép szóval, ha nem megy, akkor jön a hatósági ár” – figyelmeztetett, hozzátéve, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják. Ugyanakkor jelezte, nem szeretnének ide eljutni.
Nem először merül fel, hogy visszahozza a kormány az árstopokat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter először február 10-én egy sejtelmes Facebook-posztban tette fel a kérdést: „Jöhetnek újra az árstopok?” Ezt követően lapunknak egy minisztériumi forrás is úgy nyilatkozott, hogy a kormány minden lehetőséget mérlegel, a termelőtől kezdve kereskedők árréséig, hogy hol tud beavatkozni.
Számtalan megoldás szóba jöhet, egy biztos, ebben a formában nem fogjuk hagyni
– mondta a forrásunk. Az pedig már csak egy nappal később derült ki, hogy nem véletlen vetődött fel ilyen erőteljesen a 2023 augusztusában kivezetett árstopok visszaállítása, januárban ugyanis kellemetlen meglepetést okozott az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025 első hónapjában éves szinten 5,5 százalékkal, havi alapon pedig 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ekkora áremelkedést pedig egy elemző se várt, utoljára 2023 végén láttunk ilyen drágulást Magyarországon.
Főleg az élelmiszerárak emelkedése okozhat fejtörést a hazai gazdaságpolitikusoknak, mivel éves szinten 6 százalékos a drágulás. Az utóbbi időben különösen a tej és tojás ára szállt el, igaz, más-más okból:
Ezekhez jön hozzá, hogy közben az áramár és a gázára is másfél éves csúcson van, az energiaárak változása pedig az importált infláción keresztül azonnal megjelenik a magyar gazdaságban. Ahogy a forint gyengülése is, amely november óta megfigyelhető. Ugyanakkor az utóbbi időben már korrekció látszik a forint árfolyamában és a tej árában is, aminek előbb-utóbb meg kell jelennie a kiskereskedelmi árakban.
Mindenesetre nem volt teljesen előzmény nélküli Nagy Márton árstopos bejegyzése. A Gazdasági Versenyhivatal már január 30-án figyelmeztetett, hogy a hivatal az áremelkedések visszaszorítására kész lépeseket tenni, ezért Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke felszólító levelet küldött több, alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseleti szervezethez. Azt kifogásolta: általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki ezek a szervezetek, amelyek szerint némely termékek árának emelése szükséges.
Bár nem tudni semmi konkrétumot a kormányzati tervekről, de nem zárható ki, hogy a kormány figyeli a horvátországi történéseket is. Február közepén Horvátországban 70 termék árát fagyasztotta be az ottani kabinet azzal egy időben, hogy több kezdeményezés is született a kiskereskedelmi egységek bojkottálására a magas élelmiszerárak miatt.
A horvát bojkott hírére Magyarországon is megjelentek a Facebookon különböző kezdeményezések a magas élelmiszerárakra reagálva, a hazai kiskereskedelmi láncok bojkottjára felhívó akciók közül a február 12-i volt a legnépszerűbb. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a magyar élelmiszerárak a régiós körképünk alapján egyáltalán nem lógnak ki, sok termék esetében idehaza alacsonyabb árakról beszélhetünk, mint a szomszédos Szlovákiában vagy Horvátországban.
Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak az élelmiszereknél, nyolc terméknél – cukor, csirkemell, tej, tojás, liszt, étolaj, sertéscomb és burgonya esetében – kellett rögzíteni az árakat. Emellett a benzinárstop 2022 decemberéig volt érvényben, aminek jóvoltából több mint egy éven keresztül 480 forintba került egy liter benzin és gázolaj, miközben a piaci ár a 700 forintot is elérte.
Ugyanakkor több kritika is érte az árstopokat, amiért sokszor hiány keletkezett az érintett termékekből, lényegében ez vezetett a benzinárstop kivezetéséhez is. A jegybank pedig amiatt támadta a kormányt, hogy a helyettesítő termékeknél okozott az indokoltnál nagyobb drágulást, és végeredményben az inflációt is megemelte. Az viszont szinte biztosra vehető, ha újra előveszi a kalapból a kormány az árstopokat, kizárólag élelmiszerek esetében dönthetnek így, az üzemanyagárakhoz ezúttal nem nyúlnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.