Utoljára ülésezett a Matolcsy vezette MNB: mostantól Varga Mihály feladata az infláció elleni küzdelem

Ahogy az várható volt, nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 6,5 százalék szinten hagyta az alapkamatot. Az elemzők is előzetesen erre a forgatókönyvre számítottak, tehát nem okozott meglepetést a döntés, ugyanis sem az inflációs, sem a pénzpiaci folyamatok egyelőre nem teszik lehetővé, hogy folytassa a lazítást az MNB, amit 2024 októbere óta szüneteltet.

Messze az infláció a jegybank céljától, maradhat sokáig az alapkamat

Ebben több tényező is szerepet játszik, ami miatt mégis a jegybankárok leginkább aggódhatnak, az újfent infláció. Januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal emelkedtek, ami nem csak az elemzői körökben okozott negatív meglepetést, hanem a jegybank előzetes várakozását is jócskán túlszárnyalta, amiután már az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán a 4 százalékos toleranciasávba sikerül-e idén leszorítan. Virág Barnabás alelnök úgy reagált az adatokra, hogy egyszerre több tényező is fűti az áremeléseket, mint az árfolyamhatás, az energiaárak, valamint a piaci szolgálatok drágulása, de ez lehetett az idei csúcs, így februárban már pozitív folyamatokat tapasztalhatunk az infláció alakulásában. Mindenesetre éves átlagban a jegybank toleranciasávjának tetején lehet a fogyasztói árindex, vagyis 4 százalék körül alakulhat. Ez majd pontosan a márciusi inflációs jelentésből fog kiderülni. 

Ebben leginkább a pénzpiacokon tapasztalható kilengések, így a forint árfolyamának volatilitása játszott szerepet. November óta jelentősen gyengülésen ment keresztül a haza fizetőeszköz, Donald Trump megválasztása, illetve a régi-új elnök vámfenyegetései komoly riadalmat okoztak a piacokon, ami egészen 417-es szintig repítette a forint árfolyamát, lényegében ez is megjelenhetett a januári, vártnál rosszabb inflációs adatokban. Ugyanakkor január közepe óta mintha kicserélték volna a forintot, 

• a vámfenyegetések vártnál kisebb hatása,
• Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon keresztül történő egyeztetése, és a békekötés kézzelfogható közelsége

együttesen azt eredményezték, hogy a 400-as lélektani határt megközelítette az euró-forint árfolyam, azóta is többször centikre volt attól, hogy a tavaly októberi szintre erősödjön. Épp ezért is kérdéses, hogy ez március után is maradnak-e a mostani kamatkondíciók.

Ez volt Matolcsy utolsó kamatdöntése

Az esemény leginkább azért került a figyelem középpontjában, mert utoljára ülésezett jelenlegi formájában a monetáris tanács, Pleschinger Gyula mandátuma 2025. március 4-én lejár, akinek a helyét az időközben már Országgyűlés által is megszavazott Mager Andrea, korábbi tanácstag és ex-miniszter veszi át.

Matolcsy kapcsolata a kormánnyal az utóbbi időben koránt sem volt zökkenőmentes. Noha 2013 és 2019 között szinte teljes összhang volt a monetáris és fiskális politikában, ebben az időszakban a jegybank számtalan programmal támogatta a növekedést, 2019 -től kezdve egyre gyakrabban támadta az egyes kormányzati lépéseket Matolcsy, majd a 2020-as koronavírus-járvány majd a 2022-es energiaválság kezelése nyomán pedig már egészen nyílt konfliktusok terhelték a két intézmény kapcsolatát. Míg a leköszönő jegybankelnök az infláció elleni kormányzati lépések, mint az árstopok hatékonyságát kérdőjelezte meg, addig a kabinet és különösen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal válaszolt, hogy az MNB kizárólag az inflációra figyel és "küklopsz-üzemmódban" működik. 

A vita olyannyira elmérgesedett Matolcsy és Nagy között, hogy sokszor kifejezetten személyes jellegűnek tűnt, különösen akkor, amikor Matolcsy azzal támadta a minisztert, hogy súlyos szakmai hibát vétett a jegybank alelnökeként. Varga Mihály jegybankelnökké való választása tehát a gazdasági döntéshozatalban egyértelműen könnyebbséget a jövőben. Nem véletlenül hangsúlyozta többször Nagy Márton, hogy kiváló a munkakapcsolata Varga Mihállyal.

Egy kamatcsökkentés férhet bele idén, sok múlik a Fed-en

Ugyanakkor nem lesz könnyű dolga Varga Mihálynak sem. A jelenlegi kamatvárakozások alapján idén egy kamatcsökkentés férhet bele a jegybanknak és nagy kérdés, hogy utána mennyi lehetősége lesz rá.  Az MNB mozgásterét nagyban meghatározzák a fejlett piacokon várható kamatcsökkentések, már pedig a forint számára sem túl jó hír, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed esetében

Ez pedig behatárolja az új összetételű monetáris tanács döntéseit, még akkor is, ha a testületben két tanácstag mandátuma is lejár, előbb Patai Mihályé április 22-én, majd Kandrács Csabáé október 2-án. Emiatt az infláció elleni küzdelem és az árstabilitásra való törekvés valószínűleg továbbra is hangsúlyos marad a jegybank kommunikációjában, ez azonban nem zárja ki, hogy az új felállású testületbe nagyobb eséllyel kerüljenek be olyanok, akik inkább számítanak galambnak, mint héjának. És nem lennénk akkor sem meglepve, ha az infláció elleni küzdelem mellett már megjelennének majd a növekedést támogató programok, ahogy ez volt a 2010-es évek elején az NHP elindításakor.

De hogy pontosan hogyan látja a jelenlegi folyamatokat az MNB, azt megtudhatjuk Virág Barnabás alelnök háttérbeszélgetéséből, ami a szokásoknak megfelelően 3 órakor kezdődik. Az eseményt élőben közvetítjük.