Pár hónap és valóságos pénzeső hullik a magyar kkv-kra

Összesen 6800-an érdeklődtek, amiből közel kétezer ügyfél adta be a pályázatát. Mivel ezek elemzése most is zajlik, április elejére érhetünk a folyamat végére, így májusban már a támogatói okiratok kiállítása és az előleg kifizetések is megvalósulhatnak – mondta a Demján Sándor Program beruházásélénkítő 1+1 elnevezésű programpontjáról a Világgazdaságnak adott interjújában Szabados Richárd, a kis- és közepes vállalatok (kkv) fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára. 

Az államtitkár kiemelte a program tőkefinanszírozási lábának jelentőségét, ami jövő hétfőn fog elindulni. Ez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen valósul meg, ezért a kamara alapkezelője fogja a forrásokat kihelyezni a cégeknél.

Meghaladja az előzetes várakozásokat a Demján Sándor Program

Szabados Richárd szerint ez a program abból a szempontból egyedi, hogy korábban a kkv-k esetében tőkefinanszírozás nem volt jellemző. Itt 1800-an előregisztráltak, ebből a körből lesznek kiválasztva az arra érdemes vállalatok. 

– így felelt arra a kérdésre, hogy elégedett-e a szaktárca a program fogadtatását illetően az eddigi visszajelzések alapján. Szabados Richárd emlékeztetett rá, hogy amikor nyáron elkezdték a programokat kidolgozni, akkor azt gondolták, hogy a menü, amit adnak, az ki tudja majd mozdítani az óvatosságból a cégeket. Hangsúlyozta, hogy az a több ezer érdeklődés, amit tapasztaltak, az az előzetes várakozásokat is felülmúlta.

Előre kell gondolkodniuk a kkv-knak, még a gyengébb külső kereslet mellett is

Szabados Richárd arról is beszélt, hogy a piacokat nem tudják érdemben befolyásolni, legyen szó a magyar gazdaság számára fontos francia vagy német piacról. Abban viszont tudnak segíteni, hogy a hazai vállalatokat helyzetbe hozzák, hogy azok a korszerűsítési elképzeléseiket valósítsák meg.

– mondta az államtitkár, aki szerint aki szerint a Demján Sándor Program elsődleges célja gazdasági növekedés elősegítése, ugyanakkor abban is segítőkezet nyújtanak, hogy a cégek egy méretugrást hajtsanak végre és olyan piacokra is be tudjanak törni, ahonnan korábban a méreténél fogva kiszorultak.  Szabados Richárd szerint nem feltétlen darabszámban van a probléma a hazai vállalkozásoknál, a 800-900 ezres vállalati kör kellő nagyságú Magyarország méretéhez képest. Helyette inkább minőségben kellene szintet lépniük, hogy ne csak nagyobb, hanem fejlettebbek és versenyképesebbek is legyenek.

Kellenek-e új kapacitások még a magyar gazdaságban?

Arra a kérdésre, hogy van-e szükség kapacitásnövelő beruházásokra, amikor jelentős felesleges kapacitás van a magyar gazdaságban és a kereslet is gyenge, azt mondta, hogy kapacitásnövelés akkor van terítéken, ha egy vállalat azt látja, hogy új értékesítési csatornája nyílik meg.

– mondta a CATL, BYD, valamint BMW-gyárak termeléséről. Egyelőre a gyengébb külső kereslet miatt inkább a hatékonyságnövelő beruházások dominálnak a kkv-knál, mintegy 70 százalékban ezt tapasztalják, tehát 30 százalékot tesz ki  a kapacitásnövelés. Ez az arány azonban szerinte 2026-ban már meg fog változni és egyre inkább a zöldmezős beruházások és az új kapacitások kiépítése kerül előtérbe.

Az államtitkár szerint idén biztosan eljön a növekedési fordulat a magyar gazdaságban. Ha a Demján Sándor Programból a támogatások megérkeznek és hozzájuk teszi a saját forrásaikat is, azok a második félévben aktivizálódni fognak. 

– fogalmazott Szabados Richárd az idei növekedési fordulatról.